A „Bible and Archaeology Discussons” YouTube-sorozatban Israel Finkelstein régész (Tel Aviv) és Thomas Römer bibliakutató (Párizs) felkeresik az egyes régészeti helyszíneket és a két tudományág kritikai szemléletének segítségével hidat vernek a régészeti és a biblikus kutatások eredményei között. Így segítenek bennünket eligazodni, hogy az ásatások adatai hogyan kapcsolódnak a Biblia világához és szövegéhez. Az első részben Khribet Qeiyafát keresték fel, a második részben Kiriath-Jearimban jártak, ebben a részben pedig Megiddóba látogatnak.
Fordította: #BibliaKultúra
Israel Finkelstein: Itt vagyunk Megiddóban, azon a híres helyszínen, amely Salamon király terepen való azonosítására tett kísérleteinek laboratóriuma. Van egy sor a Királyok első könyvének kilencedik fejezetében (1Kir 9,15), amely kifejezetten azt állítja, hogy Salamon építtette Megiddót, Izrael királyságának másik két városával, északon Hácórral és a tőlünk délre fekvő, Jeruzsálemtől nem távoli Gézerrel egyetemben.
Kényszermunkát vetett ki Salamon király, hogy megépíthesse az Úr templomát és a maga palotáját meg a Milló-erődöt és Jeruzsálem várfalát, továbbá Hácórt, Megiddót és Gézert.
A kérdés tehát a következő. Vannak épületek Megiddóban. Mögöttünk látjuk az egyik megiddói istállót, amelyet Salamon királyhoz társítottak a kutatás kezdetén. Továbbá: itt állunk az egyik palotánál, amelyről később felvetették, hogy az Salamon nagyságának szimbóluma. A kérdés, hogy valóban Salamon király idejéből származnak-e? Hiszen amikor a kövekre pillantunk, nem találunk rajta olyan feliratot, hogy „a jeruzsálemi Salamon király készítette”. A kérdés tehát:
Hogyan lehet összekapcsolni a bibliai Salamont királyt valamivel itt a régészeti terepen?
Az egész egy kronológiai kérdés.
Thomas Römer: A Biblia szerint Salamon az egyik legjelentősebb király volt. Ő építtette a jeruzsálemi templomot, ha pedig tovább olvassuk a Bibliát, látjuk, hogy egy olyan birodalmon uralkodott, amely Egyiptomtól az Eufráteszig kiterjedt. Ő találta fel az adminisztrációt. Az egyik legbölcsebb király volt. Ő írta a Példabeszédek könyvét, valamiképpen feltalálálta a biológiát, és Sába királynője is felkereste, illetve ott van még a salamoni ítélethozás. Másrészről azonban van egy olyan szöveg is, amely szerint elnyomta népét, kényszermunkát vetett ki rájuk, aztán olyan sok nője volt, hogy azok elszakították szívét Izrael Istenétől, így halála után a királyság összeomlott.
Israel Finkelstein: Most egy olyan épületben sétálunk, amelyről azt állították, hogy Salamon király egyik palotája itt, Megiddóban. Gyönyörű, nagy épület, ahogy látod. Van még egy másik palota is a tell déli részén. Yigael Yadin volt az első, aki itt régészeti ásatásokat folytatott az 1960-as években, és ezt az épületet úgy prezentálta, mint Salamon király nagyságának végső szimbólumát, korának egyik közigazgatási épületét. Tudjuk, hogy Salamon az i.e. 10. században élt. Tehát fejben kell tartanunk, hogy a 10. században vagyunk.
Tel Megiddó: Az északi palota
Ez érvényes erre a palotára, valamint Megiddó másik palotájára is, amely már nincs többé, mert a Chicagói Egyetem régészei a helyszínről átköltöztették (Rockefeller Museum Jeruzsálem, Oriental Institute of Chicago). Tudjuk, hogy abból az időszakból származnak, amelyet a vaskor második „A” szakaszának hívunk (IIA). Az elmúlt 15 évben a szénizotópos kormeghatározásnak köszönhetően, amely mentes a bibliai megfontolásoktól, ma nagyon jól tudjuk, hogy ez az épület és a vaskor IIA teljes intervalluma nem tartozik az i.e. 10. századhoz. Számomra tehát nem kérdéses, hogy a 9. században járunk. Nagyjából mikor is? Hatvan, hetven, nyolcvan évvel Salamon király kora után. Ennek nem kellene nagy meglepetésnek lennie, mivel beléptünk a nagy Omrida-dinasztia korszakába. Az Omridák hatalmasok voltak és a Biblián kívüli dokumentumok is tanúsítják nagyságukat.
Thomas Römer: Az asszír feliratokban.
Israel Finkelstein: Igen, az asszír feliratokban. Tehát a palota valójában nem Salamon király idejéből származik, hanem nagy valószínűséggel, mondjuk Áháb vagy Jórám idejéből, aki az Omri-dinasztia utolsó tagja volt. Valamikor az i.e. 9. sz. első feléből. Egy bibliai mondatról lehet vitatkozni, de nehezebb vitázni a szénizotópos kormeghatározásról.
Israel Finkelstein: Thomas, itt vagyunk egy Salamonnak egy másik megiddói épületénél: az istállók egyikében.
Thomas Römer: Igen.
Israel Finkelstein: Öt istálló volt itt. Az épületeket istálókként azonosították. A terület másik részén még volt tizenkettő. Ha összeadjuk őket, akkor 17 istálló, egyesek szerint 450 lóval. Nagy kereskedelmi központ lehetett.
Thomas Römer: Igen, nagyon lenyűgöző.
Israel Finkelstein: Lovak álltak az oldalsó folyosókon, aztán ott vannak a takarmányozásra szolgáló vályúk, az oszlopok, és így tovább.
De hogyan kapcsolódnak Salamonhoz?
Thomas Römer: A Biblia szerint Salamonnak sok lova és harci szekere volt. A Királyok első könyvének 10. fejezetében még arról is olvasunk, hogy lovakat hozatott be Egyiptomból, hogy értékesítse azokat a szír királyoknak és a hittitáknak. És természetesen nagy a kísértés arra, hogy kapcsolatot teremtsünk Megiddó és a lovak között, bár ezt a Biblia soha nem mondta. A 9. fejezet szól Megiddóról, a 10. a lovakról. Természetesen az emberek szeretnék ezt a kettőt összekapcsolni.
Israel Finkelstein: Az 1920-as évektől kezdve tehát negyven vagy ötven éven keresztül az istálló Salamont jelképezték. Később, az 1960-as években, amikor Yadin idejött és reflektorfénybe állította a palotákat, a dolgok bonyolódtak, mert a régészeti rétegek szerint az istállók régebbiek, mint a paloták.
Thomas Römer: Nem egy rétegből valók.
Israel Finkelstein: Nem egy rétegből valók. Későbbiek, mint a paloták. Tehát ismét felmerül a kérdés:
Hogyan határozzuk meg az istállók építésének idejét?
Tudjuk, hogy Izrael királysága később is kapcsolódott a lovakhoz.
Thomas Römer: Így van.
Israel Finkelstein: Ami azt illeti, a nagy Áháb király idejéből van egy felirat Szalmanasszár (III. Sulmánu-asarídu) újasszír uralkodótól...
Thomas Römer: Igen, igen, a lovairól beszél.
Israel Finkelstein: A karkari csata lovairól.
Thomas Römer: Ez a felirat megemlíti Áháb lovait lenyűgöző számú...
Israel Finkelstein: ... harci szekérrel.
Áháb, Izrael királya küld 2000 szekeret és 10000 gyalogost.
Thomas Römer: Igen, igen. Még ha el is túlozzák a számot, akkor is elismerik, hogy ő egy nagy formátumú király volt a harci szekereivel.
Israel Finkelstein: Ki volt tehát az istálló tulajdonosa Megiddóban? A nehézség, hogy itt a dominóhatás érvényesül: ha a paloták Áháb korából származnak, akkor az istállókat későbbre kell helyeznünk, az i. e. 8. századba. A modern kutatás szerint valóban a 8. századra nyúlnak vissza.
Thomas Römer: Igen.
Israel Finkelstein: Vagyis Izrael királyságának korában vagyunk. A királyság második nagy szakaszában, II. Jeroboám uralkodása alatt.
Thomas Römer: Azt mondanám, hogy ő egy nagyon alkalmas jelölt. Illik ezekhez az istállókhoz és ahhoz a gazdagsághoz, amelyről ezek az istállók tanúskodnak. A Biblia nem sokat beszél II. Jeroboámról, de nagy formátumúnak tartja.
Gipszrajz egy izraeli királyról Kuntillet ‘Ajrudból, a Sínai-félsziget észak-keleti részéről
Thomas Römer: Azt hiszem, nagy a kísértés arra, hogy azt mondjam: igen, ő az, II. Jeroboám.
Israel Finkelstein: Itt vagyunk a híres megiddói idézőjeles „salamoni” kapunál. Nézd csak: gyönyörű pillérek, két méter magas fal, gyönyörű kötömbökkel.
Thomas Römer: Lenyűgöző.
Israel Finkelstein: Igen, nagyon lenyűgöző. A kaput először a Chicagói Egyetem régészei fedezték fel az 1930-as években. Később azonban Yigael Yadin, a híres izraeli régész az ’50-es években ásatásokat végzett Hacórnál és hasonló kaput talált. Akkor jött az ötlet, amely az 1Kir 9,15 híres bibliai versének elképzelése, amely azt mondja, hogy Salamon király építtette Hacórt, Megiddót és Gézert. Mivel pedig az építészet hasonló volt, azt gondolta:
Íme, itt a bizonyíték, a végső bizonyíték Salamon királyra.
Yadin egy Jeruzsálemben székelő építészre gondolt, aki leküldte a terveit vidékre, a helyi építészek pedig megépítették a kapukat. Ez az elképzelés rendkívül problematikus volt, mivel a bizonyíték helyi darabjai az elmélet ellen szólnak. Valahogy mégis fennmaradt ez az elképzelés. 2018-ban azonban, és ez a legfrissebb hír, ásatásokat végeztünk itt, ezen a területen, és bizonyosak vagyunk abban, hogy a kaput először az i.e. 9. században építették. Aztán újra felhasználták a 8. században, majd később a másik kaput is építettek. Tehát nem állunk jól.
Thomas Römer: Igen, így van.
Israel Finkelstein: A paloták nem Salamon király idejéből valók.
Thomas Römer: Az istállók?
Israel Finkelstein: Az istállók nem Salamon király idejéből valók. A kapuk nem Salamon király idejéből valók. Mindegyiket az i.e. 9. vagy 8. századra kell datálni, Izrael királyságának idejére.
Thomas Römer: Rendben.
Israel Finkelstein: Egy vagy két évszázaddal Salamon utánra.
Thomas Römer: Ha a Bibliát tekintjük, egy kicsit az is olyan, mint a régészet. Úgy gondolom, hogy Salamon történetében több irodalmi réteg van, és meg kell határozni az egyes rétegeket, majd meg kell vizsgálni, hogy ez a leírás hogyan illeszthető a különböző történelmi kontextusokba. Már láttuk, hogy a 10. századhoz nem illeszkedik. Fel kell tennünk a kérdést, hogy akkor melyik időszakból származnak? Először is azt látjuk, hogy néhány történet teljes kitaláció. Ha Salamon ítéletének történetét olvassuk, akkor Salamon neve elő sem kerül, csak úgy, hogy „a király”. Elővettek valamilyen népies történetet és Salamonra alkalmazták. Másrészt viszont láttuk, hogy néhány dolog jól illeszkedik Jeroboámhoz. Úgyhogy azt gondolom...
Israel Finkelstein: Igen, igen, beleértve a kaput, Hacór, Megiddó és Gézer említése miatt.
Thomas Römer: Az első feltételezésünk lehetne az, hogy van egy réteg, amely megpróbálja Salamon királyt II. Jeroboám vonalaival ábrázolni. Vagyis olyanná teszi, mintha úgy nézne ki... Történelmi szempontból pedig tudjuk, hogy II. Jeroboám hosszú ideig uralkodott, éppen úgy 40 évig, mint ahogy Salamonról mondják. Továbbá, hogy déltől északig uralkodott, ahogyan Salamonról mondják. Szóval...
Israel Finkelstein: Talán Jeroboám alatt volt az igazi, egyesült királyság.
Thomas Römer: Ki tudja? Meglehet. Nyilván ez csak egy lehetőség. Nem vagyok benne biztos, de... ez egy lehetőség. Van nekünk egy leírásunk a lovakkal, valamint Sába királynőjével kapcsolatban, aki felkeresi Salamont. Salamon egy kicsit olyan, mint egy asszír uralkodó.
Israel Finkelstein: Igen.
Thomas Römer: Van itt némi asszír befolyás és ez jól illeszkedne sokak elgondolásához. Egyesek szerint ez egy akkori kiegészítés a Királyok könyvéhez, és Sámuel második könyvéhez, mondjuk, hogy a 7. században. Aztán hirtelen, többé már nem működik, mert Jeruzsálemet lerombolták, Júdát lerombolták és el kell magyarázni, hogy miért. Akkor következik a 11. fejezet, amely azt mondja: Figyelj, ez azért van így, mert a globalizáció nem működik. Salamont elcsábították az idegen nők. Utánozta az asszírok dolgait (kényszermunka és így tovább), és ezért torkollott katasztrófába. Abban az időben tehát Salamon olyan lett, mint egy rosszfiú.
Israel Finkelstein: Itt néhány eset igazán érdekes lehet. Főleg a megiddói lovak.
Thomas Römer: Igen.
Israel Finkelstein: A lovak és az istállók. Salamon a lovak és az istállók királya. A megiddói ásatásokból tudjuk, hogy a városban voltak lovak és istállók.
Thomas Römer: Úgy van.
Israel Finkelstein: Illetve szekerek. Ez illeszkedik II. Jeroboám korához, aki lovakat importált Egyiptomból, tenyésztette, kiképezte, majd Asszíriának eladta őket.
Thomas Römer: Igen, igen.
Israel Finkelstein: Jól illeszkedik a 8. századhoz. Mit gondolsz? Én úgy képzelem, hogy a bukás, az északi királyság összeomlása után a nagy király, II. Jeroboám emlékezete eljutott Júdába és egyfajta legendává vált.
Thomas Römer: Ha megnézzük Jeroboám történetét a Bibliában (1Kir 14), az éppen csak néhány sor. De mégis, ha olvasták ezeket a sorokat, rájöhettek, hogy Jeroboám egy nagyformátumú király volt. Úgyhogy ténylegesen el tudjuk képzelni, hogy Jeroboám néhány emlékét átvitték Salamonra, mondván, hogy ez nem Jeroboám volt, hanem már a mi Salamonunk. Ez nagyon jól illeszkedne a 7. századba, az északi hagyomány júdai átvételébe.
Sába királynője meglátogatja Salamon királyt. Edward Poytner olajfestménye 1890-ből.
Israel Finkelstein: Sába királynőjének története is rendkívül megnyerő, mert itt van egy arab királynő, aki eljön, hogy meglátogassa a nagy Salamont.
Thomas Römer: Abszolút! Az asszírok beszélnek erről a királynőről.
Israel Finkelstein: Pontosan.
Thomas Römer: Igen, igen.
Israel Finkelstein: Úgyhogy eljön, és idézd csak fel, eláll a lélegzete is, amikor meglátja Salamon nagyságát Jeruzsálemben.
Thomas Römer: Igen, teljesen le van nyűgözve.
Israel Finkelstein: Ez pedig nagyon jól illeszkedik ahhoz az időszakhoz, amikor Júda vazallusa, hűbérese volt Asszíriának, és részt vett az egzotikus arab áruk délről történő kereskedelmében. Ha tehát arra gondolsz, hogy arabok jönnek ellátogatni Jeruzsálembe, akkor éppen ez az az időszak.
Thomas Römer: Ez magyarázatot ad például arra is, hogy Izmael, Shumu’il miért válik Ábrahám fiává.
Israel Finkelstein: Igen.
Thomas Römer: Az asszír dokumentumokban is találkozunk ezzel a Shumu’il törzzsel, akik kereskedők, ami pontosan megfelel annak, amit az imént mondtál. Úgyhogy azt hiszem, elég szilárd talajon állunk ahhoz, hogy kimondjuk: valami történik a 7. században, emlékeket írnak le, amelyek egyben visszatükrözik saját koruk történelmi hátterét is.
Israel Finkelstein: Amikor a biblikus kutatás munkáit olvastam, mindig azt láttam, hogy a biblikusok hősies erőfeszítéseket tesznek a harmonizációért.
Thomas Römer: Igen.
Israel Finkelstein: Megkísérlik harmonizálni a „jó” Salamont és a „rossz” Salamont. De mi most éppen azt mondjuk, hogy nincs szükség harmonizációra, mert itt két különböző réteggel foglalkozunk.
Thomas Römer: Igen, két réteggel. A végén azonban együtt kell olvasni, mert egy és ugyanazon történetről van szó.
Israel Finkelstein: Így van.
Thomas Römer: De mégis úgy gondolom, hogy a figyelmes olvasó rájön, hogy tényleg két réteggel van dolga.
Israel Finkelstein: Hadd zárjam beszélgetésünket a Királyok könyve szerkesztőjének dühös hangjával. A redaktor előtt egy olyan szöveg heverhetett, amely egy kicsit korábbi időszakból származik, mint a saját kora. A szöveg bemutatja ezt a nagy királyt, aki kereskedik és részese az asszír globalizációnak. Akkor támad az a hang a 11. fejezetben, amely azt mondja:
„Globalizációt akarsz? Itt van, megkaptad. Idegen asszonyaid voltak. Hitehagyó lettél. Bűnt követtél el. Tisztátalanságot műveltél. Ezért döntött Izrael Istene úgy, hogy a nagy, egyesült királyságot Izraelre és Júdára osztja.”
Thomas Römer: Így van, ezért került ez a történet a Királyok könyvébe.
Képek forrása:
amazon.com; biblicalarchaeology.org; Discover; followinghadrianphotography.com; ResearchGate;
További tájékozódásra ajánlott:
https://megiddoexpedition.wordpress.com/
A témában magyarul is olvasható:
Israel Finkelstein – Neil Asher Silberman: Biblia és régészet. Az ókori Izrael történelmének két arca, Gold Book, Debrecen, 2003, 179–233. (A könyv 7. és 8. fejezete.)
Kőszeghy Miklós: Áháb utolsó háborúja, Ókor 9 (2010/1) 19–26.
