2018. sze 17.

3000 éves orákulum-kultusz nyomaira bukkantak

írta: BibliaKultúra
3000 éves orákulum-kultusz nyomaira bukkantak

ezgif_com-webp-to-jpg_2.jpg

Ábél-Bét-Maakában (Tell Abil el-Qameh) a régészek egy furcsa szentélyre bukkantak. Valójában, mintegy 300 éves, folyamatos kultuszgyakorlás nyomait fedezték fel. Azt gyanítják, hogy az „anyának” nevezett város egyfajta Oracle Center (orákulum központ) volt: helyi változata a Földközi-tenger térségének más kultúráiból ismert orákulum-kultusznak. A helyszínen feltárt számos szentély között az egyik dísztelen volt, amit a régészek összekapcsolnak a Bibliában emlegetett „bölcs nővel”, aki egy ostrom során megmentette a várost.the_delphic_tholos_a_circular_building_that_was_constructed_between_380_and_360_bc_at_delphi_greece_the_mountain_town_thought_to_be_the_navel_of_the_world.jpg

A delphoi tholosz hasonló lehetett

 Seba átvonult Izráel minden törzsén Ábél-Bét-Maakáig. A bikriek mind összegyűltek, és követték őt. De utolérték és körülzárták Ábél-Bét-Maakában, és sáncot emeltek a város ellen, a bástyával szemben. Az egész nép, amely Jóábbal volt, rombolta a várfalat, hogy ledöntse. Akkor egy okos asszony így kiáltott ki a városból: Hallgassatok ide! Hallgassatok ide! Mondjátok meg Jóábnak, hogy jöjjön ide, hadd beszéljek vele! Amikor ő odament hozzá, megkérdezte az asszony: Te vagy Jóáb? Én vagyok - felelte. Az asszony ezt mondta neki: Hallgasd meg szolgálóleányod szavát! Ő így felelt: Hallgatom. Az asszony ezt mondta: Hajdanában így szoktak beszélni: Ábélben kérjetek tanácsot, akkor célhoz értek! Én Izráel egyik békeszerető városa vagyok, te pedig meg akarsz ölni egy izráeli várost, egy anyát? Miért akarod elpusztítani az ÚR örökségét? Jóáb így válaszolt: Dehogy akarom, dehogy akarom elpusztítani és lerombolni! Nem erről van szó, hanem arról, hogy egy ember az Efraim hegyéről, név szerint Seba, Bikri fia, kezet emelt Dávid királyra. Csak őt magát adjátok ki, és akkor elvonulok a város alól. Az asszony ezt felelte Jóábnak: Mindjárt kidobjuk neked a fejét a várfalon! Az asszony bölcsen eljárt az egész népnél, fejét vétette Sebának, Bikri fiának, és kidobták azt Jóábnak. Jóáb pedig megfúvatta a kürtöt, és szétoszlottak a város alól, mindenki a maga lakóhelyére. Jóáb is visszatért Jeruzsálembe a királyhoz. (2Sám 20,14–22)

A legutóbbi ásatások 2013-ban kezdődtek. A régészek a szentélyt leszámítva egy nagy épületegyüttest is feltártak, amely mintegy 3000 évvel ezelőtt ipari, közigazgatási és vallási feladatokat látott el. A város nevének jelentése („Maaka házának öntözött mezeje”) a közelben található Ijon folyóra és forrásaira utalhat. Az ókori nagyváros az Egyiptomot és Mezopotámiát, valamint Damaszkuszt és Tíruszt összekötő kereskedelmi útvonal kereszteződésében, három királyság határán feküdt (Tírusz, Izrael, Arám). A Krónikák könyve a nagy raktárvárosok között tartja számon (2Krón 16,4). Egyiptomi átokszövegekben (Kr. e. 18. sz.), valamint III. Thotmesz meghódított városainak listáján is előkerül (Kr. e. 15. sz.). A város a vaskorban (Kr. e. 1200–1000) folyamatosan növekedett és nagy, városi központtá vált, középületekkel, virágzó kereskedelemmel és fémmegmunkálással.image.png

Tel Avel Beit Ma'akha

Az erődített település a középső bronzkorban (Kr. e. 1750–1550) virágzó város volt, erődítményei a késői bronzkorban is megmaradtak (Kr. e. 1550–1200), miközben ebben az időszakban, Kánaánban a legtöbb város nem volt erődített. A feltárt anyagi kultúra nyomai (agyagedények, ezüst fülbevaló, ezüstrudacska) a lakosok anyagi jólétéről árulkodtak.

unnamed.jpg

Kultikus tevékenységhez kapcsolódó létesítmények egy nagy teremben (Vaskor I.)

Hengeres kultuszállvány

unnamed_1.jpgA kultikus nyomok a kétszobás helyiségben: felállított, oszlopszerű kövek (héberül maccébák), padok, egy kis báma (platform), valamint egy kis bikaszobor töredékei igazolhatják az esetleges orákulum-kultuszt. A helyiséget erőszakos rombolás érte és soha nem újították fel. Egy másik épületegyüttesben is hasonló kultikus nyomokat vettek észre (padok, díszes kultikus állvány, vakolt falú medencék).

 

A tavalyi leletek között van talán az első figurális ábrázolás a Kr. e. 9. századból, amely egy szakállas, sárga és fekete fejpántos férfit, talán egy királyt ábrázol (5,1 x 5,6 cm). Az eredetileg 20–25 cm-es magasságú szobrot Kr. e. 902 és 806 között faraghatták.

unnamed_4.jpg

Több száz csontot, főleg csuklókat és ujjperceket tartalmazó cserépedény, amit feltehetőleg a divináció rítusaiban használtak jóslásra. Az edényt egy kőburkolatú udvaron találták meg, egy alacsony, kerek alakú dobogóra állítva (Kr. e. 9. sz.).

unnamed_3.jpg

 A fentebb idézett bibliai szakasz arra utal, hogy az emberek szívesen és gyakran jártak Ábél-Bét-Maakában orákulumért, tanácsért, próféciáért. Elképzelhető, hogy a történetben a nő éppen egy ilyen vallási központnak volt a vezetője vagy kulcsfigurája, mint ahogy Debóra is Izrael középső részén a bírák korában. Persze, mindez még csak spekuláció, amely össze akarja kapcsolni a bibliai szöveget a leletekkel. Mindenesetre az ókori világban a "bölcs nők" kulturálisan változatos és társadalmilag fontos szerepet töltöttek be. Gondoljunk csak Görögország női szentélyeire, valamint egyes hettita szövegek említette 13 bölcs nőre! A bibliai szakaszunkban előkerülő nőről csak azt tudjuk, hogy bölcsen elrendez egy harcos, vitás helyzetet. 
small_stone_seal_found_in_abel_beth_maacah_depicting_a_dance_scene_10th-9th_centuries_bce.jpg

Kőből készült, táncos jelenetet ábrázoló pecsétnyomó

abel_beth_maacah_view_of_the_tell_looking_east.jpg

Forrás: 

https://www.haaretz.com

Szólj hozzá

hírek régészet