A házassági szerződést, azaz kifejezett vagyonjogi megállapodást ma sokan az élet részének tartják, amely a házasfelek biztonságát szolgálja. De valóban modern kori jelenséggel állunk szemben? Utánajártunk, a következőkben néhány ókori házassági szerződés fordítását olvashatják.
A legősibb házassági szerződés
Az ókori Kaneš kereskedővárosában találtak meg a világ legősibb házassági szerződését, amely záradékaiban foglalkozik a meddőség és a béranyaság kérdésével is. A hierodülé olyan rabszolganő vagy prostituált lehetett, aki egy szentély szolgálatában állt. Az ókori szerződés feltételezi, hogy a meddőség csak a nőt származhat, ezért neki kell az utódlásról gondoskodnia. Annyi bizonyos: a záradék lehetővé tette a házasság fennmaradását, mivel az ősi asszír törvényekben a meddőség nem volt megfelelő ok a válásra.
Laqipum feleségül vette Hatalát, Enishru lányát. Az országban Laqipum nem házasodhat meg más nővel, de Ashur városában elvehet egy hierodülét. Ha két éven belül Hatala nem szül utódokat, akkor Laqipum vehet magának egy rabszolganőt, és az később szülhet tőle gyermeket. Akkor Laqipum túladhat rajta, eladhatja bárhol, ahogy neki tetszik.
Ha Laqipum úgy dönt, hogy elválik Hatalától, akkor öt mina ezüsöt kell neki fizetnie, ha pedig Hatala dönt úgy, hogy elválik tőle Laqipumtól, akkor öt mina ezüsöt kell neki fizetnie. Tanúk: Masa Ashurishtikal, Talia, Shupianika.
A görög világ házassági szerződései
A görög-római házassági okiratok általában tartalmazták:
- a megállapodás idejét és helyét,
- az érintett személyek nevét és szülővárosát,
- a menyasszony hozományát, magával hozott tulajdontárgyainak listáját,
- a házasság felbontása esetén a hozomány visszaszolgáltatásának feltételeit,
- valamint a tanúk aláírását.
Emellett sokszor kitértek más kérdésekre is: hogy például milyen magaviseletet várnak el a feleségtől és a férjtől; arról, hogy a férj elhalálozása után miként gondoskodjanak az özvegyről, valamint az öröklés feltételeiről.
A következőkben Hérakleidész és Démétria házassági szerződése szövegének fordítását olvashatják. A házassági szerződés, amely a legkorábbi görög nyelvű házassági okirat, 18 soros, és egy 40 x 35 cm-es nagyságú papiruszon olvasható. A frigyre Kr. e. 310 augusztusában/szeptemberében került sor az egyiptomi Elephantinében. A házassági szerződéseket általában egy tanúnál helyezték letétbe, ebben az esetben azonban a szerződő házasfeleknél is maradt egy-egy hiteles másolat. Az okmányból kitűnik, hogy Nagy Sándor korában az egyiptomi nők jogi személynek számítottak és kezdeményezhették a férjüktől való elválást, aminek leggyakoribb oka a házasságtörés volt.
Alexander, Alexander fia uralkodásának hetedik esztendejében, Ptolemaiosz szatraipájának tizennegyedik évében, Diosz hónapban.
Hérakleidész és Démétria házassági szerződése.
Hérakleidész, szabad férfi törvényes feleségül veszi a Démétriát, Kósz szigetéről származó szabad nőt apjától, a kószi Leptinesztől és anyjától, Philótisztól. Démétria a házasságba ezer drachma értékű ruhát és ékszert hoz magával. Hérakleidésznek kötelessége lesz ellátni Démétriát mindennel, ami egy szabadon született asszonynak kijár.
Közös döntéssel úgy döntöttünk, hogy ott fogunk lakni, ahol Leptinesznek és Hérakleidésznek a legjobbnak tűnik.
Ha Démétriáról kiderül, hogy vétséget követett el megszégyenítve férjét, fosszák meg mindattól, amit a házasságba hozott, Hérakleidésznek azonban három, együttesen kijelölt ember előtt igazolnia kell mindazt, amit Démétria ellen felhoz.
Hérakleidésznek tilos másik nőt hoznia, mert az súlyos sértés Démétria ellen, sem gyermeket nemzenie másik nőnek, sem bármilyen úton, bármilyen ürüggyel csalárd módon eljárnia Démetriával szemben. Ha Hérakleidészről kiderül, hogy ezek közül bármelyiket megteszi, és Démétria ezt három ember előtt igazolja, akiket mindketten kijelöltek, akkor Hérakleidésznek vissza kell adnia az ezer drachmát Démétriának, amit magával hozott, és további ezer Alexander ezüstpénzzel kell kárpótolnia Démétriát. Démétriának és akik Démétriának segítenek, törvény adta joguk van ezt végrehajtani Hérakleidészen és Hérakleidész minden tulajdonán, szárazföldön és tengeren.
Ez a szerződés minden tekintetben, mindenhol érvényes: Hérakleidész bárhol felmutathatja Démétria ellen, vagy Démétria és azok, akik Démétriát segítik, bárhol követelhetik a kártérítést Hérakleidésszel szemben, mintha a szerződést ott kötötték volna. Hérakleidésznek és Démétriának joga van magánál, saját birtokában tartani a szerződést és jogukban áll azt egymás ellen felhozni.
Tanúk: gelai Kleón, témnoszi Antikratész, témnoszi Lüszisz, témnoszi Dionüsziosz, kürénéi Arisztomakhosz, kószi Arisztodikosz.
A következő, egyiptomi eredetű, 21 soros görög nyelvű, néhol töredékes házassági okirat Kr. e. 13. április 17-én íródott.
Protrarchusnak [kormányzói tisztviselőnek] Thermiontól, Apión lányától és [törvényes] gyámjától, Apollóniustól, Chaereas fiától, valamint Apollóniustól, Ptolemaeus fiától.
Thermion és Apollolónius, Ptolemaeus fia megállapodtak abban, hogy összeköltöznek és megosztják egymással a közös életet. Az említett Apollolónius, Ptolemaeus fia elismeri, hogy Thermiontól átvette hozományként háztartását, egy pár arany fülbevalót és […] ezüst drachmát.
Ettől kezdve pedig Apollolónius, Ptolemaeus fia anyagi forrásainak mértéke szerint biztosítja Thermionnak, hites feleségének összes szükségleteit és ruházatát, és nem bánik rosszul vele, nem taszítja el őt, nem szerez magának másik feleséget, máskülönben egyből elveszíti a hozományt, amit ráadásul felével meg kell növelnie […].
Thermionnak pedig teljesítenie kell a férje és a közös élet iránti kötelezettségeit, nem hagyhatja el a házat éjszakára vagy nappal Apollolónius, Ptolemaeus fiának engedélye nélkül, nem szabad megszégyenítenie vagy megsértenie közös otthonukat, nem közösülhet más férfival, vagy, ha e cselekmények bármelyikében bűnös, akkor a bírósági tárgyalást követően elveszti hozományát, továbbá a vétkes félnek kötelessége az előírt bírságot megfizetnie.
[Augustus] Caesar 17. évében, Pharmuti hó 20. napján.
Forrás és további tájékozódásul:
Ahmet Berkiz Turp et al.: Infertility and surrogacy first mentioned on a 4000-year-old Assyrian clay tablet of marriage contract in Turkey, Journal Gynecological Endocrinology 34 (2018/1) 1–3.
Arthur S. Hunt – C. C. Edgar (eds.): Select Papyri. Vol. 1: Non-Literary Papyri Private Affairs, Loeb Classical Library 281., Harvard University Press, Cambridge, 1932.
Lynn H. Cohick: Women in the World of the Earliest Christians. Illuminating Ancient Ways of Life, Baker, Grand Rapids, 2009.
Maryline Parca: The Women of Ptolemaic Egypt: The View from Papyrology, in Sharon L. James – Sheila Dillon (eds.): A Companion to Women in the Ancient World, Blackwell Publishing Ltd., Chichester, 2012, 316–328.
Scheiber Sándor: A feliratoktól a felvilágosodásig. Zsidó irodalomtörténeti olvasmányok, Múlt és Jövő, Budapest, 2013, 22–23. (Mibtahja házasságlevele)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
