A 2011-es feltárást követően a régészek és a restaurátorok egyre több figyelemre méltó és lenyűgöző bibliai jelenetet fedeznek fel az 1600 éves zsinagóga mozaikpadlóján. Vessünk rájuk egy pillantást!
Hukkok
A korai bronzkor óta lakott települést a kánaániták Hukkoknak hívták, ezzel a חקק névvel találkozunk a Bibliában is, Józsue könyvében (19,34). A régészeti ásatásoknak a Galileai tó közelében fekvő, korábban Yaquq néven ismert falu helyén álltak neki. A római korban Hucuca névre hallgató település az állandó forrása miatt nagy és virágzó volt. A Jeruzsálemi Talmudban találkozunk egy bizonyos Hukoki Hiszkija rabbival. Az ókori források alapján elmondhatjuk, hogy Hukkok jelentős falu volt, lakosai kereskedelmi és társadalmai kapcsolatban voltak más városokkal és falvakkal. A középkori zsidó zarándokok Habakuk próféta sírját is Hukkokban keresték fel. A 12. század óta zarándokhelyet a zsidók, a keresztények és a drúzok is tisztelik. Első említése 1210-ből való, amikor egy bizonyos Samuel ben Samson rabbi egyik levelében azt írja, hogy Tibériásból visszatérve megálltak Habakuk próféta sírjánál Kefár Hukkokban. Elképzelhető azonban, hogy a hagyomány alapja a falu és a próféta hasonló hangzású neve.
A Jodi Magness vezette 2011-es, több szakaszú ásatás során feltárásra került egy 1600 éves mozaikpadlós zsinagóga. Azóta többször hallunk Hukkok restaurált mozaikjai felől és reméljük, hogy a munkálatok előrehaladtával egészben is láthatjuk a paneleket, és így összeállhat a zsinagóga egykori mozaik-programja is. Az alábbiakban azokat a mozaikokat nézzük meg, amelyeket már sikerült feltárni és helyreállítani.
A fenti képen, a medálban elhelyezett hatsoros felirat nagy része megsérült. A sálommal záruló áldás feltehetőleg azokra mond áldást, akik munkájukat a parancsoknak és a jócselekedeteknek szentelik. A megrongálódott felirat olvasható szavai: "az összes parancsolataiddal meglesz a munkád... Békesség!"
A fenti képen azt látjuk, hogy Jónás próféta lába kilóg abból a nagy halból, amely elnyelte. A művész pedig eltúlozza ezt az elnyeletést, és az egyre nagyobb halak matrjoska babaszerűen nyelik el egymást.
A fenti képek azt ábrázolják, hogy a (Sás-) Vörös-tengerbe fullad a kivonulásuk során menekülő izraelitákat üldöző egyiptomi hadsereg. Az alsó mozaik éppen azt a pillanatot látjuk, amint az egyik katonát elnyel egy nagy hal."Az egyiptomiak utánuk vetették magukat, a fáraó minden lova, szekere és lovasa utánuk ment a tengerbe." (Kiv 14,23)
A harci elefántok feltehetőleg Nagy Sándor seregéhez tartoznak. Persze érkeznek ettől az értelmezési iránytól eltérő megközelítések is. A Journal of Roman Archaeology legújabb száma például kizárólag erről az elefántos mozaikról szól (könyvrecenziók és további értelmezések). Rina Talgam például úgy gondolja, hogy a Makkabeusok harmadik könyvének egyik elefántos jelenetével állunk szemben. Az említett könyv történetében 500 elefánt szerepel.
Összezáró görög katonák.
A jelenet feltehetőleg a katonai egyenruhás Nagy Sándort ábrázolja, amint a zsidók főpapjával találkozik. Benjamin D. Gordon és Zeev Weiss szerint Sámuel próféta és Saul király gilgáli találkozását látjuk (vö. 1Sám 11).
A Kánaán felderítésére kiküldött kémek visszatérése. "Amikor Eskol völgyébe értek, levágtak egy szőlőfürtöt a szőlővesszővel együtt, ezt kettesével egy boton vitték, aztán néhány gránátalmát és fügét is szedtek." (Számok könyve 13,23)
Sámsonhoz két bibliai jelenet kapcsolódik a padlómozaikokon. Az egyiken Sámson rókák társaságában látható (vö. Bírák könyve 15,4), a másik mozaik pedig azt ábrázolja, hogy vállára veszi Gáza városkapuját (vö. 16,3). A feltárást vezető Jodi Magness régésznő elmondása szerint a késő római zsinagógaépületeket ritkán díszítették bibliai jeleneteket ábrázoló mozaikokkal, és ezek közül is csak Huqoq és a Kr. u. 3–4. századi Khirbet Wadi Hamam zsinagógájában tűnik fel meg Sámson alakja.
Bábel tornyának építése. A bemutatott eszközök és technikák egyedülálló képet nyújtanak az építkezés ősi eszközeiről és technikáiról. Még most is vannak azonban olyan kutatók, akik Salamon templomépítését látják a mozaikon.
A kép baloldalán jól látszik, hogy a zsinagógában volt zodiákus. Az ókori zsinagógák állatövi jegyeiről, értelmezéséről egy korábbi bejegyzésben már értekeztünk.
A párban megjelenő állatok feltehetőleg Noé bárkájába tartanak. "Az Úr akkor ezt mondta Noénak: Menj be egész házad népével a bárkába, mert csak téged látlak igaznak ebben a nemzedékben! Minden tiszta állatból hetet-hetet vigyél magaddal, hímet és nőstényt! Azokból az állatokból, amelyek nem tiszták, kettőt-kettőt, hímet és nőstényt!" (Ter 7,1-2)
Forrás és további tájékozódásul:
Jodi Magness – Shua Kisilevitz – Karen Britt – Matthew Grey – Chad Spigel: Huqoq (Lower Galilee) and its Synagogue Mosaics: Preliminary Report on the Excavations of 2011-13. Journal of Roman Archaeology 27 (2014) 327–355.
Journal of Roman Archaeology 31 (2018/2)
Matthew J. Gray – Jodi Magness: Finding Samson in Byzantine Galilee: The 2011-2012. Archaeological Excavations at Huqoq, Studies in the Bible and Antiquity 5 (2013) 1–30.
