Henry Ossawa Tanner: Nikodémus látogatása Jézusnál, 1899. Pennsylvania Academy of the Fine Arts, Philadelphia.
Ki volt az a jeruzsálemi férfi, aki éjszaka kereste fel Jézust, később felemelte szavát érdekében, majd részt vett temetésében? A rabbinikus irodalom megőrizte egy hasonló nevű, rendkívül gazdag jeruzsálemi arisztokrata emlékét. Lehetséges, hogy ugyanarról az emberről beszélnek?
Kevés olyan mellékszereplője van az evangéliumoknak, aki ...
Sorozatunk második részének középpontjában a Jelenések könyvének nyugtalanító mondata áll: „Nem lesz többé idő.” Dosztojevszkijnél ez nagyon is emberi tapasztalattá válik: Miskin és Ippolit történetében az idő beszűkül, a jövő bizonytalanná lesz, és egyre élesebben vetődik fel a cselekvés lehetősége. Innen nyílik meg az igazságosság kérdése is. A mérleg képe egy olyan világot idéz fel, amelyet érdek, számítás és sérelem terhel. A ...
José Saramago Káin című regénye a Biblia egyik legismertebb történetét olvassa újra, de Káin alakját nem zárja be az első testvérgyilkosság jelenetébe. A regényben Káin a bibliai történelem tanúja és vádlója lesz. A szemlézett tanulmány azt vizsgálja, hogyan építi fel Saramago ezt az engedetlen, mégis szorosan bibliai olvasatot.
José Saramago bibliai regényei mindig nyugtalanító olvasmányok. A portugál Nobel-díjas író a Jézus Krisztus ...
Mit jelenthet a Biblia annak az embernek, aki megpróbál szabadulni a függőségétől? A kérdés nem csupán a vallásos lelkigondozás területén merül fel. A modern felépülési mozgalmak történetében a keresztény hagyomány és a Szentírás kezdettől fogva jelen volt, miközben a mai addiktológiai kutatások egyre árnyaltabban vizsgálják a spiritualitás, a vallási közösségek és a személyes meggyőződések szerepét a tartós felépülésben.
A Biblia ...
János második levelének címzettjét a hagyomány többnyire „választott úrnőként”, vagyis egyházi jelképként értelmezte. Lincoln H. Blumell könyve más lehetőséget vet fel: a levél talán egy konkrét nőhöz, Eklektéhez szólt. A recenzió azt mutatja be, hogyan vezethet néhány görög betű, néhány papiruszpárhuzam és egy apró szövegkritikai kérdés egy elfeledett újszövetségi nőalak újrafelfedezéséhez.
Lincoln H. Blumell könyve papirológiai ...
Tver vasútállomása, 1863–1864. Iosif Goffert felvétele. A kép A félkegyelmű vonaton kezdődő történetét idézi. Forrás: Wikimedia Commons. Közkincs (public domain).
A négyrészes sorozat első része Dosztojevszkij A félkegyelmű című regényének bibliai világába vezet be. Középpontjában Miskin herceg áll, akinek alakját a jóság, a részvét és számos krisztusi vonás határozza meg. A bejegyzés azt vizsgálja, miként formálják a regény világát a ...
Az evangéliumok történetei nem légüres térben születtek. Jézus szavai, gyógyításai, vitái és példázatai egy konkrét társadalmi világban hangzottak el. Az alábbi áttekintő táblázat ehhez a világhoz ad támpontokat.
A segédanyag megmutatja, milyen társadalmi rétegek, hatalmi viszonyok és feszültségek jelennek meg az evangéliumok hátterében. Így világosabbá válhat, hogy az asztalközösség, a gyógyítás, a példázat, az adósságelengedés vagy a ...
A Biblia világában könnyű elveszni: korszakok, királyságok, próféták, birodalmak, bibliai könyvek és külső történeti források kapcsolódnak össze benne. Ez az áttekintő táblázat abban segít, hogy ezek ne különálló adatokként, hanem összefüggő történeti és irodalmi térképként jelenjenek meg.
A táblázat egymás mellé rendezi Izrael és Júda történetének főbb korszakait, az ezekhez kapcsolódó bibliai szövegeket és hagyományokat, valamint a ...
Odüsszeusz és a szirének. Római mozaik a tunéziai Douggából, Kr. u. 2. század. Bardo Nemzeti Múzeum, Tunisz. Wikimedia Commons, CC BY-SA 2.0.
Christopher Nolan Odüsszeia című filmje újra a figyelem középpontjába állította Homérosz eposzát, és számos beszélgetést, vitát indított el arról, hogyan olvassuk és értelmezzük ma ezt az ősi történetet. De Homérosz hatástörténete jóval messzebbre vezet: vajon az evangéliumok szerzői is ismerték és ...
Öt amarnai levél a londoni British Museum kiállításán. Fotó: Osama Shukir Muhammed Amin, 2016 (CC BY-SA 4.0).
Több mint 380 ékírásos táblából álló leletegyüttes, amelyet akkádul, az ókor nemzetközi nyelvén írtak, rávilágít a Levante politikai viszonyaira az i. e. 14. század végén, több mint száz évvel Izrael megjelenése előtt.
A Közel-Kelet térképe az Amarna-korban; átdolgozta Aren Wilson-Wright. Wikimedia.