Egy jeruzsálemi útétépítés során egy Kr. e. 1. századi feliratra bukkantak, amely Jeruzsálem teljes, mai nevének első legkorábbi említése (yerusalayim).
A római épület mellett feltárt, repedezett mészkőoszlop a kor lingua francáján, arámiul íródott: „Hananja, a jeruzsálemi Dodalosz fia”. Sajnos nem tudjuk, hogy ki volt Hananja vagy Dodalosz. Talán kézművesek voltak és a közelben feltárt fazekasműhelyben dolgoztak, amely egyébként Jeruzsálem legősibb ilyen műhelye, és legalább 300 évig működött: a Hasmoneusok korától egészen a római időszak végéig. A területen fazekastermékeket találtak (főző- és tárolóedények, csövek, valamint cserepek, téglák vakolt falú rituális fürdőkhöz). A Hananja név egyébként akkor is, ma is elterjedt férfinév. A Dodaloszról viszont úgy vélik, hogy a görög mitológiából ismert Daedalos névváltozata.
Az első és a második Szentély időszakában (Kr. e. 1000 – Kr. u. 70) a Jeruzsálemre utaló feliratok rendkívül ritkák és a város nevének rövidebb változatait használják (yerusalem). A név egyébként azt jelenti, hogy „Sálem” (egy kiemelkedő kánaáni isten) „alapítása” (yeru). Az ősi yerusalem városnévben egy yod betű szerepel, míg a mai változatban kettő: yerusalayim. Ez utóbbi alig fordul elő a héber Bibliában (Jer 26,18; Eszt 2,6; 2Krón 25,1; 32,9), míg az ősibb változat 655-ször.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
