Folytatásos sorozatunkban megismerkedünk néhány ószövetségi női alakkal, és általuk megpróbálunk közelebb férkőzni önmagunkhoz is. Debora és Eszter története után most ismerkedjünk meg Évával, aki a Biblia egyik leghírhedtebb alakja. Éva alakjához az anya archetípusa köthető.
A szöveg világa és a…
Bejegyzésünkben a következő kérdésekre keressük a választ: Milyen szerepük volt a nőknek az egyes ókori társadalmakban a Földközi-tenger térségében? Melyek voltak a feleségek jellegzetes feladatai? Hogyan kapcsolódott egymáshoz a férfiak és a nők felelőssége? Rendelkeztek a nők saját birtokkal, amit…
Callistus-katakomba, Róma, 4. század eleje
Alábbiakban Romano Penna újszövetséges professzor írását közöljük, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon Pál apostol nőellenes volt-e, vagy Jézushoz hasonlóan előmozdította a nők szerepvállalását.
Az utóbbi években nagy érdeklődést…
Ahogy korábban beharangoztuk: új sorozatunkban megismerkedünk néhány ószövetségi női alakkal, és általuk megpróbálunk közelebb férkőzni önmagunkhoz is. Első bejegyzésünkben Deborával ismerkedhettünk meg, aki a nők egyik sajátos képességét az igazságérzet, a bírói, prófétai énjüket, a szociális…
Ahogy korábban beharangoztuk: új sorozatunkban megismerkedünk néhány ószövetségi női alakkal, és általuk megpróbálunk közelebb férkőzni önmagunkhoz is. Első bejegyzésünkben Deborával ismerkedhetünk meg.
Bevezető gondolatok
A bibliai kronológiában közbülső időben járunk: az izraelita törzsfőnökök…
Ha új év, akkor új sorozat! 2019 januárjától megismerkedünk 14 ószövetségi női alakkal, és általuk megpróbálunk közelebb férkőzni önmagunkhoz is! A havonkénti bejegyzésekhez elsősorban Linda Jarosch és Anselm Grün: Königin und wilde Frau. Lebe, was du bist! című könyvét hívjuk segítségül, és itt-ott…
A magyar felmenőkkel is büszkélkedő német biblikus, Eckart Otto nevével egy másik bejegyzésünkben már találkoztak. Az alábbiakban egyik tanulmányának nemrégiben megjelent fordítását osztjuk meg, amelyben szépen rávilágít, hogy a Mózes tekintélye alatt kiadott ötödik tórai könyv, vagyis a…
A Studia Biblica Athanasiana legújabb száma női dimenziókkal foglalkozik. Kilenc kiváló tanulmány járja körül az Ószövetség, az ókori Közel-Kelet, a korai zsidóság és az Újszövetség világát. Nemcsak bibliai forrásszövegekre, hanem „újraírt bibliákra” is rápillanthatunk. Rácsodálkozhatunk, hogy az…
Számos női történetet ismerünk a Bibliából, de nehéz átfogó képet alkotnunk róluk, éppen ezért alábbiakban egy részleges listát szeretnénk az olvasó kezébe adni, amely a szentírási könyvek sorrendjében a vonatkozó szövegrészekkel segít eligazodni. A táblázat tartalmazza fő jellemzőiket,…
Ki gondolná, hogy az üdvösség történetében olyanok kapnak főszerepet, akikre a legkevésbé sem osztanánk?
Igaza lehet Pál apostolnak, akinek sorai illenek a jerikói bordélyt üzemeltető nő, Ráháb helyzetére: Isten azt választotta ki, aki a (vallásos) világ szemében semminek látszó, erőtlen, sebzett…
Carol Meyers "Seeing Double: Biblical and Archaeological Images of Israelite Women" című előadásában arról beszél, hogy a régészet alternatív és talán a Bibliánál is megbízhatóbb forrás, hogy rekonstruáljuk a hétköznapi, izraelita nők életét. Meyers rámutat a normatív szövegnek tartott Biblia és a…
Erősítsetek aszú szőlővel, üdítsetek fel almával! szammekúní báásisót, rappedúni battappúḥím
Énekek éneke 2,5
A többes számú asisót szó a héber szótárak szerint süteményt jelent (lásd 2Sám 6,19), ám a magyar fordítások a "szőlő" ("szőlős…
Milyen szerep jut a nőknek egy olyan könyvben, amit javarészt férfiak írtak férfiakról? A héber Biblia által megnevezett emberek több, mint 90 százaléka férfi. A nők tapasztalatainak megismerése nem könnyű feladat, de a tudósok a szöveg gondos átfésülésével sok mindenre rátaláltak. A nők szerepe…
Egy közel 2200 éves szarvasfejes, arany fülbevalót találtak a Dávid városában a Givati parkoló mellett Jeruzsálemben. A ritka műtárgy kiváló minőségű aranyművességről árulkodik. Ez az első, hellenisztikus korból származó fülbevaló. Az igényesen kidolgozott, 4 centiméter hosszú arany fülbevaló egy…
Az ékszerek szinte egyidősek az emberiséggel. Viselésük az ember különleges kognitív képességeiről tanúskodik. Sokáig úgy gondolták, hogy az első ékszereket a Homo sapiens készítette, de a legkorábbról ismert ékszereket a neandervölgyi emberek készítették: Spanyolország délkeleti partján (Cueva de…
