A Földközi-tenger keleti térségében a Kr. e. 13. század rendkívül sok változást hozott a társadalomban, a politikában és a gazdaságban. Az egyiptomiak és a hettiták meggyengült hatalma Kánaánban is érezhető volt. A tengerparti síkság és a Jordán völgye közötti terület nem a legkívánatosabb mezőgazdasági terep volt, bár a lakosság növekedése megkívánta volna. Az első izraeliták főleg a kis falvakban telepedtek le, és a meglévő városok (Jeruzsálem, Szichem, Hebron) mellett nem építettek továbbiakat.
A központi hegyvidéken, felföldeken nem volt könnyű az élet, a földművelés feltételei nem voltak kedvezők: sziklás volt a talaj, kevés volt a vízforrás, az esős évszak rövid volt, gyakoriak voltak az aszályok, és a mezőgazdasági kártevőkkel (sáskák, egerek, denevérek) is szembe kellett nézniük a gazdáknak. A földművelés ilyen körülmények között intenzív munkát jelentett és igazi kihívás volt, ezért az emberek lépcsőzetesen emelkedő földsávokon, ún. teraszokon gazdálkodtak.
A teraszok hatékony tereprendezésével csökkentették a talajeróziót, megakadályozták a víz lefolyását, így a lehető legjobban sikerült kihasználni a régió korlátozott vízellátását és drámai módon megnövelétk a föld teherbíró képességét. Az innováció művelhető, sík területté alakította a hegyeket és a völgyeket.
A központi hegység nyugati lejtőin még ma is láthatók ezek az ősi teraszok. Az izraelita törzsek megjelenésével az esővíz tárolására alkalmas ciszternák is feltűntek, így a szomszédos, erdős területeket is bevonták a művelésbe. A teraszok túl kicsik voltak a gabonatermeléshez vagy a gyümölcsösök számára, így általában zöldéségtermesztésre vagy szőlőművelésre használták, de az olajfák mindenképpen helyet kaptak.
A barátomnak volt egy szőlőskertje, termékeny domboldalon. Felásta földjét, a köveket kiszedte belőle, és nemes szőlőfajtákkal ültette be. A közepére tornyot épített, és sajtót is vágott benne. (Izajás könyve 5,1-2)
A mezőgazdasági teraszokat kiterjedt nagycsaládok, klánok építhették és használhatták. Kialakításuk és gondozásuk rendkívül időigényes volt. A teraszok szélére elhelyezett kövek támogatták a falakat, amelyekbe új talajt helyeztek. A régészeti vaskorban (Kr. e. 11–6. sz.) a teraszfalak nagy, háromszövű kövekből épültek, oszlopsort alkotva. A terasz belsejében lévő területet gondosan, különböző anyagokból építették fel: a legalsó szinten kaviccsal ágyaztak meg, erre került egy réteg talaj, majd még egy kavicsréteg és végül a termékeny, szerves talaj. Ez a réteges váltakozás lehetővé tette, hogy az esővíz áztassa a növényzetet, a maradék víz pedig az alsóbb földsávra folyt le. Később sikerült csatornarendszert is kiépíteni és a tárolt vizet levezetni a teraszos telkekre, amelyeket olykor falakkal is védtek.
Az ősi izraelita gazdaság alapja a mezőgazdaság volt. Befolyásolta az élet minden területét: a társadalmi, politikai és családi szférákat. Jelentőséség az ősi izraelita vallás is megerősítette, visszatükrözte: ne csak a Biblia vonatkozó képeire, metaforáira gondoljunk, hanem arra, hogy az ünnepek a földműves év főünnepei voltak. Minden későbbi, teológiai gondolat ellenére az ünnepek a konkrét emberhez és világához igazodtak.
"Az égitestek ritmusa által megszabott kereteken túl Izrael ünnepeit még a mindennapi pásztor-, majd földművesélete is meghatározta. Húsvétkor, a tavasz pásztorünnepén történt a nyáj zsengéinek felajánlása. A földmunka három nagy évi ünnepet hozott létre: kovásztalanok ünnepe tavasszal aratás vagy hetek ünnepe nyáron, betakarítás vagy szüret őssze. A jelenlegi ünnepek egyes szertartásait nem lehet megérteni pásztori vagy földművelő eredetük nélkül." (Marc-François Lacan)
Az Izraelbe látogatók ma is bepillantást nyerhetnek az ókori, mezőgazdasági módszerekbe, különösen a teraszos földművelésbe, ha például ellátogatnak a Kibbutz Tzuba melletti Szatafba. Ezen a 250 hektáros területen bemutatják az ősi izraelita gazdák munkáját: gondosan művelt és megőrzött teraszok, szőlőskertek és olajfaligetek között sétálhatunk.
Forrás és további tájékozódásul:
Yuval Gadot – Uri Davidovich, Yoav Avni – Gideon Avni and Naomi Porat: The Formation of Terraced Landscapes in the Judean Highlands in Israel, and its Implications for Biblical Agricultural History, Hebrew Bible and Ancient Israel 5 (2016/4) 437–455.
Leslie J. Hoppe OFM: The Terraced Farming of Ancient Israel, The Bible Today 49 (2011) 247–252.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
