Bejegyzésünkben áttekintjük a 2021-es év legjelentősebb bibliai régészeti leleteit. A válogatás elkerülhetetlenül szelektív és szubjektív. Több hírről folyamatosan, hosszabban is beszámoltunk a #BibliaKultúra bejegyzéseiben vagy Facebook-oldalunkon.
10. Földrengésre utaló bizonyítékok Jeruzsálemben Uzija király idejéből
A Dávid városa Nemzeti Parkban ásatásokat végző régészek egy i.e. 8. századi földrengés bizonyítékát tárták fel. Egy épület legdélebbi helyiségének legrégebbi padlója pusztulásra utaló nyomokat mutatott: számos edény, tál, lámpás, főzőedény és a legkülönbözőbb tárolóedények az épület falainak összeomlásakor törtek össze. Az ásatást vezető régészek úgy vélik, hogy ez megfelel annak a nagy földrengésnek, amely Uzija király idején történt, és amelyet az Ámosz (1,1) és Zakariás próféta is említ (14,5).
A Hinnom völgye pedig beomlik Goától a Jasolig. Beomlik úgy, amint már Uzijának, Júda királyának idejében is beomlott a földrengés következtében.
Az Uzija király idejében történt földrengésére vonatkozó régészeti bizonyítékokat találtak már más izraeli helyszíneken is (Hácór, Tel Agol, Tell esz-Szafi/Gát), de ez volt az első alkalom, hogy a régészek Jeruzsálemben azonosították a földrengés bizonyítékait.
9. Kétezerhétszáz éves WC-kagyló
2021 októberében a jeruzsálemi Armon Hanatziv sétány közelében egy ősi fürdőszobát fedeztek fel. A kocka alakú kő annak az i.e. 7. századi palotaépítménynek volt a része, amelyben tavaly több fejedelmi szobát is feltártak. A faragott kőből készült, középen lyukas vécéülőke nem egyedülálló lelet. Egy korábbi bejegyzésünkben már szemléztük az ókori Izrael latrinahelyzetét. Ehhez hasonló magán-illemhelyek a júdai királyok korában luxusnak számítottak.
8. Új fényben a lákisi ostromrámpa
Az Oxford Journal of Archaeology című folyóiratban megjelent új tanulmány rekonstruálja, hogyan építhették az asszírok a híres lákisi ostromrámpát Szín-ahhé-eriba, a bibliai Szennahérib elleni inváziója idején. A Lákisnál talált bizonyítékok azt mutatják, hogy a rámpa kis sziklákból készült, amelyek egyenként körülbelül 6,5 kg-ot nyomtak. A tanulmány szerzői a bibliai szöveg, a lákisi domborművek és a helyszíni régészeti adatok alapján úgy vélik, hogy az ostromrámpa megépítéséhez közel 3 millió sziklára volt szükség. Felvetették, hogy a köveket a rámpa túlsó végén lévő helyi alapkőzet egy feltárt sziklájáról bányászták ki. Rekonstrukciójuk szerint a rámpát a város falától mintegy 80 méterre kezdték el építeni, közel ahhoz a sziklához, ahol a köveket bányászták. Ezután naponta közel 160 000 követ vittek végig emberi láncokon, kézről kézre, a helyi lakosságból származó hadifoglyokat kényszermunkásként alkalmazva. Az asszír domborműveken ábrázolt nagy pajzsok védték őket, és minden nap néhány métert haladtak előre a város felé. E forgatókönyv szerint az ostromló rámpa 25 nap alatt érte el a városfalakat. Júda asszíriai invázióját Hiszkija király uralkodása alatt a Bibliai is leírja (2Kir 18,9–19,37; 2Krón 32; Iz 36–37).
7. Hasmoneus seregek által lerombolt szeleukida erőd
2021 novemberében Izrael középső részén feltárták annak az erődítménynek a kiégett maradványait, amely egykor a hellenisztikus Maresa városát védte. A 15x15 m méretű építmény falai több mint 3 méter vastagok voltak, és nagyméretű kövekből épültek, amelyeket kívülről lejtősen helyeztek el, hogy megakadályozzák a megmászásukat. A romokon belül 50 cm vastagságú pusztulási réteget fedeztek fel. Az itt fellelt fegyverek, égett fagerendák, kerámiák és érmék maradványai lehetővé tették a régészek számára, hogy az eseményt az i.e. 2. századra helyezzék. Továbbá úgy vélik, hogy az erődöt Ióannész Hürkanosz, hasmoneus főpap-fejedelem hadserege rombolta le i.e. 112 körül.
6. Újabb kétezer éves bibliai kéziratok a Júdeai sivatagból
2021 márciusában a Júdeai-sivatag egyik barlangjában egy többéves, a terület barlangjainak felmérése céljából végzett művelet eredményeként ősi bibliai kéziratok, a Tizenkét próféta korpuszából való részek kerültek elő. Az egyik töredék Zakariás könyvének részletét tartalmazza (Zak 8,16-17): a tekercs görögül íródott, de Isten neve óhéberül szerepel rajta. Azonosították még Náhum próféta könyvéből vett részleteket. A nehezen megközelíthető lelőhelyet egyébként a Borzalom barlangjaként emlegetik. A kézirat mellett számos más, egyedülálló leletre bukkantak: egy Bar-Kochba lázadás idejéből való pénzérmére, egy 6.000 éves gyermekcsontvázra, amely egy 6-12 éves lányé lehetett, és egy 10.000 éves kivételes állapotban megmaradt kosárra, amely a legkorábbi ilyen jellegű tárgy, amit valaha feltártak. A gyermekcsontváz és a ruha rendkívül jó állapotban megmaradt, és a klimatikus körülmények miatt a barlangban természetes mumifikálódási folyamat ment végbe: a bőr, az inak és még a haj is az idő múlása ellenére részben megmaradt.
5. Ritka bronz olajlámpás Jeruzsálemből
Jeruzsálemben az ún. Pilgrimage Road, a rituális felvonulásokra is használatos 7,5 m széles és 600 m hosszú utca mentén, amely a Siloám medencétől vezetett fel a Templomhegyre, egy egyedülálló bronz olajlámpásra bukkantak. A groteszk, szakállas férfi félbevágott arcát formázó lámpást a zarándokútra húzott épület alapjaiban fedezték fel, és a feltáró régészek szerint szándékosan helyezték ott el, hogy szerencsét hozzon az épület lakóinak. A lámpás hegye félhold alakú, a fogantyú pedig akantusz növényt formáz. A díszítés emlékeztet egy gyakori római művészeti, színházi maszkhoz hasonlító motívumra. Félfej formája lehetővé tette, hogy egy lapos tárgyhoz vagy falhoz rögzítsék, így talán falilámpaként szolgált, de nem zárható ki az sem, hogy valamilyen szertartásos rituáléban használt tárgyról van szó. A Római Birodalom egész területén voltak hasonló, díszes bronz olajlámpások. Többnyire elegáns kandelábereken álltak, vagy láncon lógtak. Ez a félarcot formázó lámpa viszont rendkívül ritka tárgy, az egész világon csak néhányat fedeztek fel belőle, és ez az első ilyen tárgy Jeruzsálemből. A lelet magyar vonatkozása, hogy Aquincumból ismert a párja!
4. Csalárdság a piacon: két gerás kősúly
2021 szeptemberében egy olyan ókori, kőből készült mérősúlyt fedeztek fel Jeruzsálemben amely 2700 éves. A Dávid városának északi részén feltárt, az Első Szentély időszakából származikő kősúly átmérője 14 mm, magassága 12 mm, és vöröses színű mészkőből készült. A felületére két párhuzamos vonal van vésve, amely azt jelzi, hogy két gera (גרה) súlyról van szó (0,944 gramm vagy 0,033 uncia). Valódi súlya azonban 3,61 gramm, amely több mint háromszorosa a feltüntetett súlyának. A régészek szerint a súlymértékkel a kereskedők becsapták az embereket. A Biblia több helyen elítéli az „egyenlőtlen súlyok” használatát (vö. Mtörv 25; 13–16; Mik 6,11).
3. Ametiszt pecsétgyűrű
2021 októberében egy bibliai balzsamfát ábrázoló, lila ametisztbe vésett pecsétgyűrűt találtak a jeruzsálemi „Zarándokok utcája” mentén, azon az úton, amely a Siloám medencét a Templom-heggyel kötötte össze. A jelek szerint 2000 évvel ezelőtt a föld alatti vízelvezető csatornába esett. Az ametiszt pecsétgyűrűn egy madár és egy ág látható, amely egy olyan híres növényé, amelyet az ókorban többféle néven is emlegettek (persimmon, balzsam, Gileád balzsama). A gileádi balzsamot az ókori világban parfümök, füstölők és gyógyszerek előállítására használták. Ez az első olyan ábrázolás az egész világon, amely a híres növényt ábrázolja.
2. Erődítményfal a babiloni időszakból
2021 júliusában a „Dávid Városa Nemzeti Park” által végzett ásatások során felszínre került egy Jeruzsálem babiloni lerombolásához kapcsolódó városfal: a város keleti lejtőjén feltárták egy masszív erődítményfal egyik szakaszát, amelyet a babiloniak romboltak le (vö. 2Kir 25,10).
A káldeusok csapatai, amelyek a testőrség parancsnokának a hatalma alatt álltak, lerombolták Jeruzsálem körül a falakat.
A fal két részét korábbi ásatások során már megtalálták. A nemrégiben feltárt falon belül felgyújtott házakat is feltártak, illetve találtak egy babilóniai pecsétnyomót is, amelyen egy Marduk és Nabu babilóniai istenek előtt álló férfi képe látható, amelyet talán egy babilóniai harcos ejtett el.
1. Egy újabb ókori zsinagóga Magdalában
2021 decemberében egy újabb, kétezer éves zsinagógát fedeztek fel a galileai Migdál ókori zsidó településén, amely a helyszínen már a második feltárt zsinagóga úgyszintén a Második Szentély időszakából. Az újonnan felfedezett zsinagóga négyzet alakú, bazaltból és mészkőből épült. Egy fehér vakolatú főteremből és két másik helyiségből állt: a főterem falai mentén vakolt borítású kőpadok álltak, az egyik kisebb teremben pedig egy kőpolc állt, amely a tóratekercsek tárolására szolgálhatott.
Reméljük, hogy 2022 hasonlóan gazdag vagy még gazdagabb év lesz!
