„Az együttérzés a kritika radikális formája, mert feltárja, hogy a fájdalmat komolyan kell venni, nem szabad normálisnak tartani és természetesként elfogadni, mert abnormális és elfogadhatatlan állapot az ember számára. A »törvényközpontú« berendezkedés Jézus korában, akárcsak a fáraó ókori birodalmában, az együttérzést meg nem engedett gesztusnak tartotta. A birodalmakat soha nem az együttérzésre építik, vagy azzal tartják fenn. A jogi normák (társadalmi kontroll) soha nem az egyes személyekhez illeszkednek, hanem azok illeszkednek a normákhoz. Máskülönben a normák összeomlanának és velük együtt az egész hatalmi berendezkedés. Így Jézus együttérzését nem csupán személyes érzelmi reakcióként kell értelmeznünk, hanem nyilvános kritikaként, amellyel bátorkodott hangot adni társadalmi környezetének teljes dermedtségével szemben.”
Forrás:
Walter Brueggemann: The Prophetic Imagination, Augsburg Fortress Publishers, Minneapolis, 1978, 85.
Szép hétvégét kívánunk!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
