#BibliaKultúra

Szöveg mögött - Kövek alatt

A Biblia rendkívül modern
Beszélgetés Konrad Schmid zürichi biblikussal

bible-studies-tablet-2.jpg

A Biblia a világirodalom része és bizonyos értelemben meglepően modern. Konrad Schmid, svájci bibliakutató elmondja, hogy a Biblia ősi írásait miért kellene még ma is olvasnunk.

Ki írta a Bibliát?

A Biblia a Kr. előtti első évezredben és a Kr. utáni első két évszázadban keletkezett. Abban az időben az „irodalmi szerző” fogalma még ismeretlen volt. Aki írt valamit, az hozzácsatolta a meglévő hagyományokhoz. Az első ismert bibliai szerző Jézus, Sirák fia (Ben Szíra). Az Újszövetségből Pált ismerjük. De a Biblia alapvetően névtelenül vagy álnéven írt mű.

De emberek írták?

Igen. A Biblia a következő mondattal kezdődik: „Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet”. A szerzők írhatták volna azt is, hogy „Kezdetben teremtettem a mennyet és a földet”, ugyanúgy, ahogyan a Korán isteni első személyben teszi. A Biblia azonban tanúságot akar tenni az emberek Istennel kapcsolatos tapasztalatairól, és nem hagy kétséget afelől, hogy ezeket emberek írják le. Van Izajásnak könyve, Pálnak levelei, de Istentől nincs könyvünk.

A Biblia tehát nem Isten szava?

A Biblia még saját önfelfogása szerint sem közvetlenül Isten szava, hanem csak bizonyságot tesz róla. Ha a bibliai iratokat történelmileg szemléljük, azt látjuk: nincs egyetlen egységes szövegezésű könyv sem. A Biblia egy hagyományirodalom, amely számos kommentárt felölel. Izajás könyve valószínűleg a Kr. e. 8. és 3. század között készült el. Írnoknemzedékek írták. Sok olyan szöveg, amely később került a Bibliába, gyakran profán jellegű. A zsoltárok például dalok és imádságok voltak. Nem igénylik azt, hogy Istentől származónak tartsák, csupán Istenre irányulnak.

A véletlennek köszönhető, hogy milyen könyveket hagyományoztak át?

Nem éppen a véletlennek, de nem voltak egyértelmű alapelvek. Sem a judaizmusban, sem a kereszténységben nem voltak tekintélyi döntések, amelyek meghatározták volna, hogy mi legyen a Biblia része és mi nem. Az istentiszteleten használt könyvek folyamatosan jutottak érvényre, teljes egybeesésről azonban nem beszélhetünk. Az etiópoknak például 81, a protestánsoknak 39 és a katolikusoknak 46 könyv van az Ószövetségükben.

il_794xn_906590261_rypg.jpg

A történeti-kritikai biblikus kutatások eredményei eljutottak az egyházakba?

Ez egy nagy feladat a közép-európai egyházak számára, amely még megoldásra vár, de éppúgy más kontinenseken is. Sok helyen az embereknek metafizikailag eltúlzott képe van a Bibliáról, az egyházak pedig nem igazán mélyültek el a kritikai észrevételekben. Véleményem szerint ez a mai egyházak válságának egyik fő tényezője: alig szólítják meg a kérdéseket feltevő kritikus embereket. Úgy gondolom, hogy a Biblia nemcsak a magára irányuló kritikus szemléletet teszi lehetővé, hanem az írások sokfélesége miatt meg is követeli azt.

Úgy kell olvasni a Bibliát, mint bármilyen más irodalmat?

A protestanizmusban ez az alapelv 1771 óta létezik, amikor Johann Solomon Semler közzétette A kánon szabad vizsgálatáról szóló könyvét. A katolicizmusban ez a nyitottság később jött, a II. Vatikáni zsinattal (1963–1965). Samler azt írja, hogy gondolkodó emberekként egyszerűen nem rendelhetjük alá magunkat egy olyan szöveg tekintélyének, amit hasonlóképpen emberek írtak. Ha a Bibliát szó szerint vesszük, akkor nincs mód a természettudományokhoz való pozitív viszonyulásra. Ma tudjuk, hogy a világ 6000 évesnél idősebb és nem hét nap alatt teremtetett. A világ kialakulásának bibliai képe a tudomány 2500 évvel ezelőtti helyzetét tükrözi, nem pedig a jelenlegi helyzetet. Az ilyen világképek kérdését a mai kereszténység joggal másként ítéli meg.

És mit mond a kritikai értelmezés a patriarchátusról?

Maga a Biblia is egy patriarchális világban született és gyakran töretlenül visszatükrözi annak rendjét. Bizonyos értelemben azonban a Biblia rendkívül modern. Például azt mondja, hogy Isten az embert férfinak és nőnek teremtette, és hogy a férfi és a nő is éppen úgy Isten képmására teremtetett. Ez azt jelenti, hogy a nemek azonos méltósággal bírnak. Ez annak idején olyan volt, mint egy szellemi forradalom.

A Biblia azonban törvényeket is tartalmaz. Ezek ma is érvényesek?

A Biblia egy régi könyv, törvényei pedig egy olyan letűnt világból származnak, amely például még mindig ismeri a rabszolgaságot. Az összes jogi szöveget az akkori kontextusban kell értelmezni. A megkérdőjelezhetetlen ragaszkodást ma már nem követelheti meg, máskülönben azonnal egy igen régmúlt társadalmi és állammodellben találnánk magunkat. A nyugati világ a kötelező érvényű törvényét érthető okokból a polgárok konszenzusából eredezteti, nem pedig a Bibliából. Ma már nem vagyunk homogén társadalom, amely csak egyetlen egy vallási hagyományban áll.

mycreativebible2.jpg

A „Házasságot mindenkinek!” politikai vitában azonban a homoszexualitás bibliai tilalma továbbra is fennáll.

A homoszexualitás szempontjából a felelősségteljes partnerség bibliai elképzelése központi jelentőségű. Ennek megfelelően a „házasság mindenki számára” teljes mértékben összeegyeztethető a Biblia szellemével, különösen azért, mert az ókorban a kizárólagos homoszexuális partnerség nem volt ismert. Természetesen voltak homoszexuális gyakorlatok, és ha a Bibliában az ilyesmit tiltják, akkor az nem két ember felelős egyesülése ellen irányul, hanem a férfiak és a nők közötti házasság akkoriban ismert egyetlen intézményének társadalmi és gazdasági védelméről szól. Aki pontosan olvassa, az rájön, hogy sok törvényt kanonizáltak a legkorábbi értelmezésükkel együtt. A Biblia számára nem az egységes törvény, hanem a szükséges értelmezés dinamikája a kötelező.

Miért kell a Bibliát ma is olvasni?

Két fontos okból is. Az első: a Biblia rendkívül érdekes könyv, kiemelkedő irodalom. Bár szükség lehet valamilyen útmutatásra. A Bibliát sokan szeretnék az elejétől a végéig elolvasni. Ez azonban nem jó ötlet, mert az ember gyorsan elvész benne.

Ön hol kezdené az olvasást?

A Teremtés könyvével. Ez világirodalom és hihetetlenül érdekes! Általában valahogy mindenki ismeri Ádám és Éva, Noé és József történetét. Amikor azonban elolvassuk őket, rájövünk, hogy mennyire mások. Jób könyve szintén nagyszabású szöveg, akárcsak a Zsoltárok. Az Újszövetséget Márk evangéliumával kezdeném, a legősibb evangéliummal, amely hihetetlen szépségű, aztán térnék át Máté és Lukács evangéliumára, amelyek Márkon alapulnak. A legösszetettebb evangélium Jánosé, amely teológiailag erősen érvel és a történelmi Jézustól a legtávolabb van.

És mi a másik ok?

Semmi más nem formálta úgy a kultúránkat, mint ez a könyv. Napjainkban számos dolog, sok szellemi döntés teljesen érthetetlennek tűnik, ha nem nem vesszük figyelembe a Biblia kultúrára gyakorolt hatását. Természetesen a Biblia és annak értelmezései nem kizárólag felelősek azért, ahogyan ma a világról gondolkodunk. De, hogy például a természetet illető bizonyos varázstalanításból induljunk ki: az, hogy nem kérünk bocsánatot egy fától, mielőtt kivágnánk, azért van, mert a Biblia azt a gondolatot őrizte meg a világnak, hogy a világ az világ, az Isten pedig Isten. Természetesen panaszkodhatunk a természet varázstalanítására. A 20. század folyamán egyértelműen megmutatkoztak ennek a folyamatnak a negatív következményei. De pozitív következményei is voltak: lehetőséget teremtett, hogy a tudomány és a technológia segítségével javítsunk életünk alappillérein.

A Biblia azonban ezt nem könnyíti meg az olvasók számára.

Azt gondolom, hogy ha a Biblia egyszerű és egyértelmű könyv lett volna, akkor elfelejtik. Az egyik legfontosabb túlélési tényezője talán éppen az összetettsége. Sok vallásos irat volt az ókorban, de élő könyvként csak a Biblia maradt fenn az ókori világban. Többrétegű és sokféle értelmezést generált. Ennek eredményeként nem ad egyértelmű választ minden kérdésre.

Hanem?

A Biblia feladata az, hogy jobban megértsük azokat a kérdéseket, amelyeket az emberek mindig is feltettek maguknak és ma is feltesznek. Hogy jobban átrágjuk a kérdéseket a hagyomány fényében és elgondolkodjunk rajtuk. A kérdés nem az, hogy vajon a 21. században vallásosak vagyunk-e vagy sem. A kérdés az, hogy ápolt-e a vallásosságunk, vagy ápolatlan. Az ápolatlan vallásosság az egyszerű válaszokban áll, a fundamentalizmusból, a világ elől való elmenekülés vallásossága. Az ápolt vallásosság az életet a maga összetettségében érzékeli, és a Biblia, ha valaki teljes nyitottságban olvassa, útmutatásul szolgálhat.

coffe-bible-mountains.jpg

Forrás:

NZZ am Sonntag 8 (2019. szeptember 29.) 18–19. A beszélgetést készítette: Martina Läubli.

konrad-schmid-zvg-2013_klein.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://bibliakultura.blog.hu/api/trackback/id/tr1415339334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

#BibliaKultúra

#BibliaKultúra blogunk szakmai igényességű topikjaival értékes, ismeretbővítő tartalmakat közöl a bibliatudomány tárgyköréből. Rápillantunk arra a világra, amely látta megszületni a Bibliát - tabuk nélkül, közérthetően, a tudás megosztása és a „lifelong learning” jegyében.

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

Címkék

süti beállítások módosítása