A Tízparancsolatra tekinthetünk a politikai teológia megnyilatkozásaként is. Mózest pedig szemlélhetjük úgy is, mint aki az emberek elé adta azt a programot, amely visszautasítja az állam mindenhatóságát és a szabadság örökös elnyomását a mindenkori fáraók részéről.
1942-ben, az amerikai száműzetésben élő Thomas Mann egy novellával járult hozzá a The Ten Commandments. Ten Short Novels of Hitler’s War Against the Moral Code című kötethez. A német író az első parancsolat „kommentálását” vállalta (Thou Shalt Have No Others Gods before Me, vagyis „Ne legyenek más isteneid előttem”). Írása később német nyelven is megjelent Das Gesetz, „A Törvény” címmel. A gyűjteményes kötet egyfajta irodalmi vád volt a nácizmus ellen, amiért semmibe vette az emberséget és az egyetemes erkölcsi törvényt. A szerkesztő elgondolásában Hitler egyfajta anti-Mózes, aki frontális támadást intézett a civilizált emberiség törvénye, erkölcse, vallása ellen: lerombolója mindannak, ami Mózes épített.
Mann elbeszélésének középpontjában Mózes áll, aki erkölcsre és emberiességre neveli az Egyiptomból kivonuló népét. Övéihez intézett záró beszédében, amelyet Thomas Mann szó szerint intézett egy németeknek mondott rádiós beszédben (1943. április 25.) utal Hitler és Hermann Rauschning 1933-as beszélgetésére, amelyben a Führer azt mondta:
Eljön a nap, amikor egy új törvény tábláit állítom fel ezen parancsolatok ellen. És a mozgalmunkat a történelem az emberiség felszabadításáért, a Színáj hegy átkától való felszabadulásért vívott nagy csatájaként fogja elismerni. […] Küzdeni fogunk ezek ellen: az öncsonkítás mazohista szelleme ellen, az úgynevezett morál átkával szemben, amelyet bálványoznak, hogy megvédjék a gyengéket az erősektől, az örök küzdelem törvénye ellen, az isteni természet nagy törvénye ellen. Küzdeni fogunk az úgynevezett Tízparancsolat ellen.
Thomas Mann viszont a következő szavakat adja Mózes szájába:
A hegynek tövében véstem az emberi viselkedés abc-jét, de legyen bevésve a te húsodba és véredbe, Izráel, úgy, hogy mindenki, aki a tíz parancsolat egy szavát megtöri, titokban megrémüljön önmagától és Istentől és váljon a szíve hideggé, mert kilépett Isten korlátai közül. […] De átok az emberre, aki felkel és így szól: »Nem érvényesek.« Átok arra, aki azt tanítja nektek: »Vessétek el! Hazudjatok, gyilkoljatok és raboljatok, bujálkodjatok, becstelenítsetek és kést emeljetek atyátok és anyátok ellen, mert ez illik az emberhez és az én nevemet dicsérjétek, mert én szabadságot hirdetek nektek.«
A bibliai Mózes alakja évezredeken keresztül emblematikus példája a morál és a humanitás elvesztése elleni harcnak. Népével összeforrt története a Pentateuchusban nemcsak egyfajta életrajz (a Kivonulás könyvétől a Második törvénykönyvig), hanem politikai teológia is. Martin Buber vallásfilozófus például Mózesben annak a programmnak a megalkotóját látja, amely visszautasítja az állam mindenhatóságát és a szabadság örökös elnyomását a mindenkori fáraók részéről.
Kép forrása:
www.darius-art.com
Forrás és további tájékozódásul:
Eckart Otto: Mose. Gesichte und Legende, Verlag C. H. Beck, München, 2006.
Jan Assmann: Mose gegen Hitler. Die Zehn Gebote als antifaschistisches Manifest, Thomas Mann Jahrbuch 28, 2015, 47–61.
