2018. aug 16.

Négy helyiséges házak a bibliai időkben

írta: BibliaKultúra
Négy helyiséges házak a bibliai időkben

hacor_jael_haza.jpg

Régészetileg igazolt, hogy a vaskor második időszakát (Kr. e. 1000–586) az ún. négy helyiséges házak uralták. A kizárólagos építészeti forma sokáig és széles földrajzi eloszlásban volt használatban. A házak eltűnése a Kr. e. 6. sz. elején Avraham Faust szerint arra utalhat, hogy a judaita kultúra megszakadt.

Mindazonáltal a technikai megjelölés becsapós, mert a Four-room házak többsége csak három szobás volt, de volt öt vagy annál több szobás is. A nagy négyszobás házak vidékre jellemzőek, míg a kisebb, de gazdagabb háromszobás házak a városi környezetre, ahol a négyszobás házak szinte hiányoznak. Ezek a különbségek valószínűleg az egyes családi struktúrák és az anyagi helyzet következményei. Mindegyikükre jellemző térelosztás: a (falakkal vagy oszlopokkal tagolható) hosszú szobák, a hátsó részen pedig egy keresztirányú tágasabb szoba és az udvar. A bejárat általában a központi (hosszú) szobában volt. Az udvaron általában volt egy mély ciszterna, illetve kemence vagy sütő. Az otthoni feladatok nagy részét tehát a szabadban végezték. A házak lapos tetővel rendelkeztek, ami (szárításra és tárolásra alkalmas) munkaterület és egyben élettér volt. A négy helyiséges házban elfért egy háromgenerációs család a tartott állatokkal együtt.

makett1.jpg

Korábban sokan érveltek amellett, hogy a háztípus jellegzetesen izraelita, hiszen az izraelita településeken találták (Jerikó, Bét-Semes, Megiddó, Lákis és Tell Beit Mirsim). Kétségtelen, hogy az építészeti forma fontos szerepet játszik az etnikum tanulmányozásában. A háztípus eredete a Kr. e. 13–14. századra megy vissza: Tel Batasban például a kései bronzkor végéről is feltártak egy ilyen házat.

egalitarius_elrendezes.JPG

Arról is értekeznek a kutatók, hogy az alaprajz mindegyik szobához könnyű elérést biztosít, nincs semmiféle hierarchikus elrendezés, hanem egyfajta egyenlőségelvű életmódot tükröz. Ugyanezen időszak kánáni, főníciai lakásai hierarchikusan strukturáltak voltak: egyes szobákat csak más helyiségeken való áthaladással lehetett megközelíteni. Persze a bibliai Izrael társadalmi valósága árnyaltabb annál, hogy egyenlőségelvűnek nevezzük. A gondolat mégis előremutató, hogy egy ilyen házban az emberek az egyszerűség és az egyenlőség éthosza alapján éltek még akkor is, ha a társadalmi valóság teljesen más volt.

 

A házat tehát szemlélhetjük az izraelita világ mikrokoszmoszaként, amely tükrözi az izraelita térfelfogást, valamint megtestíti az izraelita társadalmat és annak értékeit. (Avraham Faust)

 Forrás és további tájékozódásul:

Avraham Faust – Shlomo Bunimovitz: The Four Room House: Embodying Iron Age Israelite Society, Near Eastern Archaeology 66 (2003/1–2) 22–31.

Hershel Shanks: The Four-Room House, Biblical Archaeology Review 43 (2017/4) 50–52.

Jennie Ebeling et alii (eds.): The Old Testament in Archaeology and History, Baylor University Press, Waco, 2017.

Kőszeghy Miklós: Föld alatti Izrael. Az Ószövetség világának anyagi kultúrája, Sapientia Főiskola – L’Harmattan, Budapest, 2014, 83–86.

 

Szólj hozzá

régészet