#BibliaKultúra

Szöveg mögött - Kövek alatt

10 dolog, amit érdemes tudni az Asszír Birodalomról

dur-sarrukin.jpg

A héber Bibliában emlegetett asszírok hatalmas erővel bírtak, hatalmat gyakoroltak a Közel-Kelet nagy része felett, beleértve Izraelt és Júdát is, az i.e. 9. században. A Biblical Archaeology Review 2019. május-júniusi számában megjelent tanulmányában (Kik voltak az asszírok?) Christopher B. Hays ókori közel-keleti tanulmányok professzora több mint egy évezreddel azelőttre datálja az asszírok megjelenését, mint ahogy a Bibliából ismerhetjük, és leírja hogyan terjesztették ki birodalmukat Urartutól Egyiptomig. 

Az alábbiakban megismerhetünk 10 lenyűgöző tényt az asszírokról.

  1. Az asszír népesség a mezopotámiai régióban kezdett el növekedni, a mai Irak területén.

A Tigris és az Eufrátesz folyók táplálták Mezopotámia városait (görögül annyit tesz, mint „folyóköz”). Mezopotámia az i.e. 20. századtól az i.e. 7. század végéig virágzott. Ahogy az asszírok megalkották és kiterjesztették birodalmukat, politikai befolyásuk – i.e. 680 körül – felölelte a Termékeny Félholdat, Egyiptomot, Közép-Anatóliát és Nyugat-Iránt.

assyrian-empire-map.jpg

  1. Az ókori Közel-Kelet nyelve az akkád volt.

A legkorábbi ismert szemita nyelv, az akkád az asszír és a babiloni nyelvjárást egyaránt magában foglalja. Az akkád név Akkád fővárosából származik, amelyet i.e. 2300 körül Sarrukín király alapított. Százezer felirat tanúskodik az ékíráson alapuló írásrendszer elterjedtségéről az i.e. 26. századtól az i.sz. 1. századig.

  1. A Bibliából ismert asszírok az Újasszír Birodalomhoz tartoztak.

A héber Bibliában az asszírok, akik újra és újra konfliktusba kerültek Izraellel és Júdával, az Újasszír Birodalomhoz tartoztak (kb. i. e. 1000–609). Részletes feliratok és impozáns reliefek tanúsítják uralmuk erősségét a Közel-Keleten.

  1. II. Assur-nászir-apli (i.e. 883–859), akit az Újasszír Birodalom megalapítójának tartanak.

Királyságának fővárosaként II. Assur-nászir-apli Kalhu városát (bibliai Kalah, modern Nimrud) alapította. Pazarul felszerelte egy fallal körülvett fellegvárral, palotával, templomokkal és kertekkel, amelyeket adókból, a kereskedelemből és a vazallus nemzetek hadisarcából finanszíroztak.

  1. III. Sulmánu-asarídu híres Fekete Obeliszkje tudósít Jéhu izraeli királyról, aki tiszteleg az asszírok előtt.

III. Sulmánu-asarídu 6,5 láb magas Fekete Obeliszkje (i.e. 858–824) 20 domborművet tartalmaz, amelyek öt legyőzött királyt ábrázolnak, akik tisztelegnek az újasszír uralkodó előtt. Úgy gondolják, hogy az alsó panelen fekvő alak (lásd a lenti képet) Jéhu király, bár néhány tudós megkérdőjelezte az azonosságot.

black-obelisk-shalmaneser-iii.jpg

jehu_es_kovetei_tisztelegnek_es_adoznak_iii_sulmanu-asaridu_asszir_uralkodo_elott.jpg

  1. A Biblia szerint Menáhem izraeli király megadóztatta a földbirtokosokat, hogy a hadisarcot fizetni tuja az Asszír Birodalomnak.

A régióban folytatatott hadjárata során i.e. 738 körüli III. Tukulti-apil-ésarra hadisarcért cserébe az izraeli királynak, Menáhemnek függetlenséget adott. Menáhem ezért minden földbirtokosra 50 ezüst sékel adót rótt ki (2Kir 15,19–20).

Púl, Asszíria királya betört az országba, mert Menahém ezer talentum ezüstöt adott Púlnak, hogy legyen segítségére, és szilárdítsa meg királyi hatalmát. Ezt a pénzt Menáhem kivetette Izráelre, valamennyi tehetős emberre: ötven sekel ezüstöt fejenként mindenkire, hogy megadhassa Asszíria királyának. Akkor hazatért Asszíria királya, és nem maradt ott az országban.

  1. II. Sarrukín, a bibliai Szárgon király (i.e. 721–705) a trónra lépése után a sziro-palesztin államok lázadásával szembesült.

Miután legyőzte a lázadókat, II. Sarrukín király Izraelt Szamária tartományává tette, és az úgynevezett Nagy Összefoglaló feliratban azt állította, hogy több mint 27.000 izraelitát ejtett foglyul.

  1. Hiszkija (Ezékiás), Júda királya, i.e. 701-ben felkészült Szín-ahhé-eriba (Szennahérib) Jeruzsálem elleni ostromára.

Szín-ahhé-eriba asszír király Jeruzsálem elleni támadása előtt Hiszkija elrendelte, hogy egy alagutat kell ásni a város falán kívüli Gihon-forráshoz, hogy a város lakói hozzáférjenek a vízhez. Megjavította a városfalakat, tornyokat épített, megerősítette a Millót és gondoskodott arról, hogy megfelelő mennyiségben legyenek fegyverek (2Krón 32,5). Ezek az erőfeszítések megakadályozták, hogy az asszírok betörjenek magába a városba, de Szinaherib prizmája (Taylor-prizma), amely felsorolja az asszír király hadjáratait, azzal dicsekedett, hogy „mint egy madár a ketrecben” bezárta Ezékiást Jeruzsálembe. Az ostrom megszüntetése érdekében Ezékiás megfizette sarcot, amelyet korábban visszatartott. 

Majd serényen hozzálátott, és újjáépítette a szétomlott falakat, bástyákat emelt, kívül meg egy másik falat. Dávid városában megerősítette a Millót. Azután hajítófegyvereket készíttetett nagy mennyiségben, meg pajzsokat.

  1. Számos hasonlóság mutatkozik Assur-ah-iddína (Eszarhaddon) asszír király élete és a bibliai József története között.

Ahogy József története a Teremtés könyvéből, úgy Eszarhaddont is előnyben részesítette apja idősebb testvéreivel szemben, és biztonsága érdekében idegen földre kellett menekülnie. Miután végül trónra került, Assur-ah-iddína megbékítette az országot, és az Asszír Birodalmat kiterjesztette déli irányba, Egyiptomba i.e. 675 és 671 között.

  1. A héber próféták kigúnyolták Asszíria bukását.

Az i.e. hetedik század vége felé az Asszír Birodalom megkezdte gyors leépülését. A babiloniak a médekkel és a szkítákkal együtt 615-ben rárontottak az asszír városokra. Asszíria fővárosa, Ninive alig három hónapos csata után 612-ben esett el.

Asszíria vereségéről Náhum könyve (3,19) ezt mondja:

Sebedre nincsen orvosság, sérülésed nem gyógyul be. Akik csak hallják a hírét, tapsolnak fölötted. Mert van-e valaki, akit utol ne ért volna gonoszságod?

nineveh_nebi_yunus_excavation_bull-man_head.jpg

Forrás:

Robin Ngo, Biblical Archaeology Society

Ez a bejegyzés eredetileg a Bible History Daily oldalán jelent meg 2019 májusában.

10 Things to Know About the Assyrian Empire - Biblical Archaeology Society

Képek forrása: 

ludbriko.hu, biblicalarchaeology.org, wikipedia.org, newworldencyclopedia.org

A bejegyzés trackback címe:

https://bibliakultura.blog.hu/api/trackback/id/tr7716433540

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

#BibliaKultúra

#BibliaKultúra blogunk szakmai igényességű topikjaival értékes, ismeretbővítő tartalmakat közöl a bibliatudomány tárgyköréből. Rápillantunk arra a világra, amely látta megszületni a Bibliát - tabuk nélkül, közérthetően, a tudás megosztása és a „lifelong learning” jegyében.

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

Címkék

süti beállítások módosítása