A járványokat az ókori emberek nem annyira természeti jelenségekkel magyarázták, hanem gyakran morális kontextusba helyezték.
Az egyes ókori kultúrák különféle orvosi felismerésekre jutottak (tudtak például a különböző növények és ételek gyógyító hatásairól, egyes műtéti folyamatokról), de nem értették a fertőző betegségek terjedésének módját. Ennek eredményeként az ókorban a járványok voltak antikvitás legnagyobb gyilkosai.
Az ókorban élő emberek csak akkor tudták megvédeni magukat a csapásoktól, ha az istenek segítségét kérték. Figyelemre méltó, hogy a csapásokért felelős istenektől várták a gyógyulást is.
Ilyen volt Szehmet egyiptomi istennő is,akit olykor oroszlánként ábrázoltak. Egy egyiptomi mítosz szerint Szehmet azért tizedelte meg az emberiséget, mert az emberek nem tartották be az igazságosság alapelveit. Szehmet könyörtelenül lemészárolta őket és megitta vérüket. Azért, hogy megbékítsék az istennőt, Ré, a napisten, 7000 kancsó sört és gránátalmalevet öntött a Nílusba, és az így vérszínű lett. Amikor Szehmet ivott belőle, megrészegült és elaludt.
Ennek ellenére Szehmet istennőt az orvostudomány és a gyógyítás istenének tartották, akinek hatalma volt megvédeni az embereket azoktól a csapásoktól, amelyeket ő mért rájuk. Az egyiptomi amuletteken gyakran ábrázolják úgy, mint aki a fáraót szoptatással védi meg.
A képen látható kékszínű, üvegből készül amulett a jeruzsálemi Bible Lands Museumban látható.
Forrás:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
