#BibliaKultúra

Szöveg mögött - Kövek alatt

A régészet és az Újszövetség
Beszélgetés Jonathan L. Reed régész professzorral

unearthing-new-testament-main_article_image.jpg

Jonathan L. Reed régész, egyetemi tanár. Elismert szaktekintély az I. századi Palesztina régészetének területén, és több nagy ásatáson is részt vett, Szefforisz ásatását is vezette. Magyarul is olvasható a „Jézus nyomában” című könyve, amelyet az egyik legelismertebb Jézus-kutatóval írt. Azt vallja, hogy a régészeti leletek bensőséges bepillantást kínálnak az I. század életének és világának múltjába, segítenek nekünk elképzelni az akkori emberek valós életét, amiért érdemes megmozgatni minden követ, elolvasni minden szöveget, csakhogy minél teljesebb képet kapjunk.

x300.jpg

Mit mondhat nekünk a régészet az Újszövetségről és Jézusról, illetve mi az, amiről nem tud beszélni?

 A régészet nem erősíti vagy tagadja meg a Biblia spirituális, morális vagy vallási igényeit. Nem a hit döntőbírója. Az Újszövetség történeteit és eseményeit sokkal gazdagabb és mélyebb összefüggésébe helyezi. Kétezer éves történetet és több ezer mérföldnyi földrajzi területet ölel fel, és

segít, hogy úgy értsük Jézus szavait és cselekedeteit, mintha kortársai lennénk.

Ez gyakran különbözik attól, amit mi, a 21. század Amerikájában gondolunk, hogy jelent.

Eddig még nem bukkantak Jézus első századi követőinek régészeti bizonyítékaira. Ez miről árulkodik?

Jézus első követőinek többsége alacsonyabb társadalmi osztályhoz tartozott, akiket a politikai és a művelt, irodalmi elit jelentéktelennek tartott. A keresztények, mondhatni „radar alatt repültek”, egészen a második század végéig a felszín alatt maradtak, amikor is vizuális és irodalmi kultúrával rendelkező emberekként léptek elő.

Ez azt is felveti, hogy Jézus legelső követői zsidók voltak, és nem használtak képeket. Még ha hittek is Jézus messiási mivoltában, meggyőződésüket nem jelenítették meg számunkra felismerhető képi módon. Amikor manapság egy első századi zsinagógát vizsgálunk, nem tudjuk megmondani, hogy Jézus követői látogatták-e azt a helyet, vagy sem.

Azt írta, hogy a régészeti feljegyzések szerint a kereszt egészen az 5. századig nem jelenik meg keresztény szimbólumként.

A kereszt legkorábbi ábrázolása a 2. századból származik. Egy pogány ember készítette, hogy kigúnyolja a keresztényeket. Biztosak lehetünk benne, hogy a keresztény kor első néhány századában a kereszt szégyenérzetet keltett. Pál például arról beszél, hogy a kereszt a zsidóknak botláskő, a görögöknek pedig balgaság. Sok idő telt el addig, amíg a keresztények elkezdték a nyakukban viselni.

c9343549113d4c6625a361cab2990d6a.jpg

A keresztet a szégyen forrásának tartották, egyszerűen azért, mert arra emlékeztetett, hogy a messiás meghalt?

Nemcsak azért, mert meghalt, hanem azért, mert a római hatalom elleni felkelést és felforgatást jelenítette meg. Még ha meg is értetted az üzenetet, és úgy gondoltál magadra, mint a Római Birodalom felforgatója – ahogy a legtöbb keresztény gondolta magáról –, ez nem az volt, amit ő hirdetett. Miért kellene provokálni egy újabb üldözést?

Az Újszövetséghez kapcsolódó néhány legjelentősebb felfedezés az elmúlt 30-40 évben történt. Ez mennyiben tudható be a közel-keleti politikának?

Ezeknek a felfedezéseknek az első számú oka Izrael állam megalapítása volt 1948-ban. Továbbá az 1967-es háború lehetővé tette a régészetet Jeruzsálem olyan területein is, ahol korábban lehetetlen volt. A zsidók egy nemzedéke, akik kíváncsiak voltak örökségükre, a judaizmus történetéhez kapcsolódó helyszíneken végeztek feltárásokat. A Jézus és első zsidó követői iránt érdeklődő emberek pedig építettek az ő munkáikra.

170983f.gif

Hogyan jellemezné a jelenlegi vizsgálatokat a régészet tágabb történetével szemben a Szentföldön?

A múltban a bibliai régészek, ha használhatom ezt a kifejezést, többnyire Bibliával és biblikus nyelvekkel foglalkoztak, majd elmentek a Szentföldre, hogy megpróbáljanak olyan helyeket és műtárgyakat találni, amelyekkel igazolhatják, hogy a Bibliának igaza van. Ez soha nem működött, és a legtöbb felfedezést, amely eredetileg az Ószövetségben leírt események bizonyítékaiként harangoztak be, vagy teljesen megcáfolták, vagy kimutatták, hogy lehetetlen bizonyítékként előcitálni.

Az elmúlt 30 évben a bibliai régészet teljesen megváltozott. A szakmában dolgozó legtöbb ember többnyire antropológiát vagy régészetet tanult, és egyszerűen csak történelmi és kulturális szempontból szerették volna megérteni azt a világot, amelyben a Bibliát írták. Néhányan alig ismerik a biblikus tudományok kutatásának jelenlegi állását. Aztán hozzám hasonlóan vannak olyan emberek, akik megpróbálják áthidalni a szakadékot a két tudomány, a biblikum és a régészet között. Ez azért nehéz, mert mindkét tudományág rendkívül kifinomult és szakosodott.

Vessünk egy pillantást egy újabb feltárásra, a szefforiszi munkálatokra! Szefforisz Heródes Antipász fővárosa volt, Názárettől 6,5 km-re északnyugatra. Mit mond nekünk az első századi zsidókról, akik a környéken éltek?

Szefforisz a régészet és a történeti Jézus iránt érdeklődők egyik leginkább megtévesztő helyszíne, mert csodálatos pogány művészete és építészete azt a benyomást kelti, hogy Jézus egy teljesen hellenizált városban élt. Ha azonban a harmadik, negyedik és a hatodik századok sok-sok rétegét lefejtjük, akkor egy kicsi, első századi zsidó várost találunk, amely egyértelműen idegenkedett azoktól a pogány befolyásoktól, amelyek a szélesebb mediterrán világon végigsöpörtek. Jézus idejében Szefforisz meglehetősen konzervatív város volt.

sepphoris-cardo-tb032507689-bibleplaces.jpg

De nem akarom lekicsinyelni, hogy Szefforisz milyen drámai hatással volt egy olyan földműves emberre, mint Jézus, aki először járt ott. Látta a középületeket, a nagy házakat és a dekorációkat. Az a tény, hogy Jézus ifjú évei alatt Heródes Antipász Szefforiszt egy nagy, mintegy tízezer lakosú városi központtá tette, mélyreható társadalmi és gazdasági hatást gyakorolt a térségre. Szefforisz, Galilea kereskedelmi központjaként igény tartott a régi mezőgazdasági termékeinek nagy részére. A környező városok, mint például Názáret legfőbb szerepe az volt, hogy a növekvő várost táplálja.

Szefforisz felnyithatta Jézus szemeit, semmi sem tudta volna jobban felkészíteni őt jeruzsálemi és a templomi látogatására.

Sokkolta. Gondoljunk csak tanítványaira, azokra a galileai parasztokra, akik felmennek Jeruzsálembe (a Márk-evangélium 13. fejezete beszámol róla) és a templomba érve azt mondják Jézusnak:

Mester, nézd, mekkora kövek és mekkora épületek!

Ez nemcsak azt jelentette, hogy vidéki fajankók voltak. Egy római tisztet, aki látta az egész világot, lenyűgözhette Nagy Heródes temploma, és a régészeti kutatás rámutatott arra, hogy miért. Heródes az antik világ egyik legnagyobb építője volt, és a templom volt az ő építészeti remekműve. Kevés más épület hasonlítható hozzá a maga méretében.

3625.jpg

Heródes római építészeti elemeket is beépíttetett a templomépületbe. Bár nem tett semmit, ami közvetlenül sérthetné a zsidókat, lehetett olyan római elem a templom tervében, ami zavarta volna Jézust? 

Ez egy egymillió dolláros kérdés: Mit látott Jézus a templomban, amely annyira feldühítette, hogy felborítgatta a pénzváltók és a kereskedők asztalait? Az az érzésem, hogy azt a galileai Jézust, aki egyenlőséget hirdetett, és a szegények nevében szólt, nem nyűgözte le a templom pompája mint, ami Istennek való áldozat, vagy olyasmi, ami az embereket Istenhez vonzza. Azt gondolom, hogy a homlokzat mögött, a felszín mögött nem látott semmit. És rájött, hogy hatalmas erőforrásra volt szükség a templom megépítéséhez, és hogy néhányan pénzt csinálnak belőle. Azt hiszem megértette – és jó lenne, ha az Újszövetségben erről több szó esne –, hogy az ő támadása nemcsak néhány erkölcstelen ember ellen volt, hanem egy olyan rendszer ellen, amely másokat kihasznált Isten nevében.

Ez nem ugyanaz a kritika, mint amit például az esszénusok képviseltek, akik maguk mögött hagyták Jeruzsálemet, mert úgy érezték, hogy a templom túl hellenizált lett. 

Úgy tűnik, Jézus nemigen foglalkozott a görög-római hatásokkal. Igazából én nem találok semmiféle görögellenességet a tanításaiban. Számára a kérdés gazdasági igazságtalanság volt, ami annyira nyilvánvaló volt a templomban. Összehasonlításképpen ott vannak például Beverly Hills és Santa Monica hihetetlen bevásárló központjai néhány háztömbnyire attól, ahol hajléktalanok élnek az utcán. Ez a gazdagok és a szegények egymás mellé állítása.

Mit mondhat a régészet az emberi élet idejéről az első században?

A régészet erről a témáról kínálja a legérdekesebb bepillantást. Vegyük számba, hogy mit tudunk azokról, akiket Galileában és Jeruzsálemben temettek el, és ne felejtsük el, hogy a feltárt sírok alapján csak a közép- vagy a felső-középosztálybeli emberekről tudunk, hogy eltemették őket, nekik az étrendjük is jobb volt. Ezeknek az embereknek a fele ötéves korában hunyt el. Nyolc szülésből egy az anya halálához vezetett.

Ha férfinek születtél és megérted a kamaszkort, főleg a 16-17 életévet, akkor jó esélyed volt arra, hogy jó étrenddel megéld a 40, vagy akár a 60 életévet. A halál hozzátartozott az élethez, a kettőt – mint manapság – nem különítették el egymástól, mert mind a születésre, mind pedig a halálra otthon került sor.

A hosszú életet élők csontjaiban találtak ízületi gyulladásos térdeket, kopott jobb vállakat, főleg bal oldalon fájó beteg derekakat, mert mindenki keményen dolgozott. Azt gondolom, hogy mindennapi élet fájdalmai és küzdelmei lassan felőrölték az embereket míg el nem érték a 40-es, 50-es éveiket, és ekkoriban olyan betegségekben haltak meg, amelyek manapság könnyedén gyógyíthatók.

A legszembetűnőbb gyógyászati termékek a mágikus amulettek és mágikus papiruszok voltak, amelyeket széles körben alkalmaztak. A természetfelettibe vetett hit rendkívül erős volt. Majdnem minden kis drágakő vagy feliratos anyag vallásos vagy mágikus jellegű volt, és elsősorban a betegségtől való védelemre szolgáltak. Egyiptomban hihetetlen számú papirusz foglalkozott varázslatokkal és gyógyításokkal – úgy néznek ki, mint egy orvosi recept –, és szinte mindig az istenséghez fohászkodnak. Amikor valaki alkalmazta, a helyes szavakat kellett kimondania, az úgymond, gyógyító kenet volt a testnek. A gyógyítás mágiája ez. Ez segít megértenünk Jézus szolgálatát, akihez mint gyógyítóhoz fordultak, sokkal inkább mint tanítóhoz. Jézus egy olyan világban élt, amely vágyott az egészségre és a gyógyulásra.

21.jpg

A régészet nemcsak a jó elméleteket igazolja, hanem megcáfolja a rossz elméleteket is. Tudna erre példát mondani? 

Az 1920-as, '30-as, '40-es években néhány kísérletet tettek arra, hogy Jézus megfosszák zsidóságát és árjává tegyék. Az akkori kutatásban azt mondták, hogy Jézus egy itureai csoport leszármazottja, aki az északi Galileában élt. Mások sokkal finomabb antiszemita módon próbálták azt sugallni, hogy Jézus annyira nyitott és kozmopolita volt, hogy nem is volt zsidó. Vagy hogy Galilea sokkal vegyesebb és szinkretistább volt, ezért Jézus nem volt tipikus zsidó. A régészet azonban nagyon világossá teszi: Galileát délről, Jeruzsálemből és környékéről érkezett emberek telepítették be valamikor a Kr. e. 2. században. Vagyis Jézusnak és majdnem minden galileainak zsidónak kellett lennie.

Érdekel, hogy Jézus korában a galileaiak láttak-e egyáltalán római katonát. Róma nem vonultatott fel katonákat a meghódított területeken, hanem a határokra helyezte őket, például Szíriába, hogy megakadályozzák a betörő katonai csapatokat.  

Nem tudom, hogy megoldhatom-e ezt a kérdést. Kafarnaum görög oldalán egy római légiós fürdőt találtak. Először az emberek izgatottak voltak, hogy van-e kapcsolat a fürdő és az evangéliumokban említett kafarnaumi százados között. Sajnos a fürdőt a 2. századra datáltuk. Kétlem, hogy Jézus idejében, a 20-as, 30-as években lettek volna rómaiak Kafarnaumban. Ez egy jó példa arra, hogy a régészeti rétegek hogyan segítenek megérteni az evangéliumok rétegeit.

Szóval a százados a későbbi evangéliumírók kitalációja?

Lehetséges. A centurion kifejezés valójában görög szó, és annyit jelent, mint „egy század vezetője, irányítója”. A görög hadsereg és polgári élet katonai vagy adminisztratív személyére vonatkozó alapfogalom. Tudjuk, hogy Heródesék átvették a görög kifejezéseket és használták az általuk alkalmazott emberekre függetlenül attól, hogy piacfelügyelőre vagy rendőri, katonai erőre vonatkoznak-e. Biztos vagyok benne, hogy az az ember, akiről az evangéliumok beszélnek pogány volt, ez nyilvánvaló a történetből, és abban is biztos vagyok, hogy nem római százados volt. Lehetséges, hogy amikor a történetet újra és újra elmondták az évek során, és amikor azt valaki leírta Máté vagy Lukács korában, az egy római személyre gondolt, mert az ő fejében a rómaiak ott voltak.

Nagy Heródes számos erődje és palotája – mint például a Heródion, a Maszada és és a téli palotája Jerikóban – eredetileg a Hasmoneusok építményei voltak. Ez miért jelentős?

Ez azt szemlélteti, hogy amit Heródes csinált, az ő építkezései, sokkal többet hordoz, mint Josephus Flavius szövegei. Heródes valójában azt mondta: „Én csak egy új Hasmoneus vagyok. Beházasodtam a családba, folytonosságban vagyunk, és nem gondolom azt, hogy új uralkodó vagyok. Volt egy kis udvari cselszövés, de én közülük való vagyok, ennek a dinasztiának vagyok a része.” Ezt próbálta közvetíteni azzal, hogy igényt tartott az erődökre: minden egyes helyen felújította és kibővítette azokat.

masada3-min.jpg

Arra jutottam, hogy Heródes egy kicsit nagyobb lábon élt, mint Hasmoneus elődei.

Sokkal nagyobb lábon élt. Szeretném tudni, hogy Heródes hány embert látott vendégül. Ugyanez a helyzet Heródes Antipásszal is Jézus korában. Biztos vagyok benne, hogy sok gazdag ember és tekintélyes előkelő kereste kegyeit palotáiban, és kíváncsi vagyok, hogy mennyire fogták fel ezt az életmódot olyan emberek, mint Jézus. Természetesen Jézus soha nem volt egyik palotában sem. Találkozhatott olyan emberrel, aki bejáratos volt Heródes Antipász palotájába? Vagy az evangélisták mind eltávolították onnan Jézust és ezért nincs erről semmiféle értesülésünk? A Lukács-evangélium 7. fejezetében Jézus Keresztelő Jánosról beszél: 

Miért mentetek ki a pusztába? Szélingatta nádszálat látni? Ugyan miért mentetek ki? Finom ruhákba öltözött embert látni? Hiszen akik drága ruhákat viselnek és fényűzően élnek, azok a királyi palotákban vannak.

Azt gondolom, hogy Jézus Keresztelő János mellett áll Heródes Antipász kedvelőivel szemben. Úgyhogy azt hiszem, tisztában volt a különbséggel.

Mi az emberek legnagyobb félreértése arról, amit a biblikus régészek csinálnak? 

Mindig zavarba jöttem, amikor visszatértem az ásatásokról és megkérdezték tőlem: „Mit találtál?” A régészeket, akikkel együtt dolgozom, főleg a társadalomtörténet és a gender-kérdések foglalkoztatják. Nem keresünk hatalmas palotákat, erődítményeket vagy arany koronát. Szó szerint: hétköznapi emberek házaiban ásunk. Szóval, hogy mit találtam? Találtam egy szétvert padlót. Megtaláltam hová dobták a konyhai maradékot. Tudom, hogy több száz éves időszakban mit ettek az emberek. Tudom, hogy nem voltak elég gazdagok ahhoz, hogy szép freskóik legyenek. Egyik sem tetszetős, amit találtam, nem fognak múzeumba kerülni, de segít képet alkotni arról, hogy mi történt Jézus Galileájában.

Forrás: christiancentury.org

A bejegyzés trackback címe:

https://bibliakultura.blog.hu/api/trackback/id/tr3714788926
Nincsenek hozzászólások.

#BibliaKultúra

#BibliaKultúra blogunk szakmai igényességű topikjaival értékes, ismeretbővítő tartalmakat közöl a bibliatudomány tárgyköréből. Rápillantunk arra a világra, amely látta megszületni a Bibliát - tabuk nélkül, közérthetően, a tudás megosztása és a „lifelong learning” jegyében.

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

Címkék

süti beállítások módosítása