A 15 méter magas Titus-diadalív a római hadvezér és későbbi uralkodó, Titus katonai sikerét ünnepli az első zsidó háborúban (66-74) . A diadalív híres menóra-paneljével szemben egy másik panel (jobbra) Titust ábrázolja, amint négy ló által húzott szekéren (quadriga) vonul be Rómába. Mögötte Niké , a győzelem istennője áll, és babérkoszorúval, a diadal és a kiválóság hagyományos jelképével koronázza meg.
Tíz évvel ezelőtt (2012. június ...
Az elmúlt év során Matthew J. Adams , a jeruzsálemi Albright Régészeti Kutatóintézet igazgatója számos alkalommal ült le Israel Finkelstein nel – nemzetközileg elismert régésszel –, hogy megvitassa, mit tud mondani a régészet a Biblia földjeiről a bronzkortól egészen a hellénisztikus időszakig. Az eredmény egy lenyűgöző és rendkívül tanulságos videósorozat, amely a YouTube -on keresztül szabadon elérhető és amelyet a #BibliaKultúra magyarul is ...
Mi az élet értelme? Miért élünk? Mivégre vagyunk a világon? Milyen helyet foglal el az élet értelmére irányuló kérdés és mi a jelentősége a héber Bibliában, a kapcsolódó kutatásokban, és miként helyezhető el a kortárs filozófiában? Jaco W. Gericke: Ancient Israelite Perspectives on the Meaning of Life c. gondolatébresztő tanulmányában történelmi vizsgálódásokkal jár utána az élet értelmével kapcsolatos ókori izraeli nézőpontoknak és a ...
A kortárs tudományossággal szemben G. Scott Gleaves úgy véli, hogy a görög nyelvet Jézus, tanítványai és az első századi Palesztinában élő zsidók szélesebb körben használták mind írásban, mind szóban. A bizonyítékok ugyanis azt mutatják, hogy a görög lett a domináns nyelv, amelyet a zsidók és a pogányok beszéltek Galileában a Kr. u. első században.
Mivel a római kori Palesztinát két domináns nemzetközi (a görög és a latin) nyelv ...
Egy korábbi bejegyzésünkben már bemutattuk a Jodi Magness vezette feltárások eredményeit Hukkokban. A legfrissebb hír szerint pedig az 5. századi hukkoki zsinagógában megtalálták Debóra és Jáel legkorábbi ábrázolását olyan mozaikokon, amelyekről úgy vélik, hogy közel 1600 évesek.
A mozaikok a Bírák könyvében szereplő bibliai történetet ábrázolják ( vö. Bír 4 ), amikor Debóra prófétanő azt mondta Báráknak, az izraeliták katonai ...
A „The Shmunis Family Conversations in the Archaology and History of Ancient Israel” című sorozat új epizódjában Israel Finkelstein és Matthew J. Adams beszélgetnek az ókori Izrael egyik legtermékenyebb időszakáról. Szóba kerül a szöveg világa, a szöveg mögötti világ, tudományos hóbortokról és megalapozott felvetésekről . A beszélgetés korábbi epizódjai megtekinthetők blogunkon.
Köszöntelek ismét, immár utoljára Kiriath Jearimban.
...
Tényleg a nő az elsőrendű vétkes, mert evett az Éden-kert fájának gyümölcséből? Éva lenne a végzet asszonyának első megtestesítője, aki elcsábította Ádámot a gyümölcs elfogyasztására vagy a patriarchális szemléletért felelősségre vonható a bibliai szerző is? Roche Coleman biblikus írása többféle megközelítést ismertet, amely megpróbálja felmenteni a nőt a vétek terhe alól. A kérdés kényelmetlen megfontolásokat hoz felszínre, de a kínos ...
Illusztráció a Nürnbergi Krónikából Jeruzsálem babiloni uralom alatti pusztulásáról.
A „The Shmunis Family Conversations in the Archaology and History of Ancient Israel” című sorozat új epizódjában Israel Finkelstein és Matthew J. Adams beszélgetnek az ókori Izrael első, nagyívű történelmi munkájáról, amely 700 esztendő történetét, az események egymással összefüggő sorozatát követi: az országbírástól (Józsue könyve) az ...
Jeruzsálem hellénisztikus színháza a Második Szentély időszakában
A „The Shmunis Family Conversations in the Archaology and History of Ancient Israel” című sorozat új epizódjában Israel Finkelstein és Matthew J. Adams beszélgetnek a perzsa és hellénisztikus kori Jeruzsálemről. A beszélgetés korábbi epizódjai megtekinthetők blogunkon.
Israel. Üdvözöllek újra Kiriath Yearimban.
Köszönöm.
Ma a késői bibliai történetírói anyagot ...
Ismert népmesei motívum, különösen a Mátyás királyhoz kapcsolódó meséinkben , hogy az uralkodó álruhát ölt, úgy járja az országot. Néha utólag tudják meg a lakosok, hogy kicsoda, máskor viszont ő maga fedi föl személyét. De vajon mi a királyi álruhák mögöttes célja és funkciója a Bibliában? Timothy Yap: (You’re) The Devil in Disguise: The Theme of Disguise in 1 Samuel and 1 Kings c. tanulmányában három olyan királyi alakot vizsgál, akik ...
Lákis - légifelvétel
A „The Shmunis Family Conversations in the Archaology and History of Ancient Israel” című sorozat új epizódjában Israel Finkelstein és Matthew J. Adams beszélgetnek Júda történetéről, földrajzáról, szakosodott gazdaságáról és kultuszáról. A beszélgetés korábbi epizódjai megtekinthetők blogunkon.
Israel, köszöntelek újra Kiriath Yearimban.
Örülök, hogy itt lehetek veled, Matt.
A Biblia és az ókori Izrael ...
Mit tesz a tarisznyánkba egy 80 éves biblikus professzor? Milyen inspiráló üzenetet bíz ránk? Krister Stendahl (1921–2008) svéd teológus és újszövetségi bibliakutató, a Harvard Divinity School biblikus professzora volt, főleg Pál apostol életével, irodalmi és teológiai munkásságával foglalkozott. A következő írás a 2001-ben a Harvard-Epworth United Methodist Churchben tartott beszédéből készült.
Arról szeretnék beszélni, hogy miért szeretem a ...
Előadásában Andrew R. Davis azt vizsgálja, hogyan befolyásolta bibliatudományi munkáját, és hogyan befolyásolja a Szentírás a szülői szemléletét az a tény, hogy maga is egy Down-szindrómás fiú édesapja. A Jób könyvére összpontosítva megtárgyalja, hogyan támogathatja a Biblia a fogyatékkal élőkért és a velük kapcsolatos erőfeszítéseket. Főleg Jób jellemének ambivalenciáját emeli ki a fogyatékossággal élők érdekérvényesítésének ...
„Hol példázza a Biblia a teljes élet örömhírét a nők számára, és hol megmutatja az utat arra nézve, hogy hogyan nézne ki az élet, ha a dolgok úgy lennének »a földön, amint a mennyben«?” (Jaime Clark-Soles)
A Women in the Bible c. könyv, amelyet a tartalom és a témák puszta változatossága is egyedivé tesz, egy olyan sorozatban jelent meg, amely ötvözi a tudományos szigort a szélesebb olvasóközönség, különösen is az egyházi igehirdetésre ...
Jézus szenvedéstörténetének olvasásával felbukkanhat az antijudaizmus fenyegetése. Amy-Jill Levine biblikus professzor a nehéz szövegek olvasási módjáról ad hasznos stratégiákat.
A názáreti Jézus, akit a római hatóságok lázadással vádolnak, egy római kereszten hal meg. A zsidók – kollektíven, minden zsidó – azonban „Krisztus-gyilkosokként” válnak ismertté. Ennek a vádnak az öröksége még mindig kísért, és a Nagyhét alatt válik ...
A Biblia nem beszél az emberi jogokról, de hozzájárult ennek a diskurzusnak a kialakulásához, amennyiben a társadalom gyengébb tagjai iránti, az emberiességen alapuló aggodalomról tanúskodik. John J. Collins biblikus professzor tárgyalja az igazságosság bibliai eszméjének néhány következményét, a Leviták könyve és az Újszövetség szeretet-parancsát, valamint azt a páli kijelentést, miszerint többé nincs zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi ...
A bibliai Nehemiás könyvének 2–3. fejezete Nehemiás útját meséli el a lerombolt Jeruzsálem városában, valamint az erődítmények újjáépítésének történetét. A falak és kapuk részletes leírása ellenére a kutatók vitatják a település tényleges kiterjedtségét a perzsa korban, sőt még azt is megkérdőjelezik, hogy a falakat valóban újjáépítették-e. Ez a tanulmány a tényeket vizsgálja „a terepen”. Feltártak-e valaha is a perzsa korszakból ...
Robert B. Alter (1935–) a héber nyelv és az összehasonlító irodalom professzora a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen, ahol 1967 óta tanít. Híres könyve a The Art Of Biblical Narrative amelyben regénykritikusként szerzett tapasztalatait kamatoztatja, miközben briliánsan rávilágít a Biblia elbeszélő művészetének bizonyos aspektusaira. A héber Biblia fordítását mintegy húsz évnyi munka után 2018-ban adta ki. Tízparancsolatában az eredeti héber nyelv ...
Az Ószövetség kevés könyve váltott ki annyi vitát zsidók és keresztények között, mint Eszter könyve, amelyet dicsértek és átkoztak, kedveltek és elutasítottak – mindezt jó, istenfélő emberek. Carey A. Moore biblikus professzor éveken át, több írásában is tanulmányozta ezt az ellentmondásos könyvet, [1] most pedig nyolc, gyakran feltett kérdésre válaszol.
A történet egyrészt némiképp ...
Legújabb, „ Il grande libro del Creato. Bibbia ed ecologia” [A teremtés nagy könyve. Biblia és ökológia] című könyvében Gianfranco Ravasi a Biblia „ökológiai" gazdagságáról, a fény, a víz, a hegyek, a fák, az állatok és az étel szimbolikus értékéről mesél. „Szeretni felebarátodat, mint önmagadat, azt is jelenti, hogy a földet is úgy szereted, mint önmagadat: az Egyház számára minden teremtett dolog egyszerre »jó és szép«, és ezt az eredeti ...
A frigyládáról szóló bibliai elbeszélés részletesen bemutatja a frigyláda útját egészen addig, amíg a jeruzsálemi templom Szentek Szentjébe el nem helyezik. A frigyláda állomásai között szerepel a korai Izrael néhány legfontosabb kultuszhelye. Az ott végzett régészeti ásatásoknak köszönhetően jobban megérthetjük e történet jelentését és összetettségét. Israel Finkelsteinnek két ilyen helyszínen is volt szerencséje ásatásokat végezni: néhány ...
Harvey Cox, ikonikus teológus, aki több mint négy évtizeden át tanított a Harvard Divinity Schoolban, a „How to Read the Bible” című könyvében a Biblia olvasásának három elsődleges módját tárja fel. Sok laikus lelkesen olvassa, megpróbál inspirációt és útmutatást meríteni belőle. A bibliatudósok kritikusan olvassák, történelmi és irodalmi megközelítéssel megkísérlik feltárni a jelentést. E kettő között vannak azok, akik kontextuálisan ...
James F. McGrath a What Jesus learnd from Women c. könyvében komolyan veszi Jézus emberségét. A keresztény teológusokat mindig is foglalkoztatta, hogy az „istenember” lényében mit takar az „ember” szó. (Másokat pedig inkább az „isten” szó zavart.) McGrath hangsúlyozza, hogy a dehumanizáció az evangéliumok súlyos félreértelmezéséhez vezetett . Jézusban a keresztény hit a „több mint embert” látja, de az emberségre vetett pillantás joggal veti fel a ...
A Második Szentély korabeli judaizmus valóban vonzotta a prozelitákat, és megkönnyítette a judaizmusra áttérni kívánó nem-zsidók megtérését – egyes görög és latin szerzők haragja és megvetése ellenére –, de nem volt öntudatos missziós tevékenység, mivel Izrael, a Tóra és a zsinagóga szerepe soha nem irányult egyértelműen a nem-zsidók toborzására. Michael F. Bird biblikus professzor írása az ókori zsidó prozelita törekvések természetéről ...
Mit tudunk a bírák időszakáról? Mikor és milyen céllal íródtak azok a szabadító történetek, amelyekben férfiak és nők harcolnak a szabadságukért az uralkodói hatalommal szemben? Milyen későbbi rétegek rakódtak a Szabadítók történeteire, ahogy a közösség áthagyományozta történeteiket és újraolvasta azokat? A történetekben említett helységnevei milyen térképet formálnak és ez miről árulkodik? Ezekre és más, hasonló kérdésekre keresi a ...
Nőként, idegenként és szajhaként Ráháb látszólag tehetetlen volt az izraelita férfiak uralta törvényekkel és szokásokkal szemben, mégis képes volt demonstrálni a nőiesség egy új dimenzióját, amely nemcsak erős és magabiztos volt, hanem bizonyos értelemben „prófetikus” is, mivel képes volt meghallani, megérteni és értelmezni a régi hagyományokat egy viharos új világban.
H. C. Goddard egyszer azt írta, hogy „a világ sorsát kevésbé az ...
Az atlétikai képek fontos szerepet játszanak az erkölcsi nevelésről szóló gondolatokban. Janelle Peters biblikus írása.
A sztoikusoktól kezdve Pál apostolon, Loyolai Ignácon át Pierre Hadot-ig sokan mondták már, hogy az erényre lelki gyakorlatok segítségével kell törekedni. A sztoikus filozófusok, Cicero, Epiktétosz és Seneca szerint a küzdelem erényesebbé teszi a filozófust . Cicero a gladiátorokat hozza példaként arra, hogy rávilágítson:
az ...
„Elnevezte Életnek (Vita) , mert ő lett minden élők anyja” (Vetus latina)
Cristina Simonelli aki 2013 és 2021 között volt az Olasz Női Teológusok Egyesületének elnöke és jelenleg is patrisztikus teológiát tanít Veronában, valamint a milánói Észak-Olaszországi Teológiai Karon, az Éva, az első nő. Történet és történetek című könyvében Éva nyomában vezeti az olvasót: felidézi őt a szövegek labirintusából, megmutatja összetettségét és ...
A kivonulás története a Biblia egyik leghíresebb története. Minden gyermek tudja, hogyan állt Mózes a fáraó elé, és mondta neki: „Engedd el az én népemet!”, hogyan kelt át a tengeren, és hogyan vezette népét az ígéret földjére a hosszú út után a Sínai-sivatagban. Ezek a történetek lenyűgözőek és gazdag jelentést hordoznak, de sajnos a fő (ha nem az egyetlen) történelmi forrásunk, amelyből tanulmányozhatjuk őket, maga a Biblia, amely sok ...
Bejegyzésünkben áttekintjük a 2021-es év legjelentősebb bibliai régészeti leleteit. A válogatás elkerülhetetlenül szelektív és szubjektív. Több hírről folyamatosan, hosszabban is beszámoltunk a #BibliaKultúra bejegyzéseiben vagy Facebook-oldalunkon.
A Dávid városa Nemzeti Parkban ásatásokat végző régészek egy i.e. 8. századi földrengés bizonyítékát tárták fel. ...
