#BibliaKultúra

Szöveg mögött - Kövek alatt

Egy tel arádi pecsét nyomában

aradi_pecsetnyomo.JPG

Egyik titokzatos mészkő pecsétnyomó segítségével bepillanthatunk az ókori Júda közigazgatásába. A Biblical Archaeological Review legújabb számából szemléztünk.

Talán a 20. század egyik legtitokzatosabb régészeti felfedezése az a mészkő pecsétnyomó, amit Yohanan Aharoni talált Tel Arad régészeti feltárásán 1967-ben. A pecsét ábrázolása azért nem kapott teljes körű nyilvánosságot, mert kétséges, hogy mit is ábrázol. Egy előzetes publikációban Aharoni felvetette, hogy a pecsét Arad erődjének tervrajzát ábrázolja. A rejtélyes pecsét alatt ma is ezt olvashatják az Izrael Múzeumot felkeresők.

a_tel_aradi_erod_romjai.JPG

William M. Schniedewind, a Biblical Archaeological Review legújabb számában a legutóbbi régészeti feltárások fényében felkínál egy új értelmezést, amivel rávilág a pecsétnyomó céljára, illetve el is helyezi el Júda közigazgatásának fejlődésében.

A pecsétnyomóra a vaskor második időszakához tartozó időszak rétegében bukkantak rá (vaskor IIB, Kr. e. 840–700 körül). A pontos időszak véglegesítése azért is ütközik nehézségbe, mert a pecsétnyomót több nemzedéken át használhatták. A pecsétnyomónak nincs közeli párhuzama sem Júdában, sem a szomszédos kultúrákban, hiszen nem találunk nevet a pecsétet, csak képes ábrázolást.

Az óizraeli pecsétnyomóknak három típusát ismerjük. Az első csoportba azok tartoznak, amelyeken képi ábrázolás van (ikonikus) szöveg nélkül (anepigrafikus). A második csoportba tartozók egyaránt tartalmaznak szöveges és képi ábrázolást, míg a harmadik csoportba tartozókon csak írás van, kép nélkül.

A Tel Aradon feltárt pecsétnyomó az első csoportba tartozik. Ezek a pecsétek kizárólag a vaskor IIA jelzésű időszakára helyezhetők (Kr. e. 980–840), valamint a IIB időszak elejére, vagyis a Kr. e. 10–9. századra. Az ókori Jeruzsálemben, a Gihon forrás környékén több, mint 170 ilyen anepigrafikus pecsétnyomót találtak, amiket a Kr. e. 9. századra datálják, a vaskor IIB időszak elejére.

A Kr. e. 8. sz. egy bizonyos pontján az izraeliták feliratot, írást tartalmazó pecsétet kezdtek készíteni és a század végére Júda összes pecsétnyomója epigrafikus volt. A pecséteken a tulajdonosok neveit, címeit találjuk, esetleg időpontokkal. Sok pecséten kép is volt, így az ősi, júdabeli pecsétek tipologikus fejlődése az anepigrafikustól indult és érkezett el az epigrafikus pecsétnyomóig.

A Tel Aradi pecsétnyomóra még rejtély borul, de a legjobb elképzelés továbbra is az, hogy az erődítmény tervrajzát és a település templomát jeleníti meg. Feltehetően az aradi erőd pecsétnyomója lehetett. Ebben a tekintetben a későbbi pecsétek előfutárának tekinthetjük.

kuntillet.PNG

Az „erőd parancsnoka” címmel először Kuntillet ‘Ajrud felirataiban találkozunk. Kuntillet ‘Ajrud egy távoli erődítmény volt a Sínai-félsziget észak-keleti részén, több ókori sivatagi útvonal metszéspontja közelében található.

kuntillet_ajrud.PNG

A sivatagi megállóhelyen végzett ásatások során sokféle feliratot találtak köveken, üvegeken, kő- és gipszfalakon vagy nagyméretű tárolóedényeken (ún. pithosz). A pithoszokon került elő a le-śzár ‘ír felirat, ami annyit jelent: az „erődítmény parancsnokáé”.

a_feliratos_pithosz.PNG

A névelő nélküli cím a héber nyelv korai szakaszát tükrözi. Többnyire a kifejezést úgy fordítják, hogy a „város kormányzójáé”, ez azonban nem illeszkedik a helyszínhez. A cím azokra az emberekre vonatkozik, akik felelősek voltak a kis erődért Kr. e. 800 körül. A később városnak fordított ‘ír főnév jól tükrözi, hogy az ‘ír jelentése kiterjedt az olyan kisebb, fallal körülvett településekre is, mint Kuntillet ‘Ajrud távoli erődje.

Egy másik felirat is azt támogatja, hogy az ‘ír eredetileg nem „várost” jelentett, hanem fallal körülzárt helységet. Az arádi 24-es számú osztrakon azt kéri, hogy a katonai csapat egy részét küldjék el a távoli Ramat Negevbe, „nehogy valami történjék az erőddel (‘ír, a 13–17. sorokban). Ennek fényében átgondolhatjuk, hogy az ‘ír David kifejezésének fordítását a 2Sám 5,7 versében, ahol a Dávid által elfoglalt jebuzeus település erődítményéről van szó:

Dávid azonban elfoglalta Sion sziklavárát, és ez lett Dávid városa (‘ír David).

Kérdés tehát, hogy az ‘ír David kifejezés csak az erődítményre, vagy az egész elfoglalt városra vonatkozott. Az eredeti hangsúly feltehetőleg az erődítményre vonatkozott, a szó későbbi fejlődése nyomán azonban elvesztette az erőd jelentését és kizárólag várost jelentett.

Az „erődparancsnok” címet Kuntillet ‘Ajrud egyik vakolt falán. A német származású biblikus, Erhard Blum a na‘are śzár ‘ir kifejezést így adta vissza: „az erőd parancsnokának gyakornokai”.

Kik voltak ezek a gyakornokok? Az erőd kontextusában ifjú katonák. A na‘ar főnév a héber Bibliában 244x fordul elő és főleg serdülő ifjút jelöl. Jelölhet azonban szolgát vagy tanítványt is: amikor például az ifjú (na‘ar) Sámuelt szüleitől elválasztották, Éli pap mellé került szolgálatra (vö. 1Sám 1,22–27).

A Bírák könyvében például a na‘ar katonai kontextusban kerül elő (8,13–14):

Amikor visszatért Gedeon, Jóás fia a harcból a Heresz-hágótól, elfogott Szukkót lakói közül egy ifjút (na‘ar), és kikérdezte. Az pedig felírta neki Szukkót vezetőit és véneit, hetvenhét embert.

A szakaszt egyesek arra használják, hogy az írásbeliség korai elterjedtsége mellett érveljenek az ősi Izraelben. A történet további részéből azt is megtudjuk, hogy ez az ifjú (na‘ar) még épp, hogy csak elkezdte a katonai kiképzését, nem volt tapasztalt harcos (8,20). Mindez jól illeszkedik Kuntillet ‘Ajrud erődparancsnokának gyakornokaihoz. A na‘ar itt egy katonai kiképzésben részesülő ifjú.

A jeruzsálemi Templomhegy közelében végzett legutóbbi ásatásokon is előkerült egy pecsétnyomón a le-śzár ‘ír szófordulat. A pecséten látható alakok mintha közösen tartanának fejük fölött egy korongot (nap?, hold?). Az újasszír ikonográfiában gyakori kép: a holdistent, Színt jelöli. Tanulmányában, William M. Schniedewind napkorongot lát a pecséten, ami jól ismert királyi szimbólum volt a késői júdai királyságban (lásd például a királyi le-melek pecsétlenyomatokon).

A Kr. e. 8. század végéről származó templomhegyi bulla feliratának javasolt fordítása („a város kormányzójáé”) azonban téves. A śzár egy akkád jövevényszó, ami katonai parancsnokra vagy tisztségre utal. Számos héber feliratban találkozunk a szóval, a lákisi cserépleveleken is ott találjuk a hadsereg parancsnoka kifejezést (śzár ha-ṣaba’). A Metzad erődjénél dolgozó Hashavyahu is a śzárhoz intézte panaszát. A pecsét tehát nem az ókori polgármesteré volt, hanem az erőd (vagy a város) katonai parancsnokáé.

A jeruzsálemi Izrael Múzeumban két további, ismeretlen helyről származó pecsétlenyomat is segítségünkre siethet. Az asszír és egyiptomi motívumukat ötvöző lenyomat katonai kontextusában két figurát látunk, a bal oldali feltehetőleg a király, aki egy íjat és három nyílvesszőt tart a kezében. A jobb oldali alak átveszi a királytól a hatalom katonai szimbólumait. Alakja alatt olvasható az „erődparancsnok” cím.

Az ikonográfia és a paleográfia alapján a pecsétet a Kr. e. 7. század végére helyezhetjük. Kronológiai szempontból ez a legfiatalabb pecsétlenyomatunk az „erődparancsnok” címével. A faragott pecsét sokkal finomabb megmunkálású, mint jeruzsálemi társa. A nyilak is egyértelműsítik, hogy inkább katonai kontextusról kell gondolkodnunk és nem polgáriról. A pecsétet az illető akkor kaphatta, amikor a király kinevezte katonai parancsnoknak. A pecsét másik, nyelvészeti érdekessége, hogy a címben megjelenik a határozott névelő: „az erőd parancsnokáé”.

Ezeken az átruházható pecséteken a cím sokkal fontosabb, mint a tulajdonosának személyneve. Ez azért fontos, mert a néhány közkézen forgó hasonló pecsét, ahol nevek is szerepelnek, feltehetőleg hamisítványok. A királyhoz tartozó pecsétek is átruházhatók voltak (lásd a le-melek lenyomatok korsókon). Ebben a tekintetben az erődparancsnok kivételes helyet foglalt el az ókori Júda bürokráciájában.

Forrás: William M. Schniedewind: Understanding an Ancient Israelite Military Title, Biblical Archaeological Review 45 (2019/1) 39–44; 70.

A bejegyzés trackback címe:

https://bibliakultura.blog.hu/api/trackback/id/tr8614644225

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

#BibliaKultúra

#BibliaKultúra blogunk szakmai igényességű topikjaival értékes, ismeretbővítő tartalmakat közöl a bibliatudomány tárgyköréből. Rápillantunk arra a világra, amely látta megszületni a Bibliát - tabuk nélkül, közérthetően, a tudás megosztása és a „lifelong learning” jegyében.

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

Címkék

süti beállítások módosítása