Izrael születésekor szülei idősek voltak, és amikor meghaltak, ő még gyermek volt.
Amidőn apja közeledni érezte a halált, karjára vette a fiát és így szólt hozzá: – Látom, hogy az én fényem benned ragyogássá válik, és nekem nem adatik meg, hogy fölnevelhesselek. De életed minden napján gondolj arra, szeretett fiam, hogy Isten veled van, és nem kell félned a világ dolgaitól.
Izrael szívébe zárta apjának ezt a mondását.
Martin Buber
Mikor jelennek meg a nemek szerinti munkamegosztás első nyomai? Honnan hozzuk? Hogyan ábrázolták az ősi időiben a férfi és női identitást? Bejegyzésünkben rápillantunk az ősi és az ókori Közel-Kelet gender-ikonjaira.
A gender társadalmi fogalma maszkulin identitást teremt a férfinak és feminin identitást a nőnek. Ezek az identitások aztán magukkal hozzák az élet számtalan területén jelentkező jellegzetességeket a ruházatban, a hajviseletben, a ...
Folytatásos sorozatunkban megismerkedünk néhány ószövetségi női alakkal, és általuk megpróbálunk közelebb férkőzni önmagunkhoz is. Debora és Eszter története után most ismerkedjünk meg Évával, aki a Biblia egyik leghírhedtebb alakja. Éva alakjához az anya archetípusa köthető.
Éva történetével a Teremtés könyvének első lapjain találkozunk, amit bizonyára sokan ismernek, de ide kattintva ...
Frédéric Manns biblikus egyike azon tekintélyes kutatóknak, akik a legalaposabban ismerik az Újszövetség zsidó hátterét. Szinte minden írásában bámulatos olvasottsággal, széleskörű műveltségről tanúskodva, mennyiségében és tartalmában gazdag szakirodalom bölcs feldolgozásával vall arról, hogy a Biblia „zsidó olvasata” hogyan gazdagítja a keresztény írásmagyarázatot. Fogadják szeretettel a #BibliaKultúra interjúját!
Beszélgetésünk ...
Amy-Jill Levine professzor arról beszél, hogy mit jelent számára, hogy zsidó kutatóként tanulmányozza az Újszövetséget, miért tartja fontosnak és mit tanult belőle.
Zsidóként több mint fél évszázadot töltöttem az Újszövetség tanulmányozásával. Más helyzetben vagyok, mint az Ószövetséget tanító keresztények: az Ószövetség ugyanis az egyház Bibliájának része, de az Újszövetség nem szent irata a zsinagógának. Azokhoz a keresztényekhez ...
„Nem elég olvasni. Újraolvasni – az összes tanácsadók szerint – fontosabb.
S nem csak a könyvet kell újraolvasni, melynek emléke halványodik vagy, melyet első olvasásra nem értettünk meg tökéletesen: a mondatot is újra kell olvasni, a főnevet, igét és jelzőt is, mely végzetesen meghatároz a könyvben valamit. Mit akar egy könyv? Megértetni magát. De az ilyesmi lassan megy, majdnem olyan lassan és bonyolultan, mint az életben. Házastársaknak néha ...
A folyóirat legújabb számának középpontjában a Zsoltárok könyve áll. A zsoltárok szépsége és jelentősége összekapcsolja a két szövetséget. A bibliai tekercs nemcsak a héber Biblia része, hanem „keresztény irat” is, hiszen sem az Újszövetség, sem a korai keresztény irodalom nem alkotott „új” imádság- vagy énekgyűjteményt. A tanulmányok nemcsak az ókori közel-keleti kontextust vagy a zsoltároknak az Újszövetséggel való kapcsolatait tárják ...
Az ember állatok iránt érzett nemi vonzalma (zoofília) és a tényleges nemi érintkezés (bestialitás) már az ókori társadalmakban ismert jelenség volt. Mitológiai szövegek sokasága utal arra, hogy az istenek állatokkal közösülnek. A sumér Ninegala himnuszában például Inanna lovakkal párosul. Ősi egyiptomi átokszövegekben ismerünk olyan képes átokszövet is, amely azt kívánja ellenségének, hogy szamár hágja meg feleségét és gyerekeit. Ilyen irodalmi ...
Bejegyzésünkben a következő kérdésekre keressük a választ: Milyen szerepük volt a nőknek az egyes ókori társadalmakban a Földközi-tenger térségében? Melyek voltak a feleségek jellegzetes feladatai? Hogyan kapcsolódott egymáshoz a férfiak és a nők felelőssége? Rendelkeztek a nők saját birtokkal, amit nem férjük felügyelt?
Segítségül hívhatjuk az ókori háztartás vezetésének és menedzselésének megértéséhez a Példabeszédek könyvének ...
Jonathan L. Reed régész, egyetemi tanár. Elismert szaktekintély az I. századi Palesztina régészetének területén, és több nagy ásatáson is részt vett, Szefforisz ásatását is vezette. Magyarul is olvasható a „Jézus nyomában” című könyve, amelyet az egyik legelismertebb Jézus-kutatóval írt. Azt vallja, hogy a régészeti leletek bensőséges bepillantást kínálnak az I. század életének és világának múltjába, segítenek nekünk elképzelni az akkori ...
John J. Collins , a kortárs bibliatudomány egyik legmeghatározóbb alakja szerint kritikusan, reflektíven kell gondolkodnunk a Bibliáról. Az ugyanis sokkal több kérdést vet fel, mint amire választ ad. Nem is konkrét utasítások készlete, inkább megvilágítja az értelmét annak, ami helyes és helytelen, prioritásainknak és társadalmi létünknek.
Az ír származású, Amerikában tanító biblikus kutatási területe felöleli az apokaliptika, a bölcsességi ...
„Vannak olyan szövegek az Újszövetségben, amelyek ténylegesen csak a nőkről szólnak. Márk evangéliumának szenvedéstörténete férfiak története: ami ott történik, azt mind férfiak tervezték el és hajtották végre. Csak az utolsó pillanatban, a kereszt alatt látjuk a nőknek a csoportját, akik Jézus mellett maradnak egészen a haláláig. Amíg Jézus tanítványai a döntő pillanatban, az Olajfák hegyének kertjében kereket oldanak, hogy mentsék a bőrüket ...
Átkelés a Vörös-tengeren. Dura Europos zsinagógájának freskója, 3. sz.
Sok történész és biblikus próbálta a zsidók Egyiptomból való kivonulásának történelmi és földrajzi adatait elrendezni és megfejteni, hogy milyen történelmi emlékezet húzódik meg az exodus mögött. Israel Knohl , a jeruzsálemi Héber Egyetem biblikus professzora, a thetorah.com honlapján napokban közzétett, Exodus: The History Behind the Story című érdekfeszítő írásában ...
Tell Hacór monumentális épületére sokáig úgy tekintettek, mint ami Salamon hatalmát reprezentálja. Az újabb régészeti vizsgálatok azonban egy évszázaddal későbbre helyezik az épületet korát a legendás király uralkodásához képest.
Izrael egyik vezető régésze, Israel Finkelstein a Haaretz-nek adott exluzív interjújában kifejtette, hogy ha nem is mindegyik, de sok ásatás rávilágít arra, hogy szöveg és az ásó különböző irányokba mutatnak. ...
Bejegyzésünkben arra keressük a választ, hogy mit ettek az emberek a római kori Palesztinában.
A rabbinikus irodalom első nagy munkái a régészeti bizonyítékokkal együtt gazdagon ellátnak bennünket információkkal a késő ókori Palesztina étkezési szokásairól is. A Kr. u. 3. századig, amíg Palesztina római tartomány volt, az étkezéssel kapcsolatban a zsidók a saját (kóser) étkezési szabályaik ellenére is átvettek számos görög, római ...
