Az észak-Izraelben feltárt Ein Asur (Ein Asawir) a korai bronzkor egyik legnagyobb települése. A feltáró régészek szerint az 5000 éves kánaáni megapolisz örökre megváltoztatja azt, amit a térségben (Jordánia, Libanon, Szíria déli része) az urbanizáció kialakulásáról tudunk.
A 6000 lakosú, 160 hektáros alapterületű, kifinomult építkezést és várostervezést sugalló nagyvárosra a mai Harish melletti új közlekedési csomópont építésekor bukkantak az Izraeli Régészeti Hatóság emberei. Ezen túlmentően az ötezer éves struktúrák alatt egy korábbi, 7000 éves kőrézkori település nyomai bontakoztak ki a feltárók előtt.
A két és fél éve folyó ásatásokból kiderült, hogy a korai bronzkorban (az i. e. 4. évezred végén) a Wadi Ara közelében épült város két vízforrás közelében helyezkedett el. Így a mezőgazdasághoz oly szükséges termékeny föld, valamint a fontos, központi kereskedelmi útvonalakhoz közel fekvő város egy valóságos megalopolisz volt a térségben a maga köz- és magánépületeivel, utcáival és erődített falával. A kánaáni lakosság feltehetően ebben az időszakban költözött a vidéki térségből a városi környezetbe.
A régészek felterták egy nagy középületet is, amelyről úgy gondolják, hogy valamilyen szentély lehetett. A templomudvarban olyan égett állati csontokra bukkantak találtak, amelyek egykori áldozatbemutatásról tanúskodnak. Hasonlóképpen a nagy kőmedence is a vallási szertartások során lehetett használatban. A helyszínen több kerámia maradvány, bazalt kőedényt és különböző figurákat találtak.
Kattintson a képgalériára!
Forrás: The Times of Israel
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
