Alexandrosz Jannaiosz király (Kr. e. 103–73) vérengzéseinek egyik tömegsírjára, lefejezettek csontvázaira, sérült koponyáira és nyakcsigolyáira bukkantak a régészek az elmúlt napokban Jeruzsálem önkormányzatának udvarán, egy ősi víztárolóban.
A feltárt 125 emberi csontváz vizsgálata alapján azt látjuk, hogy a király gyilkos kardjai még a nőket sem kímélték. Az ásatás során felfedezett embrionális csontok alapján azt is tudjuk, hogy az áldozatok között három terhes nő is volt.
Jannaiosz a királyi cím mellett a főpapi címet is birtokolta Jeruzsálemben. Sok háborút viselt, sokat hódított (Transzjordánia, Samária, Galilea, parti síkság), ami annak is volt köszönhető, hogy Rómát lefoglalták belügyei és Pontus királyával való háborúja. Ellenfeleit minden habozás nélkül szétszórta, kivégeztette. Egy Sátoros ünnep alkalmából például hatezer embert öletett meg (lásd Josephus Flavius: A zsidók története XIII,373). Amikor a király vereséget szenvedett a nabateus király elleni hadjáratban, akkor Jeruzsálemben nyílt felkelés tört ki ellene. A kibontakozó hat éves polgárháborúban ötvenezer júdeai halt meg. A qumráni Náhum peserben úgy emlékeznek Alexandrosz Jannaiosz királyra, hogy embereivel lecsap és nemes egyszerűséggel csak Dühöngő Oroszlánnak (héberül kefír heharón) nevezik (4QpNa 3-4 i,7-8):
Ennek a magyarázata a Dühöngő Oroszlánra vonatkozik, aki bosszút állt a Sikamlósságok Keresőin [= farizeusok], élve akasztva fel embereket, amilyet még nem tettek ezelőtt Izraelben.
Talán az első század par excellence történésze, Josephus Flavius is erről az alkalomról számol be: a király nyolcszáz farizeust feszíttetett keresztre (A zsidók története XIII xiv 1‐2, A zsidó háború I iv 4‐5):
Mintegy nyolcszáz foglyot keresztre feszíttetett, s ameddig még éltek, szemük láttára legyilkoltatta feleségeiket és gyermekeiket… ami miatt a zsidók a Thrakidas melléknevet adták neki.
Az sem kizárt, hogy éppen ennek a történelmi eseménynek az emlékeire bukkantak a régészek. Mindenesetre a király valóságos rémuralmat gyakorolt. A polgárháború nagy szenvedést hozott az ország lakóira. Széleskörű terjeszkedési politikája azonban bizonyos pontokon előnyös helyzetbe hozta az országot (kereskedelem, a mezőgazdaság fejlődése, pénzverés).
Jannaiosz uralma idejéből számos pénzérme maradt fenn. A pénzek egyik oldalán a héber felirat: Jonatán király, a másik oldalon görögül: Alexandrosz király. A főpapi pénzérméken héber felirat látható mindkét oldalon: Jonatán, a főpap és: a zsidók közössége.
A régészek a római időszakból is találtak emberi (férfi) csontokat, amelyeket elégettek. A réteghez tartozó tárgyi leletek (főzőedény, fémeszközök, szandálban talált köröm, kardhüvely, kantár) római, légiós katonák jelenlétére utalnak.
Forrás:
