2019. aug 04.

Szentföld: az egész emberiség kincse

írta: BibliaKultúra
Szentföld: az egész emberiség kincse

Beszélgetés a jeruzsálemi Terra Sancta Museum igazgatójával

thumb_5a09a48aef0046_89574681.jpg

Filippo Morlacchi beszélgetése Eugenio Alliata ferences régésszel, egyetemi tanárral, a jeruzsálemi Terra Sancta Museum igazgatójával.

Szentföld Múzeum. Padre Eugenio! Mi ez, mióta van és mi a célja?

A múzeumot több, mint száz éve alapították a jeruzsálemi ferencesek múzeumaként a San Salvatore kolostor mellett. Néhány fontos felfedezés után, mondjuk így, szükségszerű volt a megalapítása. Az első felfedezésre Betlehemben került sor: néhány harang, gyertyatartó és egy 12. századi, zománcdíszítéses pásztorbot, feltehetően a franciaországi Limoges városából. Meg kellett őrizni, lehetőség szerint kiállítani, és így átvitték a műtárgyakat a San Salvatore kolostorába. Később Názáretben öt csodálatos oszlopfőre bukkantak, amiket egy 12. századi névtelen mester faragott: ezúttal úgy döntöttek, hogy Názáretben hagyják őket, és így két székhely lett.

inlgnzea11.jpg

Eleinte – a múlt század elején járunk – Prosper Viaud atya volt a két múzeum egyetlen felelőse. Az elismert tekintélyű régész, példás ferences, számos tudóssal tartott kapcsolatot, köztük Charles Clermont-Gannereau-val, a neves orientalistával és a sémi epigráfia szakértőjével. Így, az idő múlásával, feliratokkal is gazdagodott, amiket az emberek néha véletlenül fedeztek fel: elhozták őket a ferences testvérekhez, mert megérezték azok fontosságát, a testvérektől pedig kisebb fizetséget is kaptak. A gyűjtemények így növekedtek.

A leghíresebb feliratok között kell megemlítenünk egy Hadrianusnak dedikált feliratot: a császár Kr. u. 128-ban járt Jeruzsálemben, amikor a birodalom keleti országait látogatta. Tiszteletére emlékművet (diadalívet vagy oszlopot) emeltek néhány felirattal: a 20. század elején két fontos töredéket is megtaláltak. Legutóbb izraeli régészek találták meg a hiányzó részt és az újra összerakott töredékeket az Izrael Múzeumban állították ki.

sss.jpg

Más ferences testvérek is együttműködtek a múzeum fejlesztésében, például az amerikai Cleophas Steinhausen is. Ő a latin rítusú katolikusok temetőőre volt, és szenvedélyesen gyűjtötte az egyiptomi anyagokat, amiket aztán nagyrészt a mi múzeumunkra hagyott, kisebb részben a nővérére, emiatt ezeket az anyagok jelenleg Washingtonban vannak. Mint már említettem, a múzeumban vannak művészeti alkotások is.

01_2.jpg

Miután azonban megalapították a Studium Biblicum Franciscanum intézetet és megkezdődtek a szisztematikus régészeti feltárások, a múzeum, amely a biblikus intézet és a Megostorozásról nevezett ferences kolostor (Flagellazione) mellett állt, a régészeti anyagokra összpontosított. Most pedig szeretnénk újra a helyén kezelni a történeti, művészeti kincsek szekcióját is, újra megtalálni a helyét a San Salvatore kolostor mellett. Ez a projekt azonban még csak kezdeti szakaszában van.

high27559_97547.jpg

Ha a múzeumot összehasonlítjuk más jeruzsálemi múzeumokkal – például a nagy Izrael Múzeummal és a Rockefeller Múzeummal –, azt látjuk, hogy valójában kis múzeumról van szó. Mi különbözteti meg, és mi teszi mégiscsak szükségessé a Szentföld Múzeumot?

A többi jeruzsálemi múzeum „intézményi”, ezért az összes történelmi korszakot fel kell ölelnie, az őskortól kezdve a jelenkorig, főleg az Izraeli Régészeti Hatóság által támogatott régészeti ásatásokon gyűjtött anyagokkal, ami elsősorban a zsidó anyagokra összpontosít. A mi múzeumunk Jeruzsálem történelmének keresztény elemeit részesíti előnyben, bár nem kizárólag. Valójában vannak zsidó, muszlim és más, eltűnt népek tárgyi leletei, de a mi jellegzetességünk a keresztény gyűjtemény, mert a ferencesek ásatásainak nagy része templomok vagy szent helyek mellett történt. Néhány tárgy rendkívül értékes, mert kizárólagos műtárgyaink: vannak például graffiti töredékeink Péter kafarnaumi házából, amit a zarándokok hagytak maguk után. Ezek a darabok jelenleg nincsenek kiállítva, egy készülő új, múzeumi teremben várják az érdeklődő nagyközönséget.

tscpinscr.jpg

Hogyan épül fel a múzeum? Milyen logika szerint vannak az egyes termek elrendezve?

Vannak termek a hétköznapi életről: például konyhai eszközök, pénzérmék, súlyok és mértékegységek, köztük vannak jellegzetes zsidó tárgyak, mint a rituális tisztálkodáshoz használatos kőedények, vagy osszáriumok, amelyeket szintén kőből készítettek és általában egyetlen ember csontjait gyűjtötték össze benne. A kő használata a rituális tisztaság szabályaihoz kapcsolódik, amelyeket Jézus idejében sokkal szigorúbban megtartották, mint más korokban. A kőedények lelete azt jelenti, hogy közel vagyunk Jézus korához, vagy, ahogy az izraeli kutatók mondják a Második Szentély korához. Néhány különleges terem már látogatható is, például az, amely a Jézus korabeli hétköznapokat mutatja be. Van egy részlege az ókori, főleg a Betlehem környéki kolostorokból fennmaradt tárgyaknak is. Nem hiányoznak a Nébó hegyéről, a Mózesnek emléket állító helyről származó leletek sem, ahová nemrégiben Sergio Mattarella, olasz köztársasági elnök is ellátogatott. Projektünk azonban további, azokról a szent helyekről származó anyagokkal is gazdagodott, ahol mi, ferencesek végeztük régészeti feltárásokat: Kafarnaum, az Olajfák hegye, Betánia, Szentsír Bazilika.

Egy másik részleget majd különféle epigráfiai, egyiptomi, keresztény fogadalmi ajándékok gyűjteményeknek szentelünk. A múzeum történelmi, művészeti részlege bevezetést nyújt a ferencesek szentföldi jelenlétébe, majd tartalmazza az európai királyi házak, különösen Franciaország és Spanyolország, valamint az olasz köztársaságok által szent- és zarándokhelyeinknek ajándékozott adományok gyűjteményét is. Az adományok egy része rendkívül értékes, például a Szent Sírhoz, Betlehemhez és az Ain Karem-i Keresztelő Szent János szent helyéhez kapcsolódnak. Néhány műtárgyat még egyes liturgiákon vagy különleges eseményeken ma is használnak. A projekt szerint a tárgyaknak lesz állandó kiállítása, egyes esetekben azonban visszajuttatjuk eredeti helyükre, hogy újra használhassák: ez növeli a múzeum jelentőségét, rámutat, hogy ezek a tárgyak életben vannak, nem haltak meg. Ha elegendő biztonsági garanciával rendelkezünk, jó, ha a darabok a helyükön maradnak. Csak akkor kerülnek a központba, ha fennáll a romlás veszélye.

02_2.jpg

Melyik gyűjteményt tartja különösen is értékesnek, és melyik a legkedvesebb a számára?

A legértékesebb műtárgyak közé minden bizonnyal a szent helyekről származókat kell sorolni. Minden töredék abban segít, hogy többet tudjunk meg a szent hely történetéről. Aztán vannak önmagukban fontos darabok, egyedülálló leletek, mint a názáreti oszlopfők. Én főleg keresztény régészettel foglalkozom. Ezért a számomra legkedvesebb terem, aminek leginkább a gondját viselem: a fogadalmi ajándékok terme. Van például egy olyan présünk, amely olaj tárolására alkalmas ampullák, amiket a zarándokok hazavihettek. Jeruzsálemben találták, Izsák feláldozásának jelenetét ábrázolja, amely a keresztényeket emlékeztette a Szentsír Bazilikába menet az „Izsák – Krisztus” szimbólumra. Krisztust jelezte az Izsák helyett feláldozott bárány, Izsák pedig az emberiséget jelenítette meg. A prés másik része Dániel prófétát ábrázolja az oroszlánok vermében: a szimbólum megerősítette az üldözött hívőket. Isten beavatkozik, hogy megmentse a benne hívőket, mint ahogy Dániellel is tette, de ha még nem is avatkozna be fizikailag, akkor is beavatkozik majd, hogy megmentse a híveket az örök haláltól. Ez a prés abban a múzeumi teremben lesz kiállítva, amit két éven belül megnyílik. A prést egy zsidó származású amerikai adományozó adta a múzeumunknak. A prést már a múltban is tanulmányoztuk: miután az adományozó birtokába került, nekünk ajándékozta. Ez valóban egy nemes és nagylelkű gesztus.

Milyen múzeumi fejlesztéseket terveznek?

Jeruzsálemben úgy tervezzük, hogy kibővítjük a régészeti részleget, és megnyitjuk a történelmi, művészeti szekcióval kibővítve megnyitjuk a nyilvánosság előtt. Szeretnénk felújítani a názáreti múzeumot. Szeretnénk más helyszíneken újabb múzeumokat nyitni, amelyek elegendő anyaggal rendelkeznek ahhoz, hogy önálló székhellyel rendelkezzenek, például a Tábor-hegyén (az előkészítés előrehaladott szakaszában áll), Kafarnaumban, Ain Karemben és talán Betlehemben. Reméljük, hogy a zarándokok azt érzik, hogy jobban bevonódnak, ha a tárgyakat a felfedezésük helyén látják, mindig a megfelelő megőrzés és a biztonság garantálása mellett.

03_3.jpg

Hogyan húzhatnak hasznot a zarándokok a múzeum látogatásából?

Mindenekelőtt a tudás szempontjából. A jobb megismerés azt jelenti, hogy jobban is értékelem, amit megismertem. Van egy másik, „érzelmi” szempont is. A zarándokokat arra hívjuk, hogy a dolgokat ne csak értékes műtárgyakként szeresse, hanem úgy, mint amelyek részét alkotják a személyes és közösségi történetének. Végül van egy szempont, amely mind az értelemre, mind pedig a szeretetre épül: a hit. Ez nem egyszerű tudás, hanem gazdagítja mindazt, amit az értelem és a szív birtokolhat. Az ember így teljes: személyiségének különböző aspektusaival együtt. Egy keresztény múzeumnak nemcsak az ismeretszerzést kell előmozdítania vagy érzelmeket keltenie, hanem alakítania is kell a hitet.

Izraelben politikai jellegű okokból kifolyólag is nagy figyelmet szentelnek a régészeti kutatásoknak, hogy a zsidó jelenlét bizonyítékait nyomon kövessék. Ebből a szempontból történt a közelmúltban fontos felfedezés? Továbbá: melyek a keresztény jelenléthez kapcsolódó legfontosabb felfedezések?

A zsidók érdeklődése a zsidó történelem iránt és a keresztények érdeklődése a keresztény emlékezet iránt nem rossz dolog. Mindenki szereti, ami hozzá tartozik és ez jó dolog. Csak az elítélendő, ami lerombolja azt, ami nem az övé. Megértés és tisztelet kell mindenki felé, mert minden ember egy tágabb kontextusba illeszkedik. Nekünk, keresztényeknek azt is kötelességünk szeretni, ami nem a miénk, mert az a „felebarát”, a mellettünk lévő. Ez a föld komplikált, sok különböző közösségből áll. Annál is inkább fontos, hogy mindenki tudja értékelni a másik értékeit. A múzeumok szükséges alkotóeleme a kölcsönös tisztelet és érdeklődés. Az rossz, ha csak olyan anyagok vannak a múzeumban, amelyek a múzeumot építő történelmével kapcsolatosak: azt is szeretnünk kell, ami másokhoz tartozik. Ismétlem, nekünk, keresztények számára ez egy parancsolat.

Ön a múlt emlékeinek kiásására és felkutatására szentelte az életét? Régészeti pályafutásának mi volt a legizgalmasabb pillanata? Miért kellene egy fiatalnak ezt az utat választania?

A régészet munka: szakszerű művelése erőfeszítéssel és nehézséggel jár, csakhogy a fáradság és a megelégedettség nem mindig egyenlően oszlik el. Sokat dolgoztam és felkészültem erre az abszolút odaadásra. Bellarmino Bagatti atyát szeretném felidézni azok közül, akikkel együtt dolgoztam, de a legtöbbet Stanislao Loffreda atyától tanultam. A legtöbbet Michele Piccirillo atyával dolgoztam, tőle vettem át a munka nagy részét, többek között a múzeum gondozását is.

1008886.jpg

A Szentföldnek a lelkipásztori munkában vagy a kulturális kutatásban elkötelezett keresztényekre van szüksége?

Itt, a ferences biblikus intézetben megpróbáltuk a két feladatot egységben tartani. A kutatók tevékenyek a lelkipásztori munkában is, foglalkoznak az emberek lelki szükségleteivel. Mindannyian papok vagy elkötelezett keresztények vagyunk. Egyesek főleg a zarándok szolgálatára szentelték magukat, mások a helyi keresztény közösségekben szolgálnak. Michele Piccirillo atya például, aki jól beszélt arabul, sokat dolgozott a keresztények és a muzulmánok közötti találkozókért. Olyan konferenciákat szervezett, amelyeken palesztin, zsidó és jordániai régészek vettek részt: ez már önmagában áldás. Úgy látom, hogy a mai keresztények hitét még a keresztény emlékek egyszerű értékelése is segíti és fenntartja. A keresztény ember újra felfedezi történelmét és gyökereit, megtanulja, hogy büszke legyen a régészet által tanúsított múltra. A kereszténység ma a Szentföldön elhanyagolt kisebbséget képvisel, ezért jót tesz a keresztényeknek, ha felismerik múltunk ragyogását és emlékeznek rá.

letoltes_1.png

Forrás:

L’Osservatore Romano.

További tájékozódásul:

https://www.terrasanctamuseum.org/

Cím: Jerusalem, Via dolorosa 1.

Nyitvatartási idő: de. 9 - du. 5. (mindennap)

Belépő: 15 sékel

ezgif_com-webp-to-jpg_8.jpg

A Megostorozás templomának (Flagellazione) bejárata, ahol a Terra Sanca Museum is található.

Szólj hozzá

interjú