#BibliaKultúra

Mivel a római kori Palesztinát két domináns nemzetközi (a görög és a latin) nyelv szegélyezte, természetesen „nyelvi határrá vált”.[1] A római kori Palesztina nyelvi helyzetét különösen befolyásolta, hogy földrajzi elhelyezkedése kulcsfontosságú volt a termékeny félholdon belüli kereskedelem elsődleges átjárójaként, ami „idegen nyelveket beszélő kereskedőket vonzott a már különböző etnikai csoportok által lakott területre”.[2] Az ilyen nyelvi sokszínűség mellett a görög vált a keresztény üzenet szóbeli és írásbeli terjesztésének domináns médiumává.

Milyen nyelveket beszéltek az első századi Palesztinában? Jézus és tanítványai görögül beszéltek és tanítottak? Ha igen, vannak-e az Újszövetségben történeti emlékeink a tényleges kommunikációjukról?

Ezek a kérdések gazdag vitát váltottak ki az évek során. A kutatók között általános konszenzus alakult ki abban, hogy a történelem valódi Jézusának visszaszerzéséhez a görög mögött rejlő arámi nyelv feltárására van szükség. Maurice Casey például ezt a kijelentést tette:[3]

Az elválasztó korlát görög nyelvű szövege a jeruzsálemi szentélykörzetben, 1. sz.
(Isztambuli Régészeti Múzeum)

A kutatók a XIX. század vége óta azt állítják, hogy az evangéliumok mögött álló források arámi nyelvűek voltak, és hogy maguknak az evangéliumoknak arámi eredetijei is lehettek.[4] Nigel Turner azonban felvetette, hogy bár az evangéliumok mögött arámi nyelvűek lehetnek, valószínűbb, hogy görög nyelven írták őket, sok tekintetben a szemita szintaxist és stílust utánozva.[5]

Mivel az újszövetségi görög nyelv minősége különböző mértékben határozottan sémi, könnyen lehet, hogy e háromnyelvű zsidók között egy olyan beszélt nyelv volt közös használatban, amely feleslegessé tenné a forrás-fordítás hipotézisét, mint az újszövetségi görög nyelv bizonyos jelenségeinek magyarázatát.[6]

Több figyelmet kellene fordítani arra a tényre, hogy Jézus idejében számos nyelv volt használatban Palesztinában. Miközben általánosan elfogadott, hogy az arámi és a héber voltak a korszak kulcsfontosságú nyelvei, én úgy vélem, hogy a görög is széles körben elterjedt volt, és Jézus nemcsak beszélt görögül, hanem tanított is görögül. Következésképpen az evangéliumok talán éppen azokat a szavakat tartalmazzák, amelyeket Jézus beszélt, nem pedig Jézus eredeti arámi nyelvű szavainak görögre fordításait.[7]

Az arámi nyelvet, a héber testvérnyelvét a babiloni fogságban (Kr. e. 6. század) élő zsidók szükségszerűen megtanulták, mivel ez volt a birodalom lingua franca-ja.[8] Joseph Fitzmyer szerint beszélt nyelvként „a héber használata nem tűnik elterjedtnek”, miután a zsidók hazatértek a fogságból.[9] A hébert általában egy meturgeman („fordító”) nevű személy fordította szóban arámira. Ezeket a héberből készült fordításokat végül arámi nyelven írták le, és targumimnak (egyes számban: targum) nevezték.[10]

Következésképpen Fitzmyer azt állítja, hogy az evangéliumi hagyománynak három fontos szakasza van.

1. Az első szakasz Jézus tényleges szolgálatának és tanításainak arámi nyelvű időszakára (Kr. u. 1–33) vonatkozik, az evangéliumok megírása előtti időszakra.
2. A második szakasz az apostoli időszakot jelenti, amikor a tanítványok és az apostolok Jézus szavait és tetteit tanították és hirdették (Kr. u. 33–66).
3. A harmadik szakasz (Kr. u. 66–95) a görög írás fejlődését tükröző kanonikus evangéliumi időszakot jelenti.

Fitzmyer arra akarja emlékeztetni az olvasókat, hogy ne keverjék össze a későbbi görög hagyományt az első szakasz korai arámi nyelvével. Ha ezt tennénk, akkor „a fundamentalizmus veszélyébe esnénk”.[11]

Nem tartom meggyőzőnek Fitzmyer evangéliumi hagyományának szakaszait. Lehet, hogy a vallástörténeti megközelítés irányába mutató elfogultságról árulkodnak, mivel helytelenül feltételezik, hogy Palesztinában az arámi volt az uralkodó nyelv, és hogy az evangéliumok görög nyelvű kompozíciói az evangéliumi hagyomány fejlődését (harmadik szakasz) jelentik. Ha Jézus valóban beszélt görögül, akkor „közvetlen hozzáférésünk lehet Urunk eredeti kijelentéseihez, és nem csupán azok fordításához”.[12] Következésképpen sokkal több, mint néhány arámi szó és kifejezés köthető a történelem Jézusához. Porter megfigyelése ezért tanulságos:

Nem lehet eldönteni az első századi Palesztina nyelvi miliőjével kapcsolatos különböző kérdéseket, ahogy Fitzmyer helyesen megjegyzi, kivéve, hogy a régészeti, nyelvészeti és szociológiai bizonyítékok arra utalnak, hogy a régió többnyelvű volt, és legalább az arámi és a görög nyelv széles körben és gyakran volt használatban.... Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy Jézus, a legtöbb pogány és zsidó mellett, maga is többnyelvű volt.[13]

Tudományos tanulmányaim elején azt feltételeztem, hogy a Kr. u. első századi Palesztinában az arámi volt az uralkodó nyelv, és hogy Jézus és tanítványai ezért arámi nyelven tanítottak és beszéltek. Az arámi nyelv dominanciájának elfogadásával kapcsolatos problémám a görög Újszövetség és Jézus tanításai közötti kapcsolatról alkotott felfogásommal volt. Vajon az evangéliumi beszámolók pontosan ábrázolták-e azt, amit Jézus tanított, vagy pedig a történelmi Jézus téves ábrázolásai voltak? Vajon a történelem Jézusa különbözött-e a Szentírás Krisztusától?

Kétségtelen, hogy Jézus arámiul beszélt: a közép-arámi nyelv egy formáját, a palesztinai arámi nyelvet beszélhette. Fitzmyer szerint a közép-aráminak öt dialektusa volt:[14]

1.  palesztinai,
2. nabateus (a mai Jordánia területén fekvő Petra környékén),
3. palmyrai (Közép-Szíria),
4. hatrai (Kelet-Szíria és Irak) és
5. szíriai (Észak-Szíria és Dél-Törökország).

1947 előtt, a holt-tengeri tekercsek felfedezésének időpontjáig a palesztinai arámi nyelvet csak a sírköveken és csontvázakon található csekély számú felirat támasztotta alá. Következésképpen Gustaf Dalman azt állította, hogy bár Jézus tudott héberül és több mint valószínű, hogy görögül beszélt, ennek ellenére minden bizonnyal arámi nyelven tanított.[15]

1947 óta azonban számos olyan irodalmi szöveget fedeztek fel, amelyek fényt derítenek a Jézus előtt és vele egy időben a palesztinai zsidók által beszélt arámi dialektusra.[16] A holt-tengeri tekercsek feltárják, hogy az arámi lehetett az uralkodó nyelv,[17] de a bizonyítékok azt mutatják, hogy nem ez volt az egyetlen beszélt nyelv.[18] Ezért nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy Jézus csak arámiul beszélt.[19] Palesztina többnyelvű volt a Kr. u. első és második században[20] a héber volt az a nyelv, amelyet az esszénusok használtak, akik Qumránban (a barlangok szomszédságában, ahol a holt-tengeri tekercseket megtalálták) telepedtek le, hogy megőrizzék a zsidók szent törvényét (azaz a Tórát).[21]  A héber ekkorra már a templomi szertartásokhoz és a zsinagógákban tartott istentiszteletekhez kapcsolódó nyelvvé vált, ahol a törvényt és a prófétákat (a Tórát és a Nevi'im-et) olvasták. A zsidók többsége már nem értett héberül. [22]

Az arámi hipotézis[23] számos kérdésemre nem megfelelő megoldás:

• Ha az arámi volt az uralkodó nyelv a Kr. u. első századi Palesztinában (és az egész Római Birodalomban), akkor miért íródott az összes újszövetségi dokumentum görögül?
• Ha az arámi volt az uralkodó nyelv, akkor miért volt a görög a korszak közös nyelve (koinē)?
• Ha az arámi volt az uralkodó nyelv, miért volt a görög annyira elterjedt mind Galilea, mind Júdea irodalmában, építészetében és kultúrájában a Kr. u. első században?
• Ha az arámi volt az evangéliumok (és az Újszövetség) forrása, akkor miért mutatják az újszövetségi dokumentumok inkább eredeti kompozíciókra, mint fordításokra utaló jeleket?
• Ha az arámi volt az uralkodó nyelv, miért voltak a zsidók kétnyelvűek (egyesek akár háromnyelvűek is)?
• Ha az arámi volt az uralkodó nyelv, miért neveztek számos várost (pl. Ptolemaisz és Szkitopolisz) és régiót (pl. Dekapolisz és Idumea) görög neveken?
• Ha az arámi volt az uralkodó nyelv, miért vett fel sok zsidó görög nevet (pl. András, Fülöp, Nikodémus és Teofil)?
• Ha az arámi volt az uralkodó nyelv, miért vett át a kultúra görög szokásokat és gyakorlatokat (pl. mértékegységek, kerámia, görög kölcsönszavak)?
• Ha az arámi volt az uralkodó nyelv, miért véstek a zsidók görög nyelvű szavakat az osszáriumokra (csontládikókra)?

Ezek a kérdések arra késztetnek, hogy újragondoljam az arámi nyelv dominanciájának érvényességét a Kr. u. első században. A kortárs tudományossággal ellentétben úgy találom, hogy Jézus, a tanítványai és az első századi Palesztinában élő zsidók szélesebb körben használták a görög nyelvet mind írásban, mind szóban. Érdekes módon a bizonyítékok azt mutatják, hogy a görög lett a domináns nyelv, amelyet a zsidók és a pogányok beszéltek Galileában a Kr. u. első században. Fitzmyer alábbi kijelentése többet vall be, mint amit talán szándékában állt:

Ha megkérdeznénk, hogy mi volt az a nyelv, amelyet a názáreti Jézus idejében Palesztinában általánosan beszéltek, a legtöbb ember, aki valamennyire ismeri azt a korszakot és területet, szinte spontán az arámi nyelvet válaszolná. Az én gondolkodásmódom szerint e tézis védelmében számolni kell azzal az egyre növekvő számú bizonyítékkal, hogy a görög és a héber nyelvet is használták. Mindazonáltal haboznék M. Smith-szel együtt azt állítani, hogy »Palesztinában legalább annyira görögöt beszéltek, mint arámit«. Mindenesetre az utóbbi években az arámi nyelv használatára vonatkozó bizonyítékok is egyre gyarapodtak.[24].

A „bizonyítékok egyre növekvő száma” mára meggyőzően tanúskodik a görög nyelv széles körű használatáról Palesztinában, még a Jézust követő tanítványok belső körének tagjai körében is.

Nikánor csontládikója görög és héber nyelvű feliratokkal, 1. század.

Jegyzetek

[1] Lásd Smelik, “The Languages of Roman Palestine,” 122.

[2] Ibid., 122.

[3] Lásd Maurice Casey, Aramaic Sources of Mark’s Gospel (Cambridge: Cambridge University Press, 1998), 1.

[4] Wise, “Languages of Palestine,” 443.

[5] Turner, Style, 5–10.

[6] Ibid., 7.

[7] Michael O. Wise megjegyzi, hogy a 19. század vége óta a tudósok két alapvető feltevést tartanak az arámi nyelvnek az Újszövetségre gyakorolt hatását illetően. Először is, a tudósok feltételezték, hogy Jézus csak arámi nyelven beszélt. Másodszor, azt is feltételezték, hogy mivel Jézus csak arámi nyelven beszélt, a tanítványai megőrizték az arámi nyelvű mondások feljegyzéseit.. Lásd Michael O. Wise, “Languages of Palestine,” in Dictionary of Jesus and the Gospels (ed. Joel B. Green and Scot McKnight; Downers Grove: InterVarsity Press, 1992), 434–44.

[8] „Bár a birodalmi arámi volt a lingua franca, és sok hivatalos célt szolgált, a zsidók továbbra is használták a héber nyelvet a kormányzattal és a templommal kapcsolatban.” Lásd Wise, “Languages of Palestine,” 435. Dalman megjegyezte, hogy „az arámi nyelv elterjedése az eredetileg héber Palesztinában már Kr. e. 721-ben megkezdődhetett, amikor Samáriát mezopotámiai telepesek népesítették be. A babilóniai, majd a perzsa kormányzat befolyása révén tovább terjedt: végül elérte Dél-Palesztinát, amikor a vezető rétegeket kitelepítették onnan, és helyükre idegenek kerültek”. (Jesus–Jeshua, 9).

[9] Fitzmyer, “Did Jesus Speak Greek?” 58; lásd még John A. Emerton, “The Problem of Vernacular Hebrew in the First Century A. D. and the Language of Jesus,” JTS 24 (1973): 1–23. Sok tudós feltételezi, hogy „a »héberül« beszélő palesztinai zsidók valójában arámiul beszéltek, és nem héberül. Ezért feltételezik, hogy ahol az Újszövetségben ... a héber nyelvről esik szó ..., ott valójában az arámi nyelvet értik alatta”. Lásd Sevenster, Do You Know Greek? 34.

[10] Három targumot fedeztek fel a holt-tengeri tekercserk között: Jób targumát a 11-es barlangból, valamint a 4-es barlangból a Leviták és Jób könyvének targumát.

[11] Joseph A. Fitzmyer, “Did Jesus Speak Greek?” BAR 18/5 (1992): 5877.

[12] A. W. Argyle, “Did Jesus Speak Greek?” ExpTim 67 (1955): 92–93.

[13] Stanley E. Porter, The Language of the New Testament: Classic Essays (Sheffield: Sheffield Academic Press, 1991), 27.

[14] Lásd Joseph A. Fitzmyer, “The Phases of the Aramaic Language,” in A Wandering Aramean: Collected Aramaic Essays (SBLMS 25; Missoula, Mont.: Scholars Press, 1979), 57–84.

[15] A megjegyzés Stanley E. Portertől ered: “Did Jesus Ever Teach in Greek?” TynBul 44 (1993): 199, aki Gustav Dalman munkájára támaszkodik, Jesus-Jeshua: Studies in the Gospels (ford. P. P. Levertoff; London: SPCK, 1929).

[16] Érdekes módon görög dokumentumokat is találtak Qumránban. Millard megállapítja, hogy „bár ezek a görög szövegek igencsak kisebbségben vannak a héber és arámi nyelvű tekercsek között, mégis a görög nyelv ismeretére és feltehetően olyan emberek jelenlétére utalnak, akik tudták olvasni őket, még akkor is, ha nem a qumráni régióban másolták őket, hanem kívülről hozták be az országba”. Lásd Alan Millard, Reading and Writing in the Time of Jesus (Washington Square, N.Y.: New York University Press, 2000), 113.

[17] Willem Smelik megjegyzi, hogy „az arámi nyelv széles körben elfogadott, hogy a római korban a zsidók által leggyakrabban használt nyelv volt. Az, hogy az arámi nyelv széles körben elterjedt volt a hellenisztikus és római Palesztinában, a tudósok számára már a qumráni felfedezések előtt is nyilvánvalónak tűnt a fent említett arámi nyelvű szövegek, idézetek, kölcsönszavak és nevek miatt”. Lásd Willem Smelik, “The Languages of Roman Palestine,” in The Oxford Handbook of Jewish Daily Life in Roman Palestine (ed. Catherine Hezser; Oxford: Oxford University Press, 2010), 126. Wise azt is megállapítja, hogy „úgy tűnik, hogy az arámi volt a legismertebb és legszélesebb körben használt nyelv a galileai és júdeai zsidók körében, legalábbis a nagyobb városi területeken.” (“Languages of Palestine,” 439).

[18] „A modern analógiák alapján valószínű, hogy Palesztina Jézus korában a dialektusok és nyelvek sokasága volt, amelyek közül sok egyáltalán nem hagyott írásos emléket.” (Ibid., 434).

[19] Lásd G. R. Selby, Jesus, Aramaic & Greek (Doncaster, England: The Brynmill Press Ltd, 1989), 4. J. N. Sevenster írta: „gyakorlatilag általánosan elfogadott hagyománnyá vált, hogy Jézus anyanyelve, a nyelv, amelyet a legjobban ismert, és ezért általában beszélt, az arámi volt”. Lásd J. N. Sevenster, Do You Know Greek? How much Greek could the first Jewish Christians have known? (trans. J. de Bruin; Leiden, Netherlands: E. J. Brill, 1968), 33.

[20] Ez a fejezet nem ad áttekintést a latin nyelvről, mert úgy tűnik, hogy azt „elsősorban a rómaiak használták politikai és közigazgatási ügyekben”. Lásd Porter, The Language of the New Testament, 27.

[21] A kutatók között megoszlanak a vélemények a holt-tengeri tekercsek szerzőinek kilétét illetően. Az esszénusok mellett a farizeusi és a szadduceus szektával is kapcsolatba hozták őket. Lásd G. W. Buchanan, “Essenes,” ISBE 2:152.

[22] Újabb bizonyítékok alapján azonban úgy vélik, hogy a héber nem volt olyan ritka a beszélt nyelvek között, mint ahogyan azt korábban sok tudós állította. Lásd Sevenster, Do You Know Greek? 34. Dalman azonban azt állította, hogy „az arámi olyan mértékben vált a zsidók nyelvévé, hogy mind Szent János evangéliuma, mind Josephus Flavius lehetségesnek találta, hogy az olyan arámi szavakat, mint beza'ta, golgolta, gabbeta, asarta, rabbuni ... hébernek nevezze”.  Lásd Dalman, Jesus-Jeshua, 15.

[23] Az „arámi hipotézis” elnevezés olyan szakkifejezéssé vált, amely gyakran kapcsolódik a történelmi Jézussal kapcsolatos tanulmányokhoz és az evangélium/Újszövetség eredetével kapcsolatos tanulmányokhoz.

[24] Fitzmyer, “Languages of Palestine,” 501–31.

Fordította: #BibliaKultúra

Forrás:

Scott Gleaves: Did Jesus Speak Greek?, in: News and Interpretation on the Bible and Ancient Near East History

A képek forrása:

Amazon; Faulkner University; Shutterstock; The Ancient Near East Today; Wikipedia.

A szerzőről:

Scott Gleaves a V. P. Black College of Biblical Studies és a Kearley Graduate School of Theology dékánja és a bibliai nyelvek, az újszövetségi tanulmányok docense. Gleaves szívesen játszik bendzsón, mandolinon, gitáron és zongorán.

A Special Thanks To Scott Gleaves!

További elmélyülésre

Scott Gleaves: Did Jesus Speak Greek? The Emerging Evidence of Greek Dominance in First-Century Palestine (Pickwick Publications, 2015).