A világsikert elért Ikarus 260 és 280-as sorozata sehol nem lett volna, ha a győri Rába nem tette volna bele szívét-lelkét, vagyis a futóműveit és egyéb alkatrészeit. A Hungarocamion sárga ponyvás pótkocsiját is szinte minden esetben a nemzeti színű Rába járműállománya vontatta. Ezeket az ikonokat egy gyors galériában mutatjuk be, de ami ezeknél is nagyobb szám a győri Rába Technológiai Centrumában, azok a II. világháború körüli teherautók. Nézzünk is körül!
A Rábát 1896-ban a Lederer testvérek alapították eredetileg vagonok gyártására és az első nemzetközi sikereket is a vasúti kocsik hozták meg a vállalatnak. A Rába védjegy 1913-ban született meg, amikor az első, már sorozatban készülő gyártmányoknak kerestek márkanevet. A II. világháború idején repülőgépgyártás is folyt Győrben, magyar konstrukciójú Sólyom felderítőgép mellett Focke-Wulf Fw 58 Weihe és Messerschmitt Bf 109G sárkányok >Bővebben>>> is kerültek ki a hangárokból. Az 1960-as években a vállalat páncélozott harcjárművekkel (PSZH és a FUG) tért vissza a járműgyártáshoz. 1969-ben a Budapesti Nemzetközi Vásáron megjelentek a világszínvonalú motorral gyártott Rába teherautók, amik közül a 831-es sorozat elsősorban a belföldi fuvarozásban, a 832-es pedig külföldön teljesített szolgálatot, így a Budapest – Teherán útvonalon is szépen brillíroztak. Kiöregedésük miatt a ’80-as években fejlesztették ki az S-sorozatot a modern DAF-fülkékkel és turbóval felszerelve, ami később Ede néven híresült el.
forrás: facebook.hu/K&S Truckmodeling
A magyar tehergépjármű-gyártás a két világháború között élte fénykorát, amikor nemcsak a belföldi piacra gyártottunk, mivel komoly megrendeléseink voltak Európa számos országából is. Az 1935-ben katonai célokra kifejlesztett Rába Ausztro-FIAT AFI civil változatát Rába Super néven dobták a piacra, melynek 1937-ben megjelent a nagyobb, 3,5 tonnás változata, ami a Special nevet kapta. 1937-től pedig 66 és 100 lóerős MAN dízelmotorokat is beépítettek az addig nem éppen legtakarékosabb benzines erőforrásokkal üzemelő haszonjárművekbe. A korszak legsikeresebb járműcsaládjánál a faváz helyett először alkalmaztak hegesztett acélszerkezetet, amikből 1951-ig mintegy 2.500db készült. A kiállított darab 1945 augusztusában készült a gyár saját céljaira, amit később a győrzámolyi TSZ-be került és onnét vásárolták vissza.
Az első autóbuszt 1925-ben mutatták be, a csehszlovák Praga gyárral együttműködve, aminél feltűnő lehet, hogy akkoriban minden esetben teherautó favázakra, csőrös kivitelben épültek a buszok. A 24 személyes autóbuszokat a Super alvázra, a 30 személyeseket a Specialra hegesztett acélvázra szerelték a nagyobb élettartam érdekében. A múzeumi darab egészen 1976-ig a gyár szolgálatában állt, utolsó éveiben körjáratként szállította a gyár dolgozóit. Korábban vele utaztak az akkori Vasas ETO focistái és birkózói, ezért is festették az egyesület színeire, piros-kékre.
1946-48 között 14db Rába tűzoltóautót is gyártottak, amit az egészen amerikai megjelenésű Rába Super 2,5 tonnás tehergépkocsiból alakították ki. Ez a gépjárműfecskendő egészen az 1970-es évekig futott, leginkább a gyár területén belül. 1973-ban a nagy festékraktári tűznél is helytállt, mivel az akkori sajtófotók között látható, amint segít az oltásnál. A ’80-as évek tűzoltóságainak elengedhetetlen sztárja volt a már 832-ből kifejlesztett fecskendő. Még 2016-ban is készült tűzoltóautó a gyár közreműködésével, mivel Renault alapokkal megalkották a Heros Aquaduxot, amiből 108 darab készült.
1938-ban megszületett a Rába legendás gyártmánya, a 1.5 tonnás Botond >>>, amiből a Honvédelmi Minisztérium rögtön 1.400db-ot rendelt, majd sikere után megduplázták ezt a rendelést. Győrben készült a gyalogsági csapatszállító és páncéltörő lövegvontató háromtengelyes kivitele, 6×4 meghajtással, ám ha jobban megnézzük, "nyolckerekű" tehergépkocsi lett. A jármű terepjáró képességeit segített szolgálni a két mankókerék, amik a tengelyük mentén elforogtak, ha dombtetőn haladt át a jármű. Ezen kívül az első lökhárítóra felszerelt két szabadonfutó görgő a nagy hajlásszögű terep, árok felakadásmentes leküzdését szolgálta. A hátsó egyenkénti kerékhajtásnak köszönhetően a jármű terepjáró képessége jobb volt, mint az Opel-Blitzé >>>! A fogyasztása a kor követelményeinek megfelelt, hiszen 100 kilométeren csak 30 liter üzemanyagot evett. Az 1944. április 13-i Győrt ért amerikai légitámadás >Bővebben>>> a Magyar Waggon- és Gépgyár autóosztályának üzemét is jelentős mértékben megrongálta, így itt a gyártási folyamat leállt. Első éles harctéri bevetését 1941. áprilisban a délvidéki hadműveletekben teljesítette, majd ugyanezen évben július 10-én a gyorshadtest állományában a Szovjetunió nyugati, ukrajnai területén vetették be.
Ha tetszett a cikk, klikkelj a jobb felső sarokban lévő KÖVETÉS gombra vagy kövesd az Utazás Európába facebook oldalát:
További extra fotókért klikkelj ide:
Ha kirándulásra, kikapcsolódásra, történelemre vagy egyszerűen csak Magyarország látványosságaira vágysz, nézz körbe itt: