#BibliaKultúra

Szöveg mögött - Kövek alatt

2019 TOP 10 bibliai régészeti felfedezése

befunky-collage_4.jpg

Bejegyzésünkben vázlatosan áttekintjük a 2019-es év legjelentősebb bibliai régészeti leleteit. Egy válogatás mindig szubjektív. Több hírről folyamatosan, hosszabban is beszámoltunk a #BibliaKultúra bejegyzéseiben vagy Facebook-oldalunkon.

1. Jeruzsálemi bulla az első Szentély időszakának végéről

01_jeruzsalemi_bulla.jpg

A jeruzsálemi Dávid városához tartozó parkoló alatt más tárgyakkal együtt egy 2600 éves pecsétnyomóra bukkantak, amely Netan-Meleké, a király szolgájáé volt (לנתנמלך עבדהמלך). Ezzel a névvel találkozunk a 2Kir 23,11-ben is.

2. Oltár a frigyláda egykori őrzési helyéről

02_siloi_szarvas_oltar.jpg

A Silóban végzett ásatások során a régészek rábukkantak egy ősi izraelita oltár sarkára (szarvára). A felfedezés jól szemlélteti az 1Kir 2,28 versét: „bemenekült Jóáb az Úr sátrába, és megragadta az oltár szarvait”.

3. Megnyílt Jeruzsálemben a zarándokok útja

03_zarandokut.jpg

A régészek egy csatornajavító projekt során fedezték fel 2004-ben a Siloám medencét (vö. Jn 9,7) és ezt az első századi utca alsó végét is, amely a medencétől vezet a Templomhegyre.

jerusalem-road2.jpg

A 8 m széles és 600 m hosszú utat nemcsak a zarándokok vették igénybe, hanem a templomi személyzet rituális felvonulásokra is használta. Az utca teljes feltárása még folyamatban van, de egy részét megnyitották az érdeklődő közönség előtt.

4. Európai gyökerű filiszteusok

4_filiszteusok.jpeg

Az askelóni temetőben fellelt filiszteusok csontvázaiból (fogaikból és fülcsontjaikból) származó DNS-ek alapján a filisztueosk Kréta, Szardínia és az Ibériai-félsziget régióiból költöztek a területre. Ez megerősíti azt, amit a Biblia mond a filiszteusokról (vö. Jer 47,4; Ám 9,7; Kaftór = Kréta, a minoszi civilizáció otthona). A vizsgálat azt is kimutatta, hogy gyorsan beolvadtak a helyi népességbe.

5. Az edomita királyság nyomai

05_edomitak.jpg

A Holt-tengertől délre fekvő izraeli Timnából és a jordániai Faynanból származó rézbányák salaklerakódását vizsgálva arra jutottak a kutatók, hogy az edomiták több, mint 3000 évvel ezelőtt, fejlett, szabványosított technikákat használtak a rézbányászathoz. Ennek a felfedezésnek a fényében arra jutottak, hogy az edomita királyságot a Kr. e. 11. sz. közepén közták létre, tehát mintegy 300 évvel korábban, mint az annakelőtte gondolták. A Ter 36,31 szerinti is Edomban már akkor voltak királyok, amikor Izraelben még nem.

6. Hácór palotájának lépcsői

06_hacori_lepcsok.jpg

A 2018-ban felfedezett lépcsősor ma már látható a nagyközönség előtt is. A figyelemre méltó nagyságú és kivitelezésű hét fokból álló bazaltlépcsőt a késői bronzkorban építhették (Kr. e. 13. sz.). A régészek szerint van még több lépcső, ami feltárásra vár. Ezek a kőburkolattal ellátott udvarról vezethettek a palotaépületbe.

7. Adoinajahu, az udvarnagy pecsétje

07_ujabb_pecsetnyomo.jpg

Dávid városának szitálási projektje hozta felszínre azt a Kr. e. 7. századi apró bullát, amelyen az olvashatjuk héberül: Adoniyahu aser al habayit, ami szó szerint azt jelneti: „Adonijahu, aki a ház felett van”. Adonijahu feltehetőleg a királyi palota gondnoka volt.

8. A kenyérszaporítás csodájának emléke a Galileai-tó partján

halak.jpg

Hipposz-Szusszita ókori városában egy bizonyos Theodorosnak szentelt, a később leégett templom a hét keresztény istentiszteleti helyek egyike. Az öt kenyér és a két hal megszaporításának csodáját (Mk 6,41–44) ábrázoló mozaikon a művész nem „helyi”, a Galileai-tóból származó halakat ábrázolt, hanem a hasított hátuszonyú halakat a Nílusból. A mozaikon jól kivehető a tizenkét kosár, amibe a maradékot összegyűjtötték (vö. Mk 6,43). A várossal 749-ben egy földrengés végzett. 

9. A babiloniak pusztításának újabb, csendes tanúi

babiloni_pusztitas.jpg

Jeruzsálem nyugati dombján, a Sion hegyén végzett régészeti ásatások során ritka, finoman megmunkált arany- és ezüsttárgyakra bukkantak a kutatók. Az anyagi kultúra gazdaságáról árulkodó csincsik, amelyeket a babiloni pusztítás hamurétegeiben találtak, valószínűleg egy nagyobb műtárgyról válhattak le (fülbevaló?, egy ezüst szőlőfürt szemei?). A feltárás arra is rámutatott, hogy a vaskori Jeruzsálem kiterjedtebb volt, mint azt korábban gondolták. A hamurétegben talált további tárgyak (kerámiatöredékek, olajlámpások, szkíta típusú nyílhegyek) a Kr. e. 7-6. századra vezetnek vissza.

10. Egy kánaánita megapolisz

10_ein_asur.jpg

Az észak-Izraelben feltárt Ein Asur a korai bronzkor egyik legnagyobb települése lehetett. Ami még meglepőbb, hogy a 6000 lakosú, 160 hektáros alapterületű, kifinomult építkezést és várostervezést sugalló nagyváros alatt egy korábbi, 7000 éves kőrézkori település nyomai bontakoztak ki a feltárók előtt.

Reméljük, hogy 2020 hasonlóan gazdag vagy még gazdagabb év lesz!

#BIBLIAKULTÚRA

A bejegyzés trackback címe:

https://bibliakultura.blog.hu/api/trackback/id/tr2415378974
Nincsenek hozzászólások.

#BibliaKultúra

#BibliaKultúra blogunk szakmai igényességű topikjaival értékes, ismeretbővítő tartalmakat közöl a bibliatudomány tárgyköréből. Rápillantunk arra a világra, amely látta megszületni a Bibliát - tabuk nélkül, közérthetően, a tudás megosztása és a „lifelong learning” jegyében.

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

Címkék

süti beállítások módosítása