2018. aug 24.

Jerikói "ütközet"

írta: BibliaKultúra
Jerikói "ütközet"

joshua-and-the-battle-of-jericho-mike-segal.jpg

A „jerikói ütközet” ismerős története (Józs 6,1–14) az ókori Izrael szociológiai térképét és nyomra vezető jelét kínálja, hogyan is olvassuk a Bibliát. Nagy valószínűséggel az ókori Izraelt olyan földműves parasztok csoportja alkotta, akik marginális agrárgazdaságban éltek. A parasztgazdaság szemben áll Jerikó városállamával, amelyet a város királya irányított, és írnokok, papok, bankárok társadalmi-gazdasági elitje uralt, akiknek olyan vagyoni többletük volt, amely a megélhetési gazdálkodók megadóztatásán alapult. A megélhetésükért küzdő parasztok és a városi elit közötti feszültség volt a társadalmi valóság. Jerikó városa a vagyonfelesleg jelképe, amit a templom papsága törvényesített, a katonai fölény pedig védelmezett.

Izrael menetelése a tiltakozás politikai megnyilvánulása. Jegyezzünk meg két fontos dolgot erről a menetelésről. Először is: bár „jerikói ütközetnek” hívják, nem volt semmiféle csata. Csupán emberek mozgosítása volt, aminek a fellegvár nem tudott ellenállni. Másodszor: a menet középpontjában a szövetség ládája áll, jelezve, hogy a kivonulás istene a parasztokkal kötött szerződést az elit fellegvára ellen. A harsona ébresztő felhívás mindkét fél számára. Talán felidézi a jubileum radikális gondolatát: a héber nyelvben ugyanis a harsona szó gyöke jbl (jóbel), vagyis „jubileum”. Ez előrevetítheti a javak szétosztását és az adósságok elengedését a jubileumi esztendőben. Társadalmi szemponból többé már nem lehetünk ártatlanok a Bibliával kapcsolatban. A Bibliában visszatérő feszültség van a túlzott gazdagság és a megélhetéshez szükséges létfenntartás között. Az elbeszélés igazolja, hogy a szövetség istene állást foglalt. Nem odázhatjuk el a kérdést, hogy mi melyik oldalon állunk.

Forrás: Walter Brueggemann: Gift and Task. A Year of Daily Readings and Reflections, Westminster John Knox Press, Luisville (Kentucky), 2017, 245.

Jó pihenést kívánunk!

Szólj hozzá

lelki