A jeruzsálemi Emek Tzurim leletmentő szitálási projektben meglepő műtárgyra bukkantak: egy 3000 éves beka súlymértéket találtak a Siratófal alapjaiból származó földtörmelékben, a Robinson-ív lábánál.
Az első Szentély időszakából származó súlymértékre ősi héber betűkkel vésték fel, hogy beka. A mértékegységgel a Kivonulás könyvében találkozunk (38,26):
A húsz éven felüliek számbavételénél egy beka, vagyis fél sékel jutott mindenkire a 603 550 emberből.
A projektvezető régész, Eli Shukron szerint, amikor a zarándokok az első Szentély idején a templomba vitték a fél sékel adót, akkor nem voltak érmék, hanem ezüstdarabokat használtak. Ahhoz, hogy kiszámítsák egy-egy darab súlyát, a mérleg másik oldalára a beka súlymértéket helyezték. A beka fél sékelnek felelt meg. Ezt a templomi adót minden húsz évnél idősebb személynek meg kellett fizetni. A bibliai sékel súlya 11,33 gramm volt. Shukron szerint az első Szentély időszakából származó beka súlyok ritkák, a most talált beka pedig még azért is különleges, mert a héber betűket tükörírással vitték fel, balról-jobbra, a megszokott jobbról-balra helyett. A véset feltehetően ugyanaz a gravírozó mester munkája, mint aki a pecsétnyomók szövegeit is készítette Dávid városában.
Az első érmék, amelyeken héberül szerepel, hogy beka, a Kr. e. 5. századra helyezik. Az ilyen beka-érméket a perzsa uralkodó engedélyével verték.
Bár a nők is felzarándokoltak a jeruzsálemi templomba, ezen „adó” alól mentesek voltak. Az adományt nyilvánvalóan a Szentély fenntartására, az áldozati állatok vásárlására fordították.
A parányi, rendkívül könnyű műtárgyat, amelyet feltehetőleg az Első Szentélyben használtak, Hanukka ünnepén mutatják be az érdeklődő nagyközönségnek.
A szitálási projekt egyébként nemcsak régészeti tapasztalattal ajándékozza meg a vállalkozókat, hanem az önkéntesek több ősi értéktárgyat is felszínre hoztak: Hiszkija király pecsétnyomóját, különböző pénzérméket Jeruzsálem egyes időszakaiból, nyílhegyeket és ékszereket.
Forrás:
