A napokban Hadidban két ékírásos táblára bukkantak a régészek, amely a Kr. e. 7. századba vezet bennünket vissza és nem akármilyen feltételű kölcsönről tájékoztat.
A mai Jeruzsálem és Tel Aviv között, egykor 50 hektáros területű dombon fekvő városban élő emberek többsége nem izraelita volt, hanem asszír. A lelet így rámutat, hogy Izrael királyságának területén nagyon kevés izraelita maradt az asszír hódítások, deportálások és betelepítések következtében.
A város nevével (Huditi) elsőként azon a karnaki listán találkozunk, amely azokat a városokat sorolja fel, amiket III. Thotmesz fáraó meghódított. A késői bronzkorra datálható kerémiatöredékek pedig arra utalnak, hogy a terület birtokbavétele legalább 3600 évvel ezelőtt történt. Az izraeliták időszakából egy oszlopos négyhelyiséges házat tártak fel, amely a vaskori Levantéban tipikusnak mondható.
Az ékírásos táblán kizárólag babiloni és arámi nevekkel találkozunk, héber nevekkel egyáltalán nem, sőt az értékesítési információkon túl az asszír holdisten jele is felbukkan, ami megszokottnak mondható a 7. századi Levante területén.
Az egyik tábla, amely egy földterület eladását dokumentálja, Kr. e. 697/698-ból való, a másik pedig, amely egy háromhónapos kölcsönről tudósít, Kr. e. 665/664-ből. Utóbbi dokumentum szerint a hitelt felvevő személy a feleségét és a nővérét használta fedezetként és ígéretet tett arra, hogy az összeg egyharmadának megfelelő büntető kamatot fizet, ha nem adja vissza a kölcsönt idejében.
Forrás: Haaretz
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
