A Gyűrűk Ura regénytrilógia szerzője, J.R.R. Tolkien egyben szerkesztője is volt a Jeruzsálemi Biblia angol fordításának és ő fordította bele Jónás könyvét.
A Biblé de Jerusalem azért volt mérföldkő a katolikus világban, mert a fordítás alapjául többé már nem a latin szöveget használták, hanem héber és görög eredetit. A szükséges szövegkritikai munkát is a legújabb tudományos követelményeknek megfelelően készítették a jeruzsálemi École Bibliqueben.
Bár a bibliafordítás főszerkesztője azt akarta, hogy Tolkien több ószövetségi könyvet fordítson, köztük az eposzba illő Bírák könyvét is, de időhiány miatt csak a Jónás könyvét ültette át angolra. Dinamikus fordítását azóta néhol átdolgozták, de azért maradtak tolkienizmusok a szövegben.
A Gyűrű szövetsége c. kötetben, amikor Frodó a Ködhegységben találkozik Gollammal, arról olvassunk, hogy a gyűrűhordozó a nagy hegyeket szemlélve megállapítja: biztos, hogy a gyökereik is nagyok:
The roots of those mountains must be roots indeed...
Ez a sor visszhangzik a későbbi, 1966-os Jónás könyvének fordításában is, amikor a főhős azt imádkozza, hogy hínár fonódott a fejére és lesüllyedt a hegyek alapjáig (2,6–7):
The seaweed was wrapped about my head
at the roots of the montains.
Jónás könyve a Bibliában nem történeti munka, hanem iróniát és szatírát sem nélkülöző, tanítói célzatú elbeszélés. Azok a bibliamagyarázók, akik mérőszalaggal a kezükben igyekeztek találni olyan haltorkot, amelyen Jónás lecsúszhatott, magát a halált tették nevetségessé, hiszen a nagy hal ebben a könyvben az alvilág szimbóluma – ahogy Diego Arenhoevel írja egy helyütt.
A bibliai könyv szerzője az olvasók figyelmét a próféta személye helyett inkább arra irányítja, akinek az üzenetét közvetíti, és aki az olyan követek ellenére is el tudja érni célját, mint Jónás. Tolkien szépen ráérzett a könyv üzenetére, ahogy ezt egyik levelében meg is fogalmazza.
„Az igazi lényeg, hogy Isten sokkal könyörületesebb, mint a »próféták«, megindítja a bűnbánat, és még olyan nagy egyháziak sem diktálhatnak neki, akiket ő maga nevezett ki.”
További elmélyülésre:
Kovács Csongor: Jónás könyve: kakukktojás a prófétai könyvek között, Studia Biblica Athanasiana 2 (1999/2) 47–57.
Karasszon István: Fordított kakukktojás. Redakció és teológia Jónás könyvében, in Uő: Az Ószövetség másik fele, Sapientia Főiskola – L’Harmattan, Budapest, 2010, 105–123.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
