Craig A. Evans professzor rámutat, hogy a legújabb régészeti felfedezések segítségével tisztábban látjuk az ókori világot.
„Számít a régészet? Hát persze, hogy számít!”
A régészet tisztázhatja vagy korrigálhatja a múltra vonatkozó feltevéseinket és következtetéseinket. A régészet olykor megerősíti az ősi elbeszélésekben leírt eseményeket. Különösen is így van ez a bibliai régészet esetében. A diszciplínát több mint egy ...
A Második Szentély időszakában a legtöbb júdabeli pap elszórtan élt az egész régióban, és az év során csak meghatározott heti beosztásuk szerint mentek fel Jeruzsálembe liturgikus szolgálatra. Azok a társadalmi és gazdasági interakciók, amelyek a falusi emberekkel való kapcsolataikat irányították, abból adódtak, hogy a Templom nem tudta őket megfelelően ellátni és így gazdálkodásra kényszerültek. A papságnak az a bibliai eszménye, amely mentes a ...
Milyen Názáretről árulkodnak a legutóbbi régészeti ásatások, és milyen hatással van ez a bibliaértelmezésre? Ken Dark régészprofesszor írása.
Egészen a közelmúltig a hivatásos régészek jórészt elhanyagolták a galileai Názáretet. Az ezredforduló előtt a legtöbb, amit a településről tudni lehetett, az a jelenlegi (Názáret központjában egy katedrális nagyságú) Angyali üdvözlet templomának építése során talált bizonyítékokból állt, ...
Kerry M. Sonia biblikus professzor szöveges és régészeti bizonyítékok felhasználásával rekonstruálja a szüléshez kapcsolódó rituálékat és azoknak az izraelita nők vallási életéhez való kapcsolatát. Azt állítja, hogy a szülés rituális és társadalmi dimenziói alapvetően alakították az izraeliták családjára és Izrael istenére vonatkozó bibliai gondolatokat. Az előadás során nemcsak bibliai szöveg jelentései kerülnek napvilágra, de ...
Kódex GA 037 (görög szöveg, latin fordítással), másnéven Codex Δ. Márk evangéliumának kezdősoraival.
Márk elsőként formálta felismerhető irodalmi formává a Jézus életéről átörökölt anyagot. De mit ad az értelmezéshez, ha komolyan vesszük az írás műfaját? Helen K. Bond biblikus professzor írása.
Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb tudományos konszenzus alakult ki abban a kérdésben, hogy az evangéliumokat a legjobb, ha ókori ...
A „Bible and Archaeology Discussons” YouTube-sorozatban Israel Finkelstein régész (Tel Aviv) és Thomas Römer bibliakutató (Párizs) felkeresik az egyes régészeti helyszíneket és a két tudományág kritikai szemléletének segítségével hidat vernek a régészeti és a biblikus kutatások eredményei között. Így segítenek bennünket eligazodni, hogy az ásatások adatai hogyan kapcsolódnak a Biblia világához és szövegéhez. A mostani részben – továbbra is ...
Hogyan racionalizálták, hogyan igazolták erkölcsi szempontból a katonai erőszakot az ókori Asszíriában és Izraelben? Miről árulkodnak a feliratok és a szövegek? Hogy jön össze a földi és az égi harc, védekezés és területigény? Maradtak-e mitikus nyomok a héber Bibliában? Hogyan látszanak a háború és annak etikai vonatkozásai a kozmológia fényében? Van-e erkölcsi tolerancia, vagy csak feltétlen erkölcsi parancs? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi ...
Hogyan tanít két bibliai bölcs, hogy benne maradjunk a cselekvésben és felelősen bánjunk a ránk bízott talentumokkal? Mindkét író olyanról beszél, ami benne van a hétköznapjainkban. Állandó szerzőnk, Franco Piotti biblikus nyelvészprofesszor írása.
Qohelet, a Prédikátor könyve gyakran eltöpreng a munkán, amit az ember saját társadalmi közegében végez „a nap alatt”, eltűnődik azon, hogy munkájával milyen ...
Dominic S. Irudayaraj biblikus professzor tanulmánya elhelyezi az erőszak nyugtalanító témáját a Biblia (nem csupán) történelmi recepcióján belül, rámutat annak néhány „erőszakos” felhasználására, majd felvázol néhány más, ígéretes választ. A szerző legutóbbi publikációja is ebbe a keretbe helyezhető el. Jelen írásában pedig felvet néhány értelmezési lehetőséget az erőszakkal kapcsolatos szövegek gyümöcsöző tanulmányozásához. A ...
Mit hoztak az elmúlt 15 év társadalmi kutatásai? Milyen fényt vetnek Jézus és tanítványainak társadalmi helyzetére? Ben-Zion Rosenfeld és Haim Perlmutter professzorok írása a Bar-Ilan Egyetemről a római kori zsidó Galilea köztes társadalmi csoportjairól.
A korábbi nemzedékek történészei és társadalmi elemzői elsősorban a társadalomnak arra a előkelő rétegére összpontosítottak, amely meghatározta a politikát vagy ...
Mi számított hétköznapi betevőnek és micsoda ínyencségnek? Milyen eszközök álltak az ókori izraeliták rendelkezésére? Bejegyzésünkben Cynthia Shafer-Elliott biblikus professzor többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.
A mai társadalomban gyakran hallani arról, hogy valaki „ínyencnek” nevezi magát. Az étel olyan nagy szerepet játszik az életünkben, hogy egész tévécsatornák foglalkoznak az ételek elkészítésével és ...
Mikor fiatal voltam, és a magány pusztasága vett körül, a rossz hajlamok ingerlését és a természet hevét nem tudtam elviselni. Bár gyakori böjttel próbáltam erőt venni rajta, értelmem mégis képzelgésektől háborgott. Hogy megfékezzem, átadtam magam a tanulásnak egy zsidóból lett hívő testvérünknél, hogy Quintilianus elmeéle, Cicero áradó beszéde, Fronto méltósága és Plinius szelídsége után ismét ábécét tanuljak, és sziszegő-fújtató ...
Egyik írásában Joy A. Schroeder arról vall, hogy mit tanult a kávézókban azoktól a középkori, latin nyelvű bibliamagyarázóktól, akinek a műveit éppen fordította.
Joy A. Schroeder a 2010-es évek óta szabadidejének nagy részét kávézókban töltötte, a digitális technikai vívmányoknak köszönhetően ugyanis online konzultálhatott latin nyelvű forrásszövegekkel, szótárakkal – és kávés csészével a kezében nekiláthatott meditatív, fordítói ...
Tudtad, hogy az engesztelés napi bibliai bűnbak-rituálénak ( Leviták könyve 16. fejezet ) vannak párhuzamai az ókori Közel-Keleten? Hasonló engesztelő, rontást és betegséget eltávolító szertartásokat találunk Ebla és Ugarit városában, valamint a hettita és az újasszír birodalomban is.
Számos kultúrában és nyelvben, amikor egy ártatlan személyt tesznek felelőssé mások hibáiért, a „bűnbak” szót használják: és ahogy lenni szokott, nemcsak ...
Bár a történeti-kritikai bibliamagyarázat reflektorfénybe állította Máté evangéliumának eredetét, forrásait, teológiai nézőpontját és az első célközönséget, nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mit jelentett Máté szövege a következő évszázadok tényleges olvasóközönségének. Ez az rövid tanulmány rámutat arra, hogy a Máté-evangélium fogadtatásának és hatástörténetének tanulmányozása milyen előnyökkel jár. A széleskörű ...
