#BibliaKultúra

Maria Nisii szerint a Biblia és az irodalom szorosan összefügg, hiszen a Szentírás maga is irodalmi mű. Bár egyre többen elemzik narratív szempontból a bibliai szövegeket, az akadémiai világban még mindig a történeti-kritikai megközelítés az uralkodó. Nisii úgy véli, hogy az irodalom segíthet jobban…

Ilya Repin: Jób és barátai (1869) Forrás: Wikipedia. Aquinói Tamás a Jób könyvéhez írt kommentárjában azt vizsgálja, hogyan egyeztethető össze Isten gondviselése a világban tapasztalható igazságtalanságokkal. A középkori szellemóriás szerint Jób története valóságos, és a könyvben leírt…

 Christine Hayes előadásában a Leviták könyvének papi anyagairól és kultikus rendszeréről beszél, amely a héber Biblia egyik alapvető szövegkorpusza. A szöveg bemutatja a papi iskola szerepét a Leviták könyvének összeállításában, és rávilágít arra, hogy a szentély és a hozzá kapcsolódó rituálék…

Peter Kreeft Three Philosophies of Life című könyvében három bibliai művet – a Prédikátor könyvét, Jób könyvét és az Énekek éneke könyvét – elemzi annak érdekében, hogy bemutassa az élet három alapvető aspektusát: a hiábavalóságot, a szenvedést és a szeretetet. Kreeft véleménye szerint ezek a…

A Biblia számos történetet tartalmaz, amelyeket a művészek évszázadok óta feldolgoznak. Érdekes megfigyelni, hogyan változott ezeknek a történeteknek az értelmezése az idők során. Az egyik ilyen történet Dávid király és Batseba (más magyar fordításban: Betsabé ) története, amely a bűnbeesésről és a…

Előadásában Maria Nisii azt vizsgálja, hogy Shakespeare műveiben milyen mértékben fedezhető fel a Biblia hatása. Az irodalomtudósok között nincs egyetértés abban, hogy Shakespeare mennyire volt jártas a Bibliában, de a professzor asszony kiemeli, hogy számos utalás található a Szentírásra a…

Pál apostol írásaiban, különösen a Római levélben, Izajás próféta kiemelt szerepet játszik. Pál Izajás szövegeire támaszkodva hangsúlyozza Jézus messiási mivoltát, az emberiség megváltásának univerzalitását és Izrael üdvösségének fontosságát. Jézus zsidó származása és történeti gyökerei nem csupán…

Peter Kreeft Three Philosophies of Life című könyvében három bibliai könyvet – a Prédikátor, Jób és Énekek éneke könyvét – elemzi, hogy az élet három alapvető aspektusát mutassa be: a hiábavalóságot, a szenvedést és a szeretetet. Kreeft szerint ezek a könyvek az emberi tapasztalat mélységeit járják…

Garrick V. Allen írása az Újszövetség kéziratainak paratextusairól, vagyis a főszöveget kiegészítő, azt keretező elemekről szól. Amellett, hogy bemutatja a paratextusok sokféleségét (előszavak, fejezetbeosztások, idézetlisták stb.), azt is kiemeli, hogy ezek hogyan befolyásolták az olvasókat, és…

A Biblia, ahogyan ma ismerjük, hosszú és bonyolult utat járt be, mire eljutott hozzánk. Ezen az úton pedig fontos állomás volt a Septuaginta (LXX), a Biblia első görög fordítása. Van, aki úgy gondolja, hogy ez az a bibliafordítás, amely kikövezte az utat a kereszténység számára. De vajon miért volt…

Az alábbi gondolatébresztő interjúban Joshua Berman a Biblia társadalomra, politikára és gazdaságra gyakorolt sokoldalú hatásáról beszél. A Bar-Ilan Egyetem professzora a Bibliát nem pusztán vallási szövegként mutatja be, hanem forradalmi dokumentumként, amely alapjaiban kérdőjelezte meg és formálta…

Hogyan olvassa egy filozófus a Bibliát? Peter Kreeft filozófus szerint a Biblia három fontos életfilozófiát mutat be: a hiábavalóságot, a szenvedést és a szeretetet. Kreeft szerint e három filozófia a Prédikátor könyvében, Jób könyvében és az Énekek énekében jelenik meg. De vajon mit mondanak ezek a…

Joseph Heller 1984-ben egy meglepő művel jelentkezett: Isten tudja címmel Dávid király életének átiratát adta közre. A könyvben az idősödő király önéletrajzi vallomást tesz, felidézve életének legfontosabb eseményeit és Istennel való bonyolult kapcsolatát. Heller a bibliai történetet szabadon…

Ez az előadás a kivonulás történetét (és a pészah eredetét, mint a régebbi, természetihez kapcsolódó ünnepek történelmi átértelmezését), valamint Izrael fáraó uralma alóli felszabadulását követi nyomon. A történet csúcspontja az Isten és Izrael között Mózes közvetítésével a Sínai-hegyen kötött…

Ken Dark „Jézus názáreti régészete” című legújabb könyvének hatására a szerző egy történelmileg hiteles példán keresztül mutatja be, miként maradtak fenn a topográfiai ismeretek hosszú távon a 19. századi Názáretben. Ezt a jelenséget a memória régészetével és antropológiájával foglalkozó legújabb…