2018. aug 04.

Sörfőzés az ókori Izraelben

írta: BibliaKultúra
Sörfőzés az ókori Izraelben

„A sör annak bizonyítéka, hogy Isten szeret minket és azt szeretné, hogy boldogok legyünk.” (Benjamin Franklin)

A biblikusok és a régészek sokáig nem foglalkoztak a sörfőzés és sörfogyasztás témájával az ókori Izraelben, így könnyen szárnyra kelhetett az a téves elképzelés, hogy a sör a bornál alacsonyabb rendű ital volt, és csak a civilizálatlan filiszteusok fogyasztották. A bor népszerűsége vitán felül áll az ókori Izraelben, kilenc külön szót is használtak rá, tárolása ráadásul a kereskedelmet is lehetővé tette. A sör főleg Egyiptomban és Mezopotámiában volt elterjedt és közkedvelt ital, így joggal felmerül a kérdés, hogy az ősi izraeliták fogyasztottak-e sört a vaskori Izraelben. A šēkār héber főnevet (vö. akkád šikaru) gyakran „erős/ részegítő/ mámorító/ szeszes italnak” fordították és árpaalapú alkoholos italként azonosították, ami felhatalmaz bennünket, hogy megvizsgáljuk a sörhöz kapcsolódó kérdéskört az ókori Izraelben.

0_sor.jpg

A šēkār mintegy 20 alkalommal fordul elő a héber Bibliában: egy alkalommal a bor mellett áll, tehát a bortól eltérő alkoholos itallal van dolgunk. Az angol New International Version bibliafordítás például a šēkār szót a következő helyeken következetesen sörként adja vissza: 1Sám 1,15; Iz 28,7; 56,12; Mik 2,11. A šēkār fontos szerepet játszott a rituáléban is, hiszen hetente négy hin (vagyis 16 liter) šēkārt öntöttek ki az Örökkévaló tiszteletére (Szám 28,7–10) és fogyasztottak el az áldozati lakomán (MTörv 14,26). A šēkārt nők is fogyasztották, ahogy az Anna történetéből is látszik (1Sám 1,13–15: „sem bort, sem mámorító italt nem ittam”). A Szám 6,1–4 szerint a nazír férfiaknak és nőknek is tartózkodnia kellett a bortól és a részegítő italoktól (šēkār). A šēkār tehát a bornál egyáltalán nem alacsonyabb rendűbb, és fogyasztói között találunk férfiakat és nőket is.

Az ókori közel-keleti és egyiptomi írott és ikonográfiai forrásaink szerint a sörkészítés a kenyérsütés offshootja volt: a megsült kenyereket feldarabolták, vízzel teli kerámiaedénybe helyezték, hogy megerjedjen és így erjesztett alkoholos italhoz jussanak. Ez tükröződhet akár a Prédikátor könyvének egyik sorában is: „Dobd kenyeredet a víz tükrére, és sok nap múltán is megtalálod. Oszd hét részre, vagy pedig nyolcra, mert nem tudod, milyen baj jön a földre.” (11,1–2) A verset hagyományosan az alamizsnálkodásra való felhívásként értelmezték, pedig a „hetes” és a „nyolcas” szám említése utalhat a sörivás társadalmi eseményére, illetve a kiosztásra utaló ḥlq ige szintén utalhat a felszolgálásra is (vö. MTörv 18,8; 2Sám 6,19).

1_erejesztest_elosegito_kodugok.jpg

A sör összetevői között találjuk az árpa-, búzaszemeket és a vizet. A szükséges eszközök pedig az őrlőkő, a kenyérsütéshez a kemence és egy jól szellőző tégely a kenyér és víz keverékéhez. Néhány nap múlva, amikor az erjedés elérte tetőfokát, adhattak hozzá különböző fűszereket vagy gyümölcsöket is. Carol Meyers kimutatta, hogy a kenyérsütés az ókori Izraelben az egyik legfontosabb és rendkívül időigényes női feladat volt (Ter 18,6; Lev 26,26; 1Sám 8,13; 28,24; 2Sám 13,8; 1Kir 17,12–13). A kenyérsütés és a sörfőzés összekapcsolódása pedig azt mutatja, hogy a mindennapos fogyasztásra szánt italt az izraelita nők készítették el otthon. A bibliai írók azonban nem tárgyalják a sörfőzést.

Az ókori közel-keleti és egyiptomi forrásaink (Hammurabi törvénye, a fáraósírok ábrázolásai) a sörfőzést a nőkkel kapcsolták össze. A mezopotámai söristen Ninkasi isten volt, akárcsak az egyiptomi Hathor isten. Feltehetően a héber Bibliában említett Ég Királynője is ennek lehetett a patrónusa, mert a Jer 7,18 szövegében szorosan összefügg a kenyérsütés („az asszonyok tésztát dagasztanak, hogy kalácsot süssenek az Ég Királynőjének”) és a tiszteletére kiöntött italáldozat.

A sörhöz kapcsolódó régészeti maradványokat azonban sokkal nehezebb azonosítani, ami jelentősen hozzájárult ahhoz az elképzeléshez, hogy a sör ismeretlen volt az ókori Izraelben. Mivel azonban ezt az erjesztett italt szűkös időhatárok között kellett elfogyasztani, kereskedelmi forgalomba sem került, így teljesen érthető, hogy a gazdasági forrásokban miért nem jelenik meg. Nyomait is nehéz kimutatni a kerámiákon és üvegeken. De minden nehézség ellenére is vannak olyan régészeti leleteink (például Tell el-Hammah, Tel Zeitah településeken), amelyek a sörkészítésre és sörfogyasztásra utalnak az ókori Izraelben:

  • bizonyos típusú kerámiaedények,

  • az erjedésből származó gázok kiszivárgását szolgáló csont- vagy fémcsövek,

  • kerek, lyukasztott, erejesztést elősegítő kődugók.4_sor_erjesztesere_szolgalo_keramiaedeny.jpg

A „sörösüvegeknek” is nevezett kerámiapalackok nemcsak Egyiptomban voltak ismertek, hanem Izraelben is. Ugyanígy a „virágcserép” típusú kerámiaedények is elterjedtek voltak a korai bronzkor Palesztinájában. A vaskori Izrael ismert kerámiaedénye volt a filiszteus „sörös korsó”, amelyen szívószálként funkcionáló szűrőcső is volt. Ezeket bor vagy más kevert italok tárolására is használhatták.2_az_erjedesbol_szarmazo_gazok_kiszivargasat_szolgalo_femcso.jpg

Jennie R. Ebeling szerint is az ókori Izraelben a nők voltak felelősek a tápláló nedű előállításáért: néhány nap alatt, az év bármely szakában, a mindennapi kenyérsütés mellett el tudták készíteni a sört is. Ókori változata – a mai sörrel összehasonlítva – alacsonyabb (2–3 %-os) alkoholtartalmú volt.

A sör kulcsfontosságú összetevője lehetett a társadalmi tevékenységeknek, illetve azoknak az életeseményeknek, amelyek összehozták a családokat és a közösségeket, ráadásul fontos része lehetett a mindennapos étkezéseknek is. Lehetséges tehát, hogy a nők azzal, hogy a sörkészítést ők felügyelték – ahogyan a kenyérsütéssel, valamint a családjuk ellátására szolgáló ételek elkészítésével is – státuszhoz és presztízshez jutottak otthonaikban és közösségeikben.” (Jennie R. Ebeling)

Forrás és további tájékozódásul:

Michael M. Homan: Beer Production by Throwing Bread into Water. A New Interpretation of Qoh. XI 1-2, Vetus Testamentum 52 (2002/2) 275–278.

Michael M. Homan: Did the Ancient Israelites Drink Beer?, Biblical Archaeology Review 36 (2010/5) 49–54, 56.

Jennie R. Ebeling – Michael M. Homan: Baking and Brewing Beer in the Israelite Household. A Study of Women’s Cooking Technology, in Beth Alpert Nakhai (ed.): The World of Women in the Ancient and Classical Near East, Cambridge Scholars Publishing, Cambridge, 2008, 45–62.

Jennie R. Ebeling: The Contribution of Archaeology to the Study of Women in Biblical Times: Two Case Studies, Review and Expositor 106 (2009/3) 383–398.

3a_sor_ivasara_szolgalo_keramiaedeny.jpg

Szólj hozzá

hétköznapok