#BibliaKultúra

Händel Messiása a barokk zene egyik csúcsteljesítménye és a komolyzenei kánon globális ikonja. A mű 1741-ben, rendkívül rövid idő alatt készült el Charles Jennens bibliai idézetekből összeállított librettója alapján. Első előadására 1742-ben, Dublinban került sor jótékonysági koncertként, ahol óriási sikert aratott. A darab különlegessége a ...

Marianne Grohmann teológus írása a Zsoltárok könyvének egyik legnehezebb rétegét, az úgynevezett „ellenség-zsoltárokat” és azok drasztikus nyelvi képeit vizsgálja. A szerző rávilágít, hogy a bosszúvágyat és harcias istenképet tükröző szövegek komoly értelmezési nehézséget jelentenek, mivel gyakran ...

A 2025-ös év a bibliai régészetben különösen termékenynek bizonyult: új leletek és friss természettudományos vizsgálatok gazdagították a Szentírás történeti, kulturális és topográfiai hátteréről alkotott képünket. A felfedezések súlypontja idén is Jeruzsálem volt, de fontos eredmények születtek a kéziratkutatás, a geopolitikai kontextus és az újszövetségi helyszínek feltárása terén is. Az alábbi Top 10 lista olyan, valódi felfedezéseket és ...

A József-történet a Teremtés könyve egyik legösszetettebb és legművészibben megszerkesztett elbeszélése. Aaron Quincoces Lorén tanulmánya azt vizsgálja, miként fonódnak benne össze a mitikus, folklorisztikus és irodalmi motívumok – mindenekelőtt a kút, a börtön és a ruha szimbolikája –, s hogyan rajzolódik ki ezek mentén József ...

A bibliai Énekek éneke értelmezéstörténete a zsidó és keresztény hagyományban egyaránt az allegorikus olvasatban csúcsosodik ki. Nuria Calduch-Benages tanulmánya a mű hatását követi nyomon a 16. századi misztikusok – különösen Avilai Szent Teréz – írásaiban, megmutatva, hogyan válik az isteni ...

Moáb síkságán, a határ peremén hangzanak el Mózes búcsúbeszédei: innen tekint vissza a múltra, és innen készíti fel Izraelt a belépésre. A Deuteronomium egyszerre szónoki könyv és törvény-korpusz: a korábbi hagyományokat értelmezve és megújítva központosítja a kultuszt, ...

Anna Lisa Sch ino tanulmánya egy különös szellemi fordulópontra irányítja a figyelmünket, arra az időre, amikor Mózes és Krisztus alakját már nemcsak a hit, hanem a filozófia és a történelem is új fénybe állította. A 17. század gondolkodói, köztük Gabriel Naudé és Thomas Hobbes megpróbálták megérteni, mit jelent a törvény, ...

A 150. zsoltár az egész Zsoltárok könyvének fináléja: hatalmas Halleluja , amely minden hangot és hangszert Isten dicséretére szólít. A tanulmány, amely a zsoltár gazdag rétegjeit tárja fel – a rabbinikus számszimbolikától kezdve a kabbalista értelmezéseken át egészen a modern irodalmi és ...

A Bölcsesség könyvének 9. fejezete egy imádság: egy olyan ember szava, aki saját határait felismerve az isteni Bölcsességet kéri. Egy i. e. első századi alexandriai zsidó hangját halljuk benne, aki Salamon király palástjába bújva szólal meg, hogy hidat építsen a zsidó hagyomány és a görög kultúra között.

A zsidó imádságban a 145. zsoltár, az „Aschre” különleges helyet foglal el – annyira, hogy jelentőségében a „Smá Jiszráel”-hez hasonlítják. Daniel Krochmalnik tanulmánya bemutatja, hogyan vált ez a zsoltár a mindennapi zsidó imádság egyik kulcsává, s miként testesíti meg a dicséret „ábécéjét” az elejétől a végéig. A szöveg feltárja, hogyan ...

A zsoltárok a bibliai irodalom egyik legsokoldalúbb műfaját képviselik: imádságok, költői szövegek és teológiai reflexiók egyszerre. Nem véletlen, hogy a hagyomány a „zsoltárok iskolájáról” beszél, ahol az ember tanul és formálódik.

G. K. Chesterton The New Jerusalem című műve különleges helyet foglal el életművében: nem pusztán útleírás, hanem a Szentföldön szerzett tapasztalatokból kiinduló, vallási és történelmi távlatokat nyitó elmélkedés. A könyv száz év távlatából is megszólít, mert Jeruzsálemben nemcsak egy várost, hanem a civilizáció ...

Mi értelme az igaz ember szenvedésének? Jób könyve a világvallások egyik legmegrendítőbb kérdésfelvetése: miért sújtja Isten az ártatlant? Maimonidész, a középkor egyik legnagyobb zsidó gondolkodója A tévelygők útmutatójá -ban öt különböző értelmezést tár elénk, mindegyiket egy-egy szereplőhöz kapcsolva – ...

Mit jelent „megállni” elnyomóink előtt – szavak nélkül, pusztán testtartással? A Bölcsessége könyvének egyik verse egyetlen mozdulattal bontja le az istentelenség egész építményét: az igaz ember némán, de rendíthetetlenül áll az őt vádlók előtt (Bölcs 5,1). Az alábbi szöveg egy előadás fordítása, amely irodalmi, teológiai és pszichológiai szempontból vizsgálja ennek az egyszerű gesztusnak a kommunikációs erejét. Megtudhatjuk, hogyan válik ...

Ez a beszélgetés Megiddó vaskori történelmének utolsó két évszázadát vizsgálja, különös tekintettel az asszír hódítást (i. e. 732) követő időszakra. A régészeti rétegek hiányosságai ellenére az új ásatások új fényt vetnek az asszír, egyiptomi és babiloni uralom alatti településtörténetre. Kiemelkedő jelentőségűek az itt talált kelet-görög és egyiptomi kerámiák, amelyek az i. e. 7. századi geopolitikai és katonai kapcsolatokra – ...

A Péter cselekedete nemcsak teológiai viták tükre, hanem a korai keresztény közösségek önazonosság-keresésének lenyomata is. Az interjúban Francesco Berno a római La Sapienza Egyetem kereszténységtörténeti kutatója új megvilágításba helyezi ezt a különös művet.

Jon D. Levenson a Harvard Divinity School Zsidó Tanulmányok professzora. Kutatásai a Héber Biblia értelmezésére összpontosítanak, különös tekintettel annak újraértelmezéseire a Második Szentély korabeli és a rabbinikus zsidóság hagyományában. Legújabb könyvéről, Israel’s Day of Light and Joy: The Origin, Development, and Enduring Meaning of the Jewish Sabbath ( Izrael világosságának és örömének napja: A zsidó sábát eredete, fejlődése és maradandó ...

John Coffey előadása azt mutatja be, miként vált a Biblia a 18–19. századi rabszolgaságellenes (abolicionista) mozgalmak egyik legfőbb hivatkozási alapjává és szimbólumává – annak ellenére, hogy korábban éppen a rabszolgaság igazolására használták. Az angol és amerikai reformerek nemcsak érvrendszerükben, hanem vizuális kultúrájukban is bibliai idézeteket alkalmaztak: a rabigába hajtottakat Izrael népével, a hatalom birtokosait fáraói zsarnokokkal, ...

A bibliai nők számára – ahogyan az ókori Közel-Kelet többi nőjének is – a gyermekáldás jelentette életük legnagyobb értékét. Ez magyarázza, hogy különösen a Teremtés könyvében miért hajlandók szinte bármire, hogy biztosítsák utódaik születését. Ezért esnek néha erkölcsileg megkérdőjelezhető cselekedetekbe is (gondoljunk Lót lányaira, Sárára, Leára vagy Ráhelre). Ez alól Támár sem kivétel, aki egy sötét történet főszereplője ...

Hogyan lehetséges, hogy mind Júda, mind Asszíria saját győzelmeként tartja számon az i. e. 701-ben vívott háborút, amikor Szanherib betört Júdába? Egyesek ezt azzal magyarázták, hogy vagy Asszíria, vagy Júda megtévesztően adta írásba az eseményeket. E tanulmányban azonban, a vitatott győzelem történetét összevetve a jóval későbbi 1812-es háborúval – amelynek mindkét résztvevője győzelmet hirdetett –, Paul S. Evans biblikus professzor amellett ...

Ezekiel könyve a héber Biblia egyik legösszetettebb és teológiailag leggazdagabb prófétai gyűjteménye, amely évszázadok óta egyszerre ösztönzi és kihívás elé állítja a kutatókat és a hívőket. Misztikus látomásai, komplex szimbolikája és a babiloni fogság alatti élet bemutatása különleges helyet biztosít számára a bibliai kánonban. Ugyanakkor a könyv keletkezésével, szerkezetével és szerkesztési folyamatával kapcsolatos tudományos viták az ...

Christine R. Trotter tanulmánya arra vállalkozik, hogy új megvilágításba helyezze a szenvedés értelmezésének és a vigasztalás nyelvének kérdését a hellenisztikus zsidóság világában. A szerző érzékenyen és árnyaltan tárja fel, miként formálták újra a bibliai és görög–római hagyományokat azok a zsidó szerzők, akik üldöztetés, háború és kultikus válság idején próbáltak választ adni a szenvedés teológiai kihívásaira. A tanulmány ...

Egy nyolcrészes régészeti kurzus során Israel Finkelstein és Matthew J. Adams régészek segítségével ismerhetjük meg Megiddó, az ókori Közel-Kelet egyik legfontosabb stratégiai központjának történetét és régészetét.  Megiddó az i. e. 8. században az izraeli királyok, különösen II. Jeroboám jelentős beruházásainak központja volt, ahol a lótenyésztés és lókereskedelem kiemelkedő szerepet játszott. A város erődítéseit újjáépítették, egy új ...

Luciano Zappella írása a tékozló fiú történetét elemzi, amelyet pontosabb lenne az irgalmas atya példázataként nevezni. Rámutat, hogy a Biblia maga is az újraértelmezések forrása, és a példázat a kizárás és befogadás dinamikáját vizsgálja. A középpontban az apa áll, aki különböző módon, de ugyanazzal az irgalommal viszonyul mindkét fiához. A nyitott végű történet arra ösztönzi az olvasót, hogy maga is továbbgondolja a testvéri ...

„Vanitas vanitatum” – de tényleg ezt mondta a Prédikátor?  A latin fordítás évszázadokra meghatározta a Prédikátor könyvének értelmezését. A „vanitas” erkölcsi színezetet adott egy eredetileg teljesen más jelentésű szónak: a héber hebel nem „hiábavalóságot”, hanem „leheletet”, „párát”, „átmenetiséget” jelent. Franco Piotti tanulmánya nemcsak ezt a fordítást kérdőjelezi meg, hanem rámutat arra is, hogyan alakította át a ...

Christine Hayes előadásaösszehasonlító megközelítésben mutatja be a bibliai törvényeket, rávilágítva az izraelita jog és más ókori közel-keleti jogrendszerek, például Hammurapi törvénykönyve közötti hasonlóságokra és eltérésekre. Kiemeli az izraelita törvény egyedi vonásait, amelyeket az isteni eredet igénye határoz meg.