Egy nyolcrészes régészeti minikurzus keretében utazást tehetünk az ókori világ egyik stratégiai fontosságú helyszínére, ahol ősi civilizációk találkoztak, és olykor ütköztek. Ez a helyszín nem csupán egy régészeti lelőhely, hanem a jó és a rossz végső összecsapásának prófétált csatatere is. Neves régészek, Israel Finkelstein és Matthew J. Adams vezetnek minket az ókori Megiddóra, amelyet sokan Armageddonként ismernek.
Matthew J. Adams: Israel, üdvözöllek Tel Megiddóban! Gondolom, már jártál itt korábban, igaz?
Israel Finkelstein: Csodálatos itt lenni, köszönöm. És téged is üdvözöllek.
Matthew J. Adams: Köszönöm.
Israel Finkelstein: Emlékszem arra a napra, amikor először jöttél ide, 1998-ban. Akkor még diák voltál, és azóta, tudod, hosszú és rendkívül gyümölcsöző utat jártunk be együtt.
Matthew J. Adams: Igen, ez már majdnem 25 év. Hihetetlen, ha belegondolunk. Most a Jezréel-völgyben vagyunk, ami általánosságban is rendkívül fontos helyszín az archeológia számára. De még inkább azért, mert éppen Tel Megiddó lábánál állunk, amely a régió egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye. Földrajzi szempontból természetesen a Manassé-hegység mellett vagyunk, a völgy nyugati oldalán, egy stratégiai ponton, ahol utak keresztezik egymást, könnyű a vízhez való hozzáférés, és ez valószínűleg sokat elárul a hely jelentőségéről.
Israel Finkelstein: Először is néhány szót kell ejtenünk a helyszín azonosításáról.
Honnan tudjuk, hogy éppen Megiddónál vagyunk?
Izrael földjén sok helyen az arab nevek megőrizték az ősi neveket, akár a Bibliából, akár más történelmi szövegekből. Ez azonban itt nem így van. A hely arab neve Tell el-Mutesellim, ami annyit tesz: „a kormányzó dombja”. Ez logikus is, hiszen egy jelentős helyről van szó. Mégis, a teljes völgy földrajzi elhelyezkedése alapján tudjuk, hogy ez csakis Megiddó lehet. Ha megvizsgáljuk Megiddó történelmi forrásokban szereplő említéseit, összehasonlítjuk más helyszínekkel, és figyelembe vesszük a völgy főbb dombjait, nem marad más lehetőség, mint azonosítani Megiddót Tell el-Mutesellimmel. Ez az azonosítás már a kutatások kezdetétől elfogadottá vált.
A tell (héber: תל - „domb”) mint régészeti szakkifejezés régi városokat rejtő törmelékhalmot, településdombot jelöl.
Megiddó jelentőségét nemcsak az adja, hogy bőséges vízforrással és termékeny völggyel rendelkezik, hanem az is, hogy az egyiptomi eredetű nemzetközi útvonalon helyezkedik el, amely áthalad a mögöttünk lévő hegyeken, majd belép a völgybe. Ez a hely nemcsak stratégiai szempontból kiemelkedő, hanem rendkívül érzékeny pont is ezen az útvonalon. Innen balra fordulva északra, Föníciába lehet jutni, vagy átszelve a völgyet, Damaszkusz felé, tovább Mezopotámiába vagy Anatóliába. Így tehát az ókori Közel-Kelet fő közlekedési útvonalának középpontjában vagyunk. És valóban, ezen tényezők összessége miatt Megiddót minden nagy ókori keleti forrás megemlíti. Mesélj egy kicsit róla!
Légifelvétel Tel Megiddóról
Matthew J. Adams: Persze, rendben. Megiddó már az egyiptomi forrásokban is megjelenik, különösen a híres megiddói csata kapcsán, amely igazán lenyűgöző szöveg. Tudjuk, hogy III. Thotmesz, az Újbirodalom fáraója, részletesen beszámol a Megiddó meghódítására indított hadjáratáról. Nagy részletességgel írja le a hely földrajzát, a cselekedeteit, amikor ideérkezett, valamint azt, hogyan kellett ostrom alá vennie magát a várost, és milyen hosszan tartott az ostrom. Természetesen győzött, és rengeteg zsákmányt vihetett vissza Egyiptomba, amelyeket áldozatként ajánlott fel Ámon istennek – ez volt az oka annak is, hogy megírta ezeket a szövegeket. A fáraó dicsekedni akart az istennek, hogy teljesítette feladatát.
Emellett más egyiptomi szövegekben is találkozunk Megiddóval, nem sokkal később, az Amarna-levelekben. Az Amarna-levelekben a városállamok királyai és az egyiptomi fáraók közötti diplomáciai levelezést találjuk. Ezek között több levél is van, amelyeket Megiddó királya küldött a fáraónak, és viszont. Ezekből a levelekből sok mindent megtudhatunk arról, hogyan működött az egyiptomi uralom, és még az egyik király nevét is ismerjük: Biridiya. Valójában őróla még többször lesz lehetőségünk beszélni…
Israel Finkelstein: Pontosan, nem is egyszer! Így van.
Matthew J. Adams: Megiddóról hittita szövegek is említést tesznek. Úgy emlékszem, egyetlen szöveg van, igaz?
Israel Finkelstein: Igen, pontosan egy. És persze ott vannak az asszír források is, ugye?
Matthew J. Adams: Az asszír feljegyzések is utalnak Megiddóra, amely az asszír birodalom idején egy tartomány központja volt.
Israel Finkelstein: És természetesen ott van a Biblia is, amelyben Megiddó jelentős szerepet kap. Ez különösen figyelemre méltó, mivel Megiddó nincs közel Jeruzsálemhez. Nem meglepő, hogy Jeruzsálem környéki helyek, például Bétel, gyakran szerepelnek a szövegekben. Az viszont figyelemre méltó, hogy egy Jeruzsálemtől és Júdától távol eső helyszín, mint Megiddó, ilyen sokszor szerepel a Bibliában, ráadásul több jelentős alakhoz kapcsolódóan, például Salamon királyhoz, Jozoja királyhoz és másokhoz. Lesz alkalmunk mindegyikükről külön beszélni.
Összességében tehát Megiddóról valóban teljes forrásanyag áll rendelkezésünkre.
Azt hiszem, Matt, hogy ez az egyetlen hely a térségben, legalábbis a Levantén belül, amelyről az összes jelentős feljegyzés megemlékezik: a Biblia előtti, bronzkori és vaskori források, valamint maga a Biblia is.
Matthew J. Adams: Igen, így van. Nem meglepő tehát, hogy Megiddót az említett források miatt már közel 120 éve, szinte folyamatosan feltárják.
Israel Finkelstein: Azt hiszem, ez az egyik legjobban feltárt hely Izrael földjén.
Matthew J. Adams: Így van. És ki volt az első, aki itt ásatásokat végzett?
Israel Finkelstein: Az első egy német régész, Gottlieb Schumacher volt. Nagyon érdekes személyiség. Az Egyesült Államokban született, német templomos családban. A templomos közösség tagja volt, amely a 19. század végén és a 20. század elején Palesztinában élt. Ők Haifában telepedtek le, és az alsóvárosban található Schumacher-ház ma is ismert. Schumacher 1903 és 1905 között ásatott itt, és pontosan tudjuk, mikor kezdte meg a munkát.
Akkoriban a régészet még gyerekcipőben járt, de Schumacher jó mérnök és építész volt, ezért pontosan értette az építészeti struktúrákat, sőt valamennyire a rétegtant (stratigráfiát) is. A leleteit nyolc fő rétegbe sorolta, ami remek alapot adott Megiddó kutatásának elindításához. Schumacher ásatásainak leletei Berlinben, a Pergamon Múzeumban találhatók, az alagsorban. Aki Berlinbe látogat, megtekintheti ezeket a leleteket.
Ez volt tehát a kezdet. A következő nagy ásatás azonban már egy egészen más történet: a Chicagói Egyetem lenyűgöző vállalkozása az 1920-as és 1930-as években.
Matthew J. Adams: A Chicagói Egyetem ásatásainak története önmagában is lenyűgöző. Végül is Rockefeller finanszírozta őket, így rengeteg pénz és támogatás állt rendelkezésükre az Egyesült Államokból. Ha jól emlékszem, Rockefeller fizette az egyik első burkolt utat Palesztinában, amely Haifától egészen Megiddó telljéig vezetett, csak azért, hogy meglátogathassa a helyszínt. Ezen kívül építettek egy kúriát is az ásatások központjaként, ami szintén a Rockefeller-expedíció része volt.
Ez mind lenyűgöző, de az ásatásaik hatása ennél is jelentősebb volt a régészet fejlődésére ebben a régióban. Annyit feltártak a tellből, hogy a lelőhely teljes kronológiája az ő munkájuk révén vált viszonylag jól ismertté, az összes különböző korszakot beleértve. A chicagói ásatások megalapozták az egész déli Levante régészeti megértését. Például William Foxwell Albright is ellátogatott ide, amíg az ásatások folytak, és elragadtatottan vizsgálta a különböző rétegekből származó kerámiákat és tárgyi kultúrákat.
Megiddó az ő és a későbbi kutatók számára is alapvető fontosságú volt az általunk ma használt terminológia kialakításában: korai bronzkor, középső bronzkor, késő bronzkor, vaskor stb. A chicagói ásatások öröksége tehát meghatározó jelentőségű. Ezenkívül számos jelentős emlékművet is feltártak a helyszínen. Megiddón rengeteg emlékmű található, és sok közülük ma is áll, ezek képezik bármilyen Megiddó-látogatás alapját.
A következő néhány epizódban tervezett beszélgetéseink során valószínűleg számos ilyen emlék kerül majd a középpontba.
Israel Finkelstein: Pontosan így van. Tehát ez volt a Chicagói Egyetem ásatása. Mindig lenyűgöz, amikor felmegyek a helyszínre, még ennyi év után is, és körülnézek. Elgondolkodom, hogyan is sikerült mindezt megvalósítaniuk? Először lehámozták a felszíni rétegeket, majd keresztmetszeteket vágtak a tellből. Amikor ott állok és nézem, mindig arra gondolok: mennyi időbe telne nekünk, Matt, neked és nekem, hogy ugyanezt elvégezzük? Valószínűleg ezer évbe, azt hiszem.
Matthew J. Adams: Ez az én számításom, valami ilyesmi.
Israel Finkelstein: Hihetetlen munka volt.
Matthew J. Adams: De még így is, hogy hatalmas részeket vágtak ki a tellből, ahogyan látni fogjuk, mindig marad valami új felfedezni való. Például amikor Yadin itt járt, teljesen új épületeket talált, amelyekről Chicago még csak nem is tudott. Igen, pontosan.
Israel Finkelstein: Először is, meg kell adnunk az elismerést az elődeinknek. Schumacher, a maga idejében, kiváló ásató volt. A Chicagói Egyetem nagy tudósokkal érkezett ide a húszas és harmincas években; tudták, mit csinálnak a kor lehetőségeihez képest. Aztán jött Yigael Yadin, az ünnepelt izraeli régész, a jeruzsálemi Héber Egyetemről. Ő Hácór feltárása után érkezett Megiddóhoz, hogy megválaszolja azokat a kérdéseket, amelyek az átmenetet érintették Hácór és Megiddó között a vaskorban.
Yadin volt az, aki továbbfejlesztette a gondolatot – vagy talán egy új irányba vitte –, különösen a Salamon kori Megiddóval kapcsolatban. A figyelem középpontjában a vaskor állt, a hagyományos bibliai régészet szempontjából Salamon napjai. Yadin rendkívül briliáns ember volt. Amikor itt Izraelben elkezdtem régészetet tanulni, Yadin elméletei Hácórról, Megiddóról és Gézerről, valamint azok kapcsolata az ismert bibliai passzussal a Királyok első könyvének 9. fejezetében, a vaskori régészet alapjait képezték.
Yadin aktívan dolgozott itt. Lenyűgöző munkát végzett, ahogyan említetted, feltárt néhány fontos emlékművet. Ez valóban nagyon fontos lépés volt Megiddó feltárásának történetében.
Matthew J. Adams: Így van. Amikor 1990-es években új projektet indítottál Megiddóban, milyen gondolatok vezettek?
Israel Finkelstein: Nagyon jó kérdés, kedves Matt. Tudtam, pontosan mit akarok elérni, és miért jöttem ide. De ha most visszatekintek, 28 év és 14 ásatási szezon után – miközben millió más dolgot is csinálok –, az ötlet nagyon ambiciózus volt. Az alapgondolat az volt, hogy Megiddó a bronz- és vaskori régészet központi helyszíne ezen a vidéken. Sőt, ahogy hamarosan hallani fogjuk, túlmutat ezen a vidéken, az egész térség számára meghatározó szerepet játszik.
Ezért modern módszereket kellett alkalmaznunk, hogy rendet teremtsünk a rétegtani és kronológiai kérdésekben. Persze volt már némi rend, de a cél az volt, hogy új módszerekkel újra ellenőrizzük a rétegtant és az időrendi beosztást. Mert minden egyes probléma, amely az Izrael földjének bronz- és vaskori történelmével és régészetével kapcsolatos, valahogy itt, Megiddóban gyökerezik. Ez volt a „kapcsolótábla” minden nehézséghez ezen a kis helyen, a Jezréel-völgyben.
Az elképzelésem a következő volt: először is, újra kellett vizsgálni az egész lelőhely rétegtanát. Ez egy merész álomnak tűnt, de megvolt rá a lehetőség, hiszen a „domb gyomrát” a Chicagói Egyetem korábbi ásatásai már megnyitották előttünk. Ez lehetővé tette, hogy szakaszonként újraértékeljük az egész rétegsorozatot, amit ténylegesen meg is tettünk.
A második cél az időrendi kérdések tisztázása volt. Ezt a munkát az elején David Ussishkin barátommal és kollégámmal kezdtük, aki a feltárások első szakaszában társigazgatóként dolgozott velem – egészen 10-12 évvel ezelőttig. Tehát az első lépés a teljes rétegtan újravizsgálata volt. A második cél a korábban feltárt emlékek újraelemzése és datálásuk pontosítása. A Chicagói Egyetem fantasztikus történelmi emlékeket tárt fel itt, és az volt a célunk, hogy ezeket újra megvizsgáljuk.
A Chicagói Egyetem Keleti Intézetének felvétele
A harmadik cél pedig az volt, hogy Megiddót régészeti kutatások új módszereinek és technikáinak laboratóriumává tegyük. Megiddó tulajdonképpen mindig is egyfajta laboratórium volt, már Schumacher idejében és a Chicagói Egyetem ásatásai alatt is. Emlékezz csak, Matt, ők reptették itt az első régészeti légifotókhoz használt léggömböt! Ez volt a régészeti légifotózás úttörő helyszíne. Mi is arra törekedtünk, hogy a saját módszereinket hozzuk ide, különösen az egzakt tudományok és az élettudományok régészeti alkalmazásának terén, amiről majd sokat fogunk beszélni ebben a sorozatban.
Amikor most visszagondolok, azt kérdezem magamtól:
Megőrültél? Hogy mertél ilyen nagy kérdéseket feltenni, és azt hinni, hogy képes leszel megválaszolni őket? Hogy mertél 1994-ben belevágni ebbe?
És mégis, itt ülünk 2022-ben, és ennyi ásatás után úgy érzem, talán mégsem volt annyira lehetetlen az álom.
Matthew J. Adams: Igen, Megiddó tényleg egy egyedülálló helyszín, tudod. Úgy értem, nézz csak mögénk. Egy késő bronzkori városkaput látsz. Nem, 12 városkaput látsz a középső bronzkorból, késő bronzkorból, vaskorból. Mindent megtalálunk itt. Hatalmas emlékművek tornyosulnak egymás tetején. A tell teljes történelme tárul elénk. Körülbelül 30 jelentősebb réteg található itt, a korai bronzkorból egészen a perzsa korig. És ez tényleg egy egyedülálló helyszín, egyedülálló lehetőségekkel.
Israel Finkelstein: Egy egyedülálló laboratórium. Így van. Idén egy kicsit nyíltabban fogalmaztam meg, hogy hogyan is mutassuk be Megiddót más helyszínekhez képest. Szóval azt hiszem, amikor azt mondom, hogy egyedülálló, nem a völgyben egyedülállóra gondolok, és nem is Izraelben egyedülállóra, sőt, még csak nem is a Levantéban. Ez egy egyedülálló, egyedülálló helyszín az ókori világban.
Az egész régióban, amit nagyon jól ismerek, vagy legalábbis ismerek, a keleti Mediterráneumban, Görögországtól és Ciprustól Törökországig, Egyiptom deltájától kezdve, ezeken az országokon át, Izraelen és a szomszédos régiókon, a Levantén, Szírián és Irakon át, egészen Iránig. Sehol sincs még egy ilyen helyszín, ahol a bronz- és vaskor teljes története megtalálható. Most elvihetsz engem, kedves barátom, valahova Szíriába, egy isten háta mögötti helyre, és mondhatod, hogy tessék, itt egy földkupac, egy tell, minden benne van. Oké, rendben van, szép és jó. Kezdjünk el ásni. Itt van egy tell, teljes lefedettséggel, a teljes szekvenciával feltárva.
Most pedig, tudod, van nekünk, kettőnknek, egy nagyon különleges módszerünk a megiddói szekvencia kezelésére, ami még fontosabbá teszi az egész ókori világban. Amit most el fogok mondani neked, és persze a kamerának is, egyszerűnek hangzik, de nem az.
Mindenekelőtt szilárd rétegtant építünk fel. Tudnunk kell, hogy egy adott rétegből miként kapcsolódnak össze a falak és padlók, mi található alattuk, felettük, és hogyan viszonyulnak egymáshoz. Ezt követően a kulturális leletegyüttesekkel foglalkozunk, különösen a kerámiákkal, amelyek minden padlón, minden rétegben jelen vannak, és amelyek relatív kronológiát biztosítanak számunkra. Meghatározzuk, mi jött előbb és mi következett utána. És itt Megiddóban van valami igazán különleges: a radiokarbon minták. Mintákat veszünk a szerves anyagokból, hogy radiokarbon, C-14-es kormeghatározást végezhessünk.
Tehát most, a szezon végére, olyan helyzetben vagyunk, hogy Megiddó teljes szekvenciája rendelkezik radiokarbon kormeghatározással. Nincs még egy ilyen helyszín, biztosan nem az ókori világban, és azt hiszem, sehol máshol a világon sem. A radiokarbon minták száma pedig elképesztő. Ennek köszönhetően Megiddó mostantól a kronológia mércéje, amelyhez mindenki igazodhat. Ez pedig azt jelenti, hogy abszolút dátumokat, valódi dátumokat tudunk adni a tudósoknak — akár régészekről, akár más tudományágak képviselőiről van szó — minden egyes rétegre és mintára vonatkozóan. És ha vannak olyan helyszínek Szíriában, vagy mondjuk a görög világban, akkor ők nem rendelkeznek saját kronológiával. Nincs olyan leletük, mint nekünk, egyiptomi leletek vagy más források. Nem végeznek olyan mértékű radiokarbon vizsgálatokat, mint mi. Így hát ők is hozzánk igazodhatnak, különösen azokhoz a görög leletekhez, amelyek jól datált rétegekben kerültek elő itt Megiddóban. Szóval Megiddó most valóban az egész ókori világ középpontja.
Matthew J. Adams: Rendben, akkor vezessük el nézőinket ezen különböző rétegek felfedezésére!
Israel Finkelstein: Természetesen, nagy örömmel.
Fordította: #BibliaKultúra
Képek forrása:
The Times of Israel; Wikipedia.
Forrás:
A sorozat következő epizódja:
Megiddó a korai bronzkorban
