„Az énekesek dalokat írtak. Az énekek szöveggé váltak. A szöveget pedig olvasták, újra elolvasták, hallgatták, ismét meghallgatták, értelmezték és megint csak értelmezték. Így működik egy kiegyensúlyozott közösség, amely egyetlen jelentésbe zárja a szövegeket. Ellentétben a remény közösségével, akiknek a szövegek mindig újat »jelentenek«. A reménykedők elkerülhetetlenül bekapcsolódnak az értelmezés zsonglőrködésébe, amely óvatosan mozog a jelenlegi konvenciókba való beletörődés és a kockázat között, amely a képzelet és a többlettartalom rétegein keresztül nyílik meg.”
Forrás: Walter Brueggemann: A Gospel of Hope, Westminster John Knox, Louisville, 2017, 109.
Szép hétvégét kívánunk!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
