NB. Kitűnő bizonyíték arra, hogy az istentisztelet egyéb intézkedései mellett a zenét is Isten Lelke rendelte el Dávidon keresztül.
Ezek J. S. Bach lapszélre jegyzett sorai az 1Krón 28,21 verséhez.
1934 júniusában egy lutheránus lelkész, Christian G. Riedel a Michigan állambeli Frankenmuthban részt vett a Lutheránus Egyház zsinati kongresszusán. Miközben unokatestvére, Leonard Reichle otthonában vendégeskedett, Riedelnek mutattak egy bibliakötetet, amelynek címlapján felismerte Johann Sebastian Bach aláírását. Később megtalálta a padlásán a másik két kötetet is, és elmondásából tudjuk, hogy a köteteket a családja az 1830-as években, Philadelphiában vásárolta. 1938 októberében Reichle a három kötetet a Missouri állambeli St. Louisban található Concordia Seminary Library-nek adományozta. Ez a Biblia azonban csak a II. világháború viszontagságai után vált ismertté a Bach-kutatás számára.
Az ún. Calov-Biblia egy háromkötetes, 4665 oldalas 17. századi Biblia, amely Luther Márton német fordítását és kommentárját, valamint Abraham Calovius wittenbergi teológiai professzor további kommentárjait tartalmazza mindegyik főcímlapján J. S. Bach aláírásával és a dátummal (1733). A kötetek 348 aláhúzást, kiemelési jelet és széljegyzetet tartalmaznak a kötetek Bachtól. Ezt a tulajdonítást kézíráselemzéssel és a tinta kémiai elemzésével bizonyították. Bach sok esetben tipográfiai vagy nyelvtani hibákat javított. Három fontosabb megjegyzése a következő részek mellett található:
Bach személyes könyvtárában számos prédikációgyűjtemény és kommentár volt. Ezek biztosították számára az Igét értelmező és hirdető kantáták komponálásához szükséges hátteret.
