Ez a sorozat újfajta megközelítést kínál a Biblia olvasásához: Eugen Drewermann német teológus és pszichoanalitikus mélylélektani és egzisztenciális értelmezésében
a Márk-evangélium történetei nem elvont tanításként, hanem belső átalakulást hozó, gyógyító és felszabadító elbeszélésekként jelennek meg.
A szövegek értelmezése az emberi tapasztalat legmélyéről indul ki – félelmeinkből, sebeinkből, reményeinkből – és segít ...
Egy nyolcrészes régészeti kurzus során Israel Finkelstein és Matthew J. Adams régészek segítségével ismerhetjük meg Megiddó, az ókori Közel-Kelet egyik legfontosabb stratégiai központjának történetét és régészetét. Megiddó az i. e. 8. században az izraeli királyok, különösen II. Jeroboám jelentős beruházásainak központja volt, ahol a lótenyésztés és lókereskedelem kiemelkedő szerepet játszott. A város erődítéseit újjáépítették, egy új ...
Luciano Zappella írása a tékozló fiú történetét elemzi, amelyet pontosabb lenne az irgalmas atya példázataként nevezni. Rámutat, hogy a Biblia maga is az újraértelmezések forrása, és a példázat a kizárás és befogadás dinamikáját vizsgálja. A középpontban az apa áll, aki különböző módon, de ugyanazzal az irgalommal viszonyul mindkét fiához. A nyitott végű történet arra ösztönzi az olvasót, hogy maga is továbbgondolja a testvéri ...
„Vanitas vanitatum” – de tényleg ezt mondta a Prédikátor? A latin fordítás évszázadokra meghatározta a Prédikátor könyvének értelmezését. A „vanitas” erkölcsi színezetet adott egy eredetileg teljesen más jelentésű szónak: a héber hebel nem „hiábavalóságot”, hanem „leheletet”, „párát”, „átmenetiséget” jelent. Franco Piotti tanulmánya nemcsak ezt a fordítást kérdőjelezi meg, hanem rámutat arra is, hogyan alakította át a ...
Christine Hayes előadásaösszehasonlító megközelítésben mutatja be a bibliai törvényeket, rávilágítva az izraelita jog és más ókori közel-keleti jogrendszerek, például Hammurapi törvénykönyve közötti hasonlóságokra és eltérésekre. Kiemeli az izraelita törvény egyedi vonásait, amelyeket az isteni eredet igénye határoz meg.
Ahogy korábban láttuk – ...
Cristina Acidini művészettörténész előadása a firenzei Dávid-szobrok születését, jelentését és hatástörténetét mutatta be, művészettörténeti és vallási összefüggésekben. Részletesen bemutatja, hogyan vált Dávid Firenze városának és szabadságeszményének szimbólumává, miként jelenítette meg a nép győzelmét jelenti a zsarnokok felett. Az előadásban k ülön hangsúlyt kap Michelangelo alkotói zsenialitása, aki egy sérült márványtömbből ...
Aquinói Tamás a Jób könyvéhez írt kommentárjában azt vizsgálja, hogyan egyeztethető össze Isten gondviselése a világban tapasztalható igazságtalanságokkal. A középkori szellemóriás szerint Jób története valóságos, és a könyvben leírt beszélgetések egyfajta teológiai vitát alkotnak Isten igazságosságáról. John Yocum jóvoltából írásának második darabját olvashatják a #BibliaKultúra olvasói. Az első rész felidézéséhez kattintsanak ide.
Ez a bejegyzés a „Great Art Explained” YouTube-csatorna egyik videójának magyar nyelvű fordítása. A Caravaggio „A Krisztus elfogatása” című festményét elemző szöveg nemcsak művészettörténeti, hanem spirituális és emberi mélységeket is feltár – érdemes végigolvasni.
A 17. század fordulóján Róma volt az a hely, ahol minden művésznek ott kellett lennie. A katolikus megújulás, vagyis az ellenreformáció ekkor tetőzött, és az ...
Ámosz Oz Júdás című regénye a hűség és árulás kérdését vizsgálja történelmi, vallási és személyes síkon. A cselekmény 1959-1960 telén játszódik Jeruzsálemben, ahol a fiatal Shemuel Asch egy idős, mozgáskorlátozott tudós, Gershom Wald társalkodója lesz, és találkozik Atalia Abrabanellel, egy titokzatos, zárkózott nővel. A regény két központi témát jár körül: az egyik Júdás alakjának újraértelmezése, amelyben az apostol nem árulóként, ...
Dr. Miriam Benfatto, Ön a Gesù e la polemica ebraica. Un’antologia (secoli XII-XIV) [Jézus és a zsidó polémia. A XII–XIV. századi szövegek antológiája] című kötet szerzője, amely a Carocci Kiadónál jelent meg. Mikor és milyen összefüggésben jelenik meg Jézussal szemben egy rendszerezett zsidó kritika?
Amint a könyv előszavában is kifejtem: ha eltekintünk néhány, feltehetően keresztényellenes utalástól az ókori rabbinikus irodalomban, illetve ...
Az első nőalak, akiről a Teremtés könyve beszámol, az a „te”, aki felébreszti az emberiséget álmából, a másság, amely párbeszédet teremt. A Szentírásban számos értékes szerepet töltenek be azok, akik kapcsolatokat teremtenek.
Éva története a világ kezdetéről szóló elbeszélésekben szerepel, amelyekről a Teremtés könyve első három fejezetében olvashatunk. Ezek két, különböző hagyományokból és forrásokból merítő narratíva ...
Maria Nisii szerint a Biblia és az irodalom szorosan összefügg, hiszen a Szentírás maga is irodalmi mű. Bár egyre többen elemzik narratív szempontból a bibliai szövegeket, az akadémiai világban még mindig a történeti-kritikai megközelítés az uralkodó. Nisii úgy véli, hogy az irodalom segíthet jobban megérteni a bibliai történeteket, hiszen az újraírások gyakran azok továbbgondolásai vagy új értelmezései. Az emberek sokszor hitelesebbnek érzik ezeket az ...
Ilya Repin: Jób és barátai (1869) Forrás: Wikipedia.
Aquinói Tamás a Jób könyvéhez írt kommentárjában azt vizsgálja, hogyan egyeztethető össze Isten gondviselése a világban tapasztalható igazságtalanságokkal. A középkori szellemóriás szerint Jób története valóságos, és a könyvben leírt beszélgetések egyfajta teológiai vitát alkotnak Isten igazságosságáról. John Yocum jóvoltából kétrészes írásának első darabját olvashatják a ...
Egy nyolcrészes régészeti kurzus során Israel Finkelstein és Matthew J. Adams régészek segítségével ismerhetjük meg Megiddó, az ókori Közel-Kelet egyik legfontosabb stratégiai központjának történetét és régészetét. Beszélgetésükben különösen a vaskor i. e. 10–9. századi eseményeire összpontosítanak, Megiddó pusztulásától és újjáépítésétől kezdve az északi királyság felemelkedéséig. Kiemelik az Omri-dinasztia szerepét, ...
Christine Hayes előadásában a Leviták könyvének papi anyagairól és kultikus rendszeréről beszél, amely a héber Biblia egyik alapvető szövegkorpusza. A szöveg bemutatja a papi iskola szerepét a Leviták könyvének összeállításában, és rávilágít arra, hogy a szentély és a hozzá kapcsolódó rituálék központi szerepet játszottak az izraeli vallásban. Részletesen tárgyalja a szentség és tisztaság fogalmát, megkülönböztetve a rituális és ...
