Hogyan lehet változásokat elérni az életben? Hanne Løland Levinson biblikus rámutat a túlélést szolgáló retorikai stratégiákra.
A kétségbeesés mélyén sokan kívánták már halálukat. Mi a helyzet a héber Biblia alakjaival?
- „Elég volt! JHVH, vedd el az életemet!” – mondja Illés (1Kir 19,4).
- „Fiam, fiam, Absalom! Bárcsak én haltam volna meg helyetted!” – kiáltja Dávid (2Sám 19,1).
- Ráhel kétségbeesetten szeretne várandós lenni, és ezt mondja Jákobnak: „Adj nekem gyermeket, máskülönben meghalok!” (Ter 30,1).
A halál utáni sóvárgás szövegei (death-wish text) olyan szövegek, amelyben egy irodalmi szereplő valamilyen formában kifejezi a halál utáni vágyát. A meghatározás nem veszi figyelembe, hogy a kívánság motivációja vagy célja valóban a halál. A halálvágy motivációját – pontosabban retorikai funkcióját – esetről esetre, az irodalmi kontextusban kell meghatározni. A héber Bibliában nincs olyan irodalmi műfaj, hogy „halál utáni sóvárgás”, de a szövegeknek mégis van néhány közös jellemzőjük:
- A halál utáni sóvárgások mindig független beszédben vannak megfogalmazva (miként a fenti példáinkban).
- Általában második személyben szólnak valakihez, a címzett pedig lehet ember vagy Isten. (Példáinkban Ráhel Jákobhoz, Illés pedig Istenhez fordul.)
- Végül pedig ezek a kívánságok gyakran feltételes mondatokban nyernek formát: „Ha továbbra is így akarsz velem bánni, akkor inkább ölj meg”. (Mózes Istenhez intézett szavai a Szám 11,15 versben).
A halálvágy a Bibliában a halálra vagy megölésre való kifejezett felhívásoktól kezdve húzódik – „Most pedig, JHVH, vedd el tőlem az életemet” – kéri Jónás Istentől (4,3) –, a közvetettebb halálvágyig, amelyek az élet értékének megkérdőjelezésében nyilvánulnak meg. Rebeka, aki nem örül annak, hogy Ézsau hettita asszonyokat vett feleségül, ezt mondja Izsáknak: „Meguntam életemet a hettita nők miatt. Ha Jákob is ilyen hettita nőt vesz feleségül, mint ez itt, egy az ország leányai közül, akkor mi marad még nekem az életből?” (Ter 27,46).
A héber Bibliában (az öngyilkossági történetek kivételével) tizennyolc ilyen halálvágyról szóló szöveg található nyolc könyvben, de többnyire elbeszélésekben. Különböző szereplők fogalmazzák meg halál utáni vágyukat: Mózes, Dávid, Illés, Jeremiás, Jeremiás, Jónás és Jób. De nem mindegyikük akar meghalni.
Két kérdés kulcsfontosságú, amikor azt vizsgáljuk, hogy a halálvágy „valódi”-e.
- Mi váltja ki a szövegben a halálvágyat?
- Hogyan működik retorikailag az irodalmi kontextusban?
A halálvágy négy különböző retorikai felhasználási módját azonosítom:
- Egyes halálvágyak egy alkustratégia részét képezik, ahol a kérő Istennel vagy egy másik emberrel alkudozik a célja elérése érdekében.
- Más halálvágy valódi siránkozás és tényleges halálvágy; vagy
- radikálisabb módon az a kívánság jut kifejezésre, hogy tegye semmisé egész létezését, hogy bárcsak meg se született volna.
- Végül a halálvágy lehet a vágyakozás, a méltatlankodás vagy akár a gyász kifejeződése olyan kívánságban, amely nem teljesülhet.
A legérdekesebbnek azt a kifejezést találom, amikor a halálvágy egy magasabb formális hatalommal rendelkező személlyel való alku része: egy tárgyalási stratégia részeként működik. Ráhel követelése a Ter 30-ban jó példa erre. Ráhel alkudozik Jákobbal, a férjével (aki az ókori Izrael patriarchális társadalma miatt nagyobb formális hatalommal rendelkezett, mint ő). Igazából nem a halált kívánja. Inkább arra használja a halálvágyat, hogy változást érjen el az életében. Az a kívánsága, hogy fia szülessen. Ráhel talán úgy érezte, hogy meghal, ha nem születik fia, de nem a halál volt a célja. Az alkudozása sikeres volt. Ráhel végül két fiút szült, bár a másodiknak a születésekor meghalt (Ter 30,23; 35,19). A fiai nem adtak azonnali választ a halál utáni sóvárgására, de a halálvágy volt az első lépés azon a hosszú úton, amely ahhoz vezetett, hogy megkapja, amit akart. Ráhel számára a halálvágy kimondása a felhatalmazás aktusa volt. Szembeszállt a hatalmon lévő entitással, és ez a dacos cselekedet sikeres eredményhez vezetett.
Sargis Babayan: Jónás, a próféta. 2010.
Másfelől viszont nem mindenki azért fejezi ki halál utáni vágyakozását, hogy kapjon valamit az életben. Néhányan ténylegesen meg akarnak halni. Illés és Jónás is arra kéri Istent, hogy vegye el tőlük az életüket. Olyan próféták ők, akik elmenekültek hazájukból és a küldetésüktől – és csüggedten kérik a halált. Mindkét esetben a próféták valóban a halált keresik: Illés azért, mert kimerült, kétségbeesett és teljesen egyedül van, Jónás pedig azért, mert dühös, és nem ért egyet azzal, hogy Isten előbbre helyezi irgalmasságát az igazságossággal szemben (Jón 4,1–4). Illés azt mondja, hogy „elege van” (1Kir 19,4), Jónás pedig dühös Istenre, amiért Ninivébe küldte és kényszerítette őt misszióba, miután oly keményen próbált elmenekülni. Nem akar többé prófétálni, és az egyetlen kiutat ebből a helyzetből a halálban látja – nem is akármilyen halálban, hanem az Isten keze általi halálban. De sem Illés, sem Jónás nem hal meg, ahogy kérték. Ironikus módon Illés soha nem hal meg.
Egy másik próféta, Jeremiás egy lépéssel tovább megy: nemcsak meghalni kíván, hanem egész létezését szeretné eltörölni, és azt kívánja, hogy bárcsak soha ne született volna meg. Így siránkozik (Jer 20,18):
„Miért jöttem ki az anyaméhből, hogy nyomorúságot és szomorúságot lássak, és szégyenben töltsem napjaimat?”
Jeremiás mélységes vágya, hogy eleve elkerülje prófétaságát, és így ne lássa meg és ne tapasztalja meg mindazt a nyomorúságot, ami neki sorsként jutott.
Végül, a halálvágyak a vágyakozás kifejeződéseként is szolgálhatnak. Dávid kívánsága, hogy fia, Absalom helyett haljon meg, egy példa erre. „Fiam, fiam, Absalom! Bárcsak én haltam volna meg helyetted!” 2Sám 19,1). Dávid halálvágya a mély gyász kifejezése, és gyászának része. Kívánsága tagadást fejez ki, azt, hogy nem hajlandó elfogadni, hogy fia meghalt, és alkudozást, azt, hogy a halálban Absalom helyére akar lépni. A tagadás és az alkudozás tipikus reakciók a veszteségre, és Dávid ugyanúgy gyászol, mint a szülők, amikor elveszítik gyermeküket. Dávid azon kívánsága, hogy átvegye Absalom helyét a halálban, nem általános halálvágyat jelent, hanem azt a hajlandóságot, hogy feláldozza az életét a fiáért (ha ez lehetséges lett volna).
Dávid gyászolja Absalont.
Milyen kapcsolat van a halálvágy és az öngyilkosság/önkéntes halál között? Azt gondolom, hogy a kutatók gyakran túl gyorsan értelmezik a halálkívánságokat az öngyilkossági gondolatok kifejeződéseként. Ezzel figyelmen kívül hagyják a halálvágy retorikai funkcióit az elbeszélésekben. A halálvágy kimondása nem jelenti (szükségszerűen) azt, hogy a szereplő hajlamos az öngyilkosságra. A fenti példák többségében az öngyilkosság egyszerűen azért nem járható út a szereplők számára, mert nem oldaná meg a fennálló problémákat; a szereplők valójában nem a halált keresik. Azokban az esetekben, amikor azt állíthatjuk, hogy a szereplők öngyilkosok, mint Jónás és Illés esetében, nem az öngyilkosság elítélése tartja vissza őket. Inkább úgy tűnik, hogy a szereplőket az a felfogás tartja vissza, hogy Isten, aki a prófétákat elhívja, ő az egyetlen, aki véget vethet megbízatásuknak.
A héber Bibliában található halálvágyak alapos tanulmányozása azt mutatja, hogy ezek mindig a beszélgetés első lépései (azaz egy szomszédos pár első része), és nem egy másik szereplő kijelentésére adott válasz. Ez azt jelenti, hogy a halálvágyak válaszok, de helyzetekre és tapasztalatokra, nem pedig más szereplők beszédére. A bibliai szereplők halálvágyaik kimondásával arra törekednek, hogy helyzetük fölé kerekedjenek.
A halálvágyak tehát retorikai stratégiák a túlélésre. Ezt akkor teszik, amikor változtatásokra törekszenek az életükben, de akkor is, amikor a halálra törekszenek.
Azzal, hogy a szereplők aktívan keresik a halált, megpróbálják megváltoztatni a körülményeiket. A bibliai szereplők a halálvágy kimondásával cselekvőképességet és autonómiát követelnek maguknak, mert megpróbálnak valamit elérni, akár alkudoznak, akár kétségbeesésükben kiáltanak.
Fordította: #BibliaKultúra
A Special Thanks To Hanne Løland Levinson!
Hanne Løland Levinson a Minnesotai Egyetem klasszikus és közel-keleti vallások és kultúrák tanszékének docense. A The Death Wish in the Hebrew Bible: Rhetorical Strategies for Survival (Halál utáni sóvárgások a héber Bibliában. A túlélés retorikai stratégiái) című könyve 2021-ben jelent meg a Cambridge University Press kiadásában.
Forrás:
The Ancient Near East Today. Current News about the Ancient Past
A képek forrása:
Wikimedia.
