#BibliaKultúra

Szöveg mögött - Kövek alatt

Bikaszobor egy feltárt medencében és fürdőzés egy tiltott napon

05.jpeg

Fürdő és bikaszobor

A Tzippori Nemzeti Parkban jelenleg is folyó ásatások során a látogatóközpont közelében felfedeztek egy 2–3. századi nyilvános fürdőt, amiről úgy vélik, hogy akár Rabbi Júda HaNászi, a „Fejedelem” is használhatta.

Az építészet sokkal fontosabb, de a bika izgalmasabb!

Külön érdekesség, hogy a nagyméretű, 14,5 x 21 méteres, lépcsős medence alján, miután a mintegy két méteres törmeléket eltávolították, egy ritka, római kori bronz bikaszobrocskára bukkantak. A gyönyörűen kialakított szobrocskát – a régészek vélekedése szerint – szándékosan helyezték a vakolt medence alapjába, hogy esőt és jólétet hozzon.

A szakértők szerint a fürdésre és ivóvíz merítésére is szolgáló medence a Kr. u. 3. század elejére nyúlik vissza és feltehetően zsidó mesteremberek munkája, bár ha tényleg zsidók építették a medencét, akkor mégis, mit keres a medence alján ez az 5 cm-es, jó minőségben megmaradt bikaszobor? Tsvika Tsuk szerint a pogány hitet felidéző, egyfajta „fogadalmi ajándék”, amit a medence padlójába építettek be. Egyébként Tzippori épületeiben más, bikát ábrázoló mozaikot is találtak korábban, ami viszont a római építőmesterek munkáját valószínűsíti.

06.jpg

Mindenesetre az egykori zsidó városban nem volt a közelben természetes vízforrás, így még inkább megkapó, hogy a lakosok hogyan tudtak elegendő mennyiségű vizet összegyűjteni a medencébe. A 18 cm vastag vakolat a medence alján még most sem engedi átszivárogni a vizet.

Egy érdekes talmudi történet

A Babiloni Talmud Megillá traktátusa beszámol arról, hogy a Júda rabbi a tanítványaival fürdött, miközben egy törvénymagyarázattal kapcsolatos kijelentést tett Tammuz hó 17. napján, Tisá beáv böjti napján.

A történetben szereplő szefforiszi fürdő a szövegben: „karona sel Tzippori”. Az arámi karona szó egyetlen egyszer kerül elő az egész Talmudban, ebben a történetben és a nyelvészek vitatkoznak a pontos jelentésén. Ha ugyanis, ahogy egyesek gondolják, forrásvizet jelent, akkor a medencével való azonosítás téves, ha csak nem a medencét egy természetes vízforráshoz kapcsolódó ősi vízvezeték táplálta.

03_1.jpg

A történet szerint a rabbi egy nyilvános fürdőházban fürdőzött egy kiemelkedő böjti napon, Tammuz hó 17. napján, amikor arra emlékeznek a zsidók, hogy II. Nabú-kudurri-uszur seregei áttörték Jeruzsálem városfalát. A fürdőzés közben Júda megkérdezte tanítványait, hogy vajon nem jött-e már el az idő, hogy gyökerestől kitépjék vagy megtagadják Tisá Beáv emléknapját, Jeruzsálem Szentélyének lerombolásáért megült legünnepélyesebb böjti és gyásznapot.

Aharon Oppenheimer szerint az egykori zsidó Nagytanács vezetője – a zsidók és a rómaiak békés együttéléséért – hajlott arra, hogy eltörölje ezeket a böjti napokat. Az izraeli Talmud-tudós szerint Júda rabbi nyilvános fürdőzése ezen a napon vitathatatlanul tiltott cselekedet volt, és (eretnekségbe hajló) kijelentése, személyes példája ösztönözhette tanítványait, hogy a béke és a jólét idejében bátran csatlakozzanak mesterükhöz. A gyásznap komolyságát jelzi, hogy Júda rabbi édesapja, Rabban Simon Ben Gamáliel egyszer azt mondta: „Aki Tisá Beáv napján eszik, olyan, mintha Jóm Kippurkor enne.” Mondani sem kell, hogy a tanítványok kifogásolták mesterük radikális elképzelését.

A régészek ezt a medencét gondolják Rabbi Júda HaNászi kijelentése történelmi helyének.

Forrás: https://www.timesofisrael.com/

zippori-4654.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://bibliakultura.blog.hu/api/trackback/id/tr3214474464

#BibliaKultúra

#BibliaKultúra blogunk szakmai igényességű topikjaival értékes, ismeretbővítő tartalmakat közöl a bibliatudomány tárgyköréből. Rápillantunk arra a világra, amely látta megszületni a Bibliát - tabuk nélkül, közérthetően, a tudás megosztása és a „lifelong learning” jegyében.

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

Címkék

süti beállítások módosítása