A hasonló előszó miatt kezdettől fogva úgy gondolták, hogy a harmadik evangélium és az Apostolok cselekedeti könyvek szerzője egy és ugyanaz. A modern bibliatudomány megerősítette ezt a véleményt a két könyv nyelvezetének és gondolatvilágának egyöntetűségére és felépítésük szimmetriájára alapozva. A következő táblázatban szembe szökőek a párhuzamok: a két mű szándékolt, közös formai és tematikus elemei.
Katt a linkre az áttekintést ...
A Földközi-tenger keleti térségében a Kr. e. 13. század rendkívül sok változást hozott a társadalomban, a politikában és a gazdaságban. Az egyiptomiak és a hettiták meggyengült hatalma Kánaánban is érezhető volt. A tengerparti síkság és a Jordán völgye közötti terület nem a legkívánatosabb mezőgazdasági terep volt, bár a lakosság növekedése megkívánta volna. Az első izraeliták főleg a kis falvakban telepedtek le, és a meglévő városok ...
Erősítsetek aszú szőlővel, üdítsetek fel almával!
szammekúní bá ásisót , rappedúni battappúḥímÉnekek éneke 2,5
A többes számú asisót szó a héber szótárak szerint süteményt jelent (lásd 2Sám 6,19), ám a magyar fordítások a "szőlő" ("szőlős vagy mazsolás kalács") szóval adják vissza. A rabbik véleménye szerint ez a sütemény vágyfokozó ...
A „jerikói ütközet” ismerős története (Józs 6,1–14) az ókori Izrael szociológiai térképét és nyomra vezető jelét kínálja, hogyan is olvassuk a Bibliát. Nagy valószínűséggel az ókori Izraelt olyan földműves parasztok csoportja alkotta, akik marginális agrárgazdaságban éltek. A parasztgazdaság szemben áll Jerikó városállamával, amelyet a város királya irányított, és írnokok, papok, bankárok társadalmi-gazdasági elitje uralt, akiknek olyan ...
Tudtad, hogy a kódexeket másoló szerzetesek sokszor saját gondolataikat is papírra vetették, és ez olykor viccesre sikerült vagy éppen, hogy ellenérzést váltottak ki azokból, akik turizmust szerveztek a szent helyek felkeresésére ?
A Codex Boernarianus (jelölése: G P vagy G 3 ) egyik Sankt Gallen-i kéziratát ír szerzetesek készítették. A 23. fólió lap alján egy nyolcsoros, ír nyelvű versikét olvashatunk, amelyek a római zarándoklatra utalnak:
Rómába ...
A peqi’ini barlang leletei és a legújabb vizsgálatok jól példázzák, hogy a népesség mozgásai hogyan mozdították előre a kultúrális változásokat a kőrézkorban. A tudósok feledésbe merült emberi csontok DNS-eit vizsgálták. A régészek egy 6500 évvel ezelőtt megjelent és letűnt kultúra nyomain ámulnak.
A Nature Communications hétfőn közzé tett tanulmányában tudósok nemzetközi, interdiszciplináris csoportja szerint mintegy 6500 évvel ...
A méz és a méhviasz jelentőségét az ókori Közel-Kelet több forrása is méltatja: kánaánita, ugariti, hettita, és egyiptomi szövegek, falfestmények és domborművek. Az ókori Egyiptom középbirodalmi időszaka alatt íródott Szinuhe történet éből tudjuk (Kr. e. 20. sz.), hogy Kánaán bővelkedett mézben és olívaolajban. A Kr. e. 15. században III. Thotmesz kánaáni hódításai után például 430 (más ...
„Az emberek hallották, hogy Jézus azt mondja Zakeusnak: »Te Ábrahám fia vagy!« Azt mondja Jézus a vámszedőnek: a Genezis könyvének életadó ígéretei rád vonatkoznak, rólad szólnak; van jövőd, mert Isten ígértetet tett neked. A hétköznapi emberek soha nem hallottak ilyen beszédet, vagy soha nem engedték meg nekik, hogy ilyeneket gondoljanak. Soha nem hallottak olyan Istenről, aki jövőt kínál és ígéreteket tesz. És egész biztos, hogy erről sem beszéltek ...
Régészetileg igazolt, hogy a vaskor második időszakát (Kr. e. 1000–586) az ún. négy helyiséges házak uralták. A kizárólagos építészeti forma sokáig és széles földrajzi eloszlásban volt használatban. A házak eltűnése a Kr. e. 6. sz. elején Avraham Faust szerint arra utalhat, hogy a judaita kultúra megszakadt.
Mindazonáltal a technikai megjelölés becsapós, mert a Four-room házak többsége csak három szobás volt, de volt öt vagy annál több szobás is. ...
Tudtad, hogy a Biblia és az ókori Közel-Kelet bölcsességi irodalma kéz a kézben jártak? A bibliai bölcsesség kezdetben világi, tapasztalatra épülő, „importált”, nemzetközi és vallásközi jellegű bölcsesség volt, csak később öltött magára vallásos, teológiai jelleget és vált az ókori Izrael sajátjává.
A „Hogyan éljünk?” kérdésre az Izraelen kívüli bölcsességi irodalom a következő alapvető válaszokat adja:
Milyen szerep jut a nőknek egy olyan könyvben, amit javarészt férfiak írtak férfiakról? A héber Biblia által megnevezett emberek több, mint 90 százaléka férfi. A nők tapasztalatainak megismerése nem könnyű feladat, de a tudósok a szöveg gondos átfésülésével sok mindenre rátaláltak. A nők szerepe nagyrészt a háztartásra korlátozódott, mégis, ami a társadalmi, politikai és gazdasági jólétet illeti, a társadalom meghatározó részét képezték, mivel a ...
H: Frielingsdorf professzor ! Ön írt egy könyvet Az agresszió: rombolja vagy elősegíti az életet? címmel. Hétköznapjainkban alapvetően negatívan látjuk az agressziót. Az Ön számára milyen értelmet hordoz? Mi az agresszió?
F: Igaza van, az agressziót az erőszakkal és a rombolással kötik össze; elsődlegesen negatív érzés: valami, ami károkat okoz. Ha azonban visszamegyünk a szó eredeti értelméhez (a latin aggredi szóhoz , ami az ad + ...
Ugye ti magatok mondjátok, »Még négy hónap, és jön az aratás?« Íme, mondom nektek: emeljétek fel a szemeteket, és figyeljétek a mezőket. Szőkék, az aratásra várnak. (János evangéliumából)
„A sábbát megtöri a társadalmi ellentétek és a szociális megkülönböztetés nagy körforgását. A szombati pihenés – a munka abbahagyása – nem igényel drága felszerelést, mint ahogy a lovaspóló, a búvárkodás, vagy a sziklamászás. Csak állj meg. Juss lélegzethez. Várj. Csak pihenj. Legyél befogadó. Fogadd az életet ajándékként. És tedd ezt csodálatos egyenlőségben, mert, ahogy körülnézel, mindenféle teremtmény, ökrök, szamarak és lábas ...
Egy közel 2200 éves szarvasfejes, arany fülbevalót találtak a Dávid városában a Givati parkoló mellett Jeruzsálemben. A ritka műtárgy kiváló minőségű aranyművességről árulkodik. Ez az első, hellenisztikus korból származó fülbevaló. A z igényesen kidolgozott, 4 centiméter hosszú arany fülbevaló egy fején hátrafelé ívelő szarvú állatot ábrázol, egy nagy szemű, részletesen kidolgozott antilop- vagy szarvasfejet, s egy vékony arany kötélmintában ...
Egyiptomban, a Nílus partján, egy különös papirusz őrizte meg számunkra egy eltűnt világ hangját. Az Amherst 63 papirusz démotikus írással készült, de arámi nyelvű szövegei meglepő tartalmat rejtenek: közöttük három ősi zsoltárt is találunk, amelyek közül az egyik a mai Bibliánkban is szerepel (Zsolt 20). A szövegek nemcsak liturgikus költemények, hanem egyben ...
Nem elszigetelt szigete volt Izrael az ókori világ jogi kultúrájának: a Biblia legkorábbi törvényei párbeszédben állnak mezopotámiai elődeikkel. A Szövetség könyve (Kiv 20,22–23,33) több ponton is közvetlenül reflektál Hammurapi híres törvényoszlopára, sőt – bizonyos jelek szerint – annak tekintélyét és formáját is tudatosan idézi meg.
A Szövetség könyve és a ...
Fotó: saját felvétel, Izrael Múzeum, 2020
Az ékszerek szinte egyidősek az emberiséggel. Viselésük az ember különleges kognitív képességeiről tanúskodik. Sokáig úgy gondolták, hogy az első ékszereket a Homo sapiens készítette, de a legkorábbról ismert ékszereket a neandervölgyi emberek készítették: Spanyolország délkeleti partján (Cueva de los Aviones) kisebb tengeri kagylókból fúrt gyöngyöket; a horvátországi Krapinában pedig saskarmokat. ...
📖 Miért fontos a bibliai műfajok ismerete?
A Biblia nem egységes stílusú könyv, hanem sokféle irodalmi formát használ – törvényeket, legendákat, perbeszédeket, zsoltárokat vagy éppen szerelmes énekeket. Ezek a műfajok nemcsak a szöveg értelmezését befolyásolják, hanem sokszor azt is elárulják, milyen élethelyzet hívta elő őket ( Sitz im Leben ).
Ha felismerjük, milyen ...
„A Biblia talán legradikálisabb tanítása, hogy a gazdagok sorsa szorosan összefonódik a szegényekével. Természetesen ott az alamizsna, amely összeköti őket – és mindannyian hiszünk a jótékonyság erejében. Csakhogy a Deuteronomium (Második Törvénykönyv) szövege nem csupán erkölcsi tanács: törvény, vagyis társadalompolitika. Egy olyan jóléti program, amely – szerény eszközökkel – ...
Sört ittak az izraeliták? A válasz nemcsak meglepő, de új megvilágításba helyezi a mindennapi életet az ókori Izraelben. A kenyér és a sör kéz a kézben járt – és a sör nemcsak tápláló ital volt, hanem társadalmi és vallási szerepet is betöltött. Mit árulnak el minderről a bibliai szövegek és a régészeti leletek?
...
Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb régészeti felfedezéssorozata az egykori Magdala városához köthető, amely a Galileai-tó partján feküdt, nem messze Kafarnaumtól. A feltárások nemcsak egy ókori város látványos maradványait hozták felszínre, hanem egy gazdaságilag virágzó, kulturálisan sokszínű és vallásilag elkötelezett zsidó közösség életébe is bepillantást ...
