#BibliaKultúra

Szöveg mögött - Kövek alatt

Széder Salamonnal
Prof. Eliezer Segal írása

inline_image_preview-ezgif_com-avif-to-jpg-converter.jpg

Nincs olyan zsidó közösség vagy nemzedék, amely ne járult volna hozzá a maga módján pészách történetének megértéséhez. A hosszú történelem során megfogalmazott számtalan értelmezés közül vannak, amelyek nagyobb elismertségre tettek szert, akár a bennük rejlő érdekesség, akár a tekintélyesebb vallási dokumentumokban való megőrzés miatt. Ugyanakkor számos kommentár feledésbe merült, mert azokat létrehozó közösségek kívül estek a zsidó főáramlaton, vagy olyan nyelveken íródtak, amelyek nem voltak széles körben elterjedtek a zsidók körében.

A Salamon bölcsessége (vagy: Bölcsesség könyve, és  elérhető itt) néven ismert könyv sajátos sorsra jutott. Bár a bibliai bölcs királynak tulajdonítják, a kutatók többsége úgy véli, hogy valójában egy alexandriai zsidó írta görög nyelven az i. sz. 1. században. A mű az apokrif iratok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy bekerült az alexandriai zsidó közösség által használt görög Bibliába, de soha nem vált a héber Biblia hivatalos részévé.

A Salamon bölcsessége című mű számos lényeges témát boncolgat, az isteni igazságosságtól a túlvilági életig. Különösen nagy figyelmet fordít a kivonulás történetére és annak jelentőségére.

Könnyen elképzelhetjük, hogy ez a bölcsesség egy ősi széder-este asztali beszélgetése során hangzott el, mélyreható eszmecserét indítva el a résztvevők között.

A Salamon bölcsessége által bemutatott kivonulás történetében páratlan szimmetria figyelhető meg a szerző által felállított egyiptomi csapások és az izraeliták pusztai vándorlása során kapott áldások között. A legtöbb esetben hármas megfelelést fedezhetünk fel:

  1. Minden csapás egy adott bűnért való büntetést jelképezett.
  2. Ugyanazok a természeti erők, amelyeket Isten büntetésül használt, később az izraeliták megsegítésére is szolgáltak.
  3. A csapások célja az volt, hogy tanítsa mind az izraelitákat, mind az egyiptomiakat. A csapások emlékeztetnek arra, hogy Isten az univerzum ura, és hatalma mindenkire kiterjed, jóra és rosszra egyaránt.

Példaként említve, az első csapás a vízhez kapcsolódott, amikor a Nílus-folyó vérré változott. Isten ugyanezt az elemet később csodálatos módon az izraeliták javára fordította, amikor sziklából fakadt víz oltotta szomjukat. Ezzel szemben az egyiptomiakat víz sújtotta megtorlásul, amiért a héber csecsemőket a vízbe akarták fojtani. Mindkét fél számára nyilvánvalóvá vált, hogy a természet hogyan szolgál eszközként az igazságos Isten kezében, aki igazságosan alkalmazza azt a jók és a gonoszok számára egyaránt.

Az állatokkal kapcsolatos csapások Salamon bölcsességének értelmezésében is megmutatják a szimmetrikus megközelítést. Isten döntése, hogy ezekkel sújtsa Egyiptomot, szorosan kapcsolódik az egyiptomiak bálványimádó hajlamához, hogy állati alakban imádják isteneiket. Az állatokkal kapcsolatos csapások pusztító hatása az elnyomókra Isten nagylelkűségére világít rá, amit az izraeliták felé mutatott a pusztában való vándorlásuk során. Fürjekkel látta el őket táplálékul, ezáltal enyhítve éhségüket. Isten ezzel a kettős bánásmóddal mind a hébereknek, mind az egyiptomiaknak kívánta megmutatni a helyes teológiai és erkölcsi utat.

Ezzel a mintával összhangban az egyiptomiakat békák, sáskák és legyek gyötörték, miközben az izraelitákat később egy rézkígyó látása gyógyította meg. Az egyiptomiakat az égből lezúduló tüzes jégeső sújtotta, míg az izraeliták égből származó mennyei eledellel táplálkoztak. Salamon bölcsessége párhuzamot lát az ellentétes természeti erők, a jég és a tűz heves keveréke között, amelyet pusztítóan szabadítottak az egyiptomiakra, és a jégszerű mennyei eledel között, amelyet a nap sugarai gyengéden olvasztottak fel.

Természetesen, ha alaposan megnézzük az eredeti bibliai történeteket, hamar felismerjük, hogy Salamon bölcsessége szabadon értelmezte az eredeti elbeszéléseket. Azokat az epizódokat, amelyeket az igazhitű héberek iránti isteni jóság illusztrációjaként idéz, a valóságban kellemetlen események okozták, amelyekben Istent az emberek nyomorúsága és hitetlensége haragra gerjesztette. Példaként említve, a csodálatos vízszerzés a nép türelmetlen panaszaira válaszul jött létre; és maga Mózes is megrovásban részesült, amiért nem szentelte meg Isten nevét.

Hasonló a helyzet a rézkígyó történetében is: a rézkígyóra csak azért volt szükség, hogy meggyógyítsa a népet a mérges kígyók harapásától, amelyeket a zúgolódásuk miatt küldött rájuk Isten. Még az égből hulló manna kényelme is az izraeliták hitetlenségének esetéhez kapcsolódik a Tórában, mivel a nép egy része nem hitte el, hogy Isten szombaton is gondoskodik róluk. Amikor Isten fürjeket küldött, ez válasz volt a nép elviselhetetlen panaszkodására a manna egyhangúsága miatt, és abban a reményben, hogy megundorodnak a hústól.

A Salamon bölcsességében leírt kivonulás története egyetlen kínos részletre sem tér ki. Az izraelitákat hibátlannak tünteti fel, és a csodák által orvosolt nehézségeket kisebb kellemetlenségeken kívül semmi másnak nem tulajdonítja. A céljuk az volt, hogy a héberek megértsék az ellenségeik súlyos büntetését.

Albert Lee Wagner: Menekülés Egyiptomból. Az Amerikai Visionary Art Museum jóvoltából.

Az egyiptomiak és az izraeliták sorsa közötti éles ellentét hangsúlyozására törekedve szerzőnk néhány olyan feltételezést is tett, amelyeknek a bibliai elbeszélés ellentmond. Célját szolgálta, hogy azt állítsa, a csapások közül több is széles körű halált hozott az egyiptomiakra. A valóságban egyik állítás sem teljesen pontos – vagy legalábbis a Szentírás nem fogalmazza meg egyértelműen. A Nílus vérré válása szomjúságot és kiszáradást okozott, ami halálesetekhez vezethetett, de ezt a Tóra nem hangsúlyozza. Kiemeli viszont a többi csapás által az egyiptomi növényekben és állatokban okozott károkat, de az emberi lakosság káraira nem tér ki.

Egyértelmű, hogy a szerző nem a kivonulás történetének pártatlan újramesélését kínálja nekünk. Válogatva és kreatívan értelmezte a bibliai forrásokat, hogy üzenetet bízzon a hallgatóságára. A világot éles ellentétben álló erényes izraelitákra és gonosz pogányokra felosztó leegyszerűsítő szemléletmód a midrás-prédikációk szellemiségét idézi. A kutatók szerint a mű az antiszemita üldöztetés egy konkrét helyi megnyilvánulására reagálhatott, például Caligula római császár istenítésére tett kísérletére, vagy az Alexandriában fellángoló, ismétlődő etnikai zavargások egyikére.

Függetlenül a szerző szándékától, Salamon bölcsessége összességében bátorító üzenetet hordoz, bizalmat ad abban, hogy a világot igazságos és mindenható Isten irányítja, aki végül igazságosan ítélkezik az igazak és a gonoszok felett.

Ez a bölcsesség ma is érvényes üzenetet hordoz számunkra, bizonyítva, hogy ez az ókori görög irat nem idegen tőlünk.

Fordította: #BibliaKultúra

Forrás:

Eliezer Segal: A Seder with Solomon, The Jewish Free Press, Calgary, March 29, 2007, p. 21.

A szerző:

Eliezer Segal a Calgary Egyetem Klasszikus és Vallástudományi Tanszékének emeritus professzora, szakterülete a rabbinikus judaizmus. Montrealból származik, a McGill Egyetemen szerzett BA diplomát (1972), valamint a Héber Egyetemen MA és PhD fokozatot Talmudból (1976, 1982). 1982-1983-ban rövid ideig az Izraeli Védelmi Erők harcászati műszaki alakulatánál szolgált. Feleségével, Agnes Romer Segallal Calgaryban él. Három fiuk és öt unokájuk van. 1986 óta a Calgary Egyetem tanára. Az aktív oktatói tevékenységtől 2017-ben vonult vissza. A rabbinikus irodalom szöveges és irodalmi aspektusairól, valamint a zsidó és a szomszédos kultúrák kölcsönhatásairól szóló számos tudományos tanulmánya mellett igyekezett a zsidó tudományosság gyümölcseit a nem szakavatott közönség számára is hozzáférhetővé tenni weboldalán, újságcikkeiben és gyermekkönyveiben.

A Special Thanks To Eliezer Segal!

A bejegyzés trackback címe:

https://bibliakultura.blog.hu/api/trackback/id/tr2418381615
Nincsenek hozzászólások.

#BibliaKultúra

#BibliaKultúra blogunk szakmai igényességű topikjaival értékes, ismeretbővítő tartalmakat közöl a bibliatudomány tárgyköréből. Rápillantunk arra a világra, amely látta megszületni a Bibliát - tabuk nélkül, közérthetően, a tudás megosztása és a „lifelong learning” jegyében.

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

Címkék

süti beállítások módosítása