Dosztojevszkij „ A félkegyelmű” című regényét gyakran Miskin herceg krisztusi alakja felől olvassák. De mi történik akkor, ha a regény hátterében az evangéliumok mellett a Jelenések könyvének képei is megszólalnak?
Dosztojevszkij regényeiben a hit, a kétely, a bűn, az ártatlanság, az ítélet és a megváltás kérdései nyugtalanító emberi helyzetekben öltenek alakot. Szereplői nem kész válaszokat képviselnek: egymással ütköző hangjuk, ...
A Bírák bibliai könyvében az ismétlés meghatározó téma. A Journal for the Study of the Old Testament számára írt egyik cikkemben sorra vettem az ismétlés valamennyi formáját. Különösen ismert az a visszatérő minta, amelyben Isten Izraelt hűtlensége miatt az ellenség kezébe adva megbünteti; Izrael megtér, és egy Isten által küldött bíró/szabadító révén megszabadul, majd Izrael ismét hibába esik, és minden elölről kezdődik.
...
Görög illuminált kézirat, Jób könyve, 12–14. század.
Egy mondat, amelyet temetéseken, prédikációkban és zeneművekben is a feltámadás reményeként hallunk. A Jób 19,25–27 azonban nyelvileg és teológiailag is jóval nehezebb szöveg annál, mint amilyennek elsőre látszik.
„Én tudom, hogy az én Megváltóm él.” Kevés ószövetségi mondat szólalt meg olyan erővel a keresztény emlékezetben, mint ...
Gianfranco Ravasi írása Dante és a zsoltárok kapcsolatát vizsgálja, különösen az Isteni színjáték teológiai és bibliai alaprétegének összefüggésében. A szöveg arra mutat rá, hogy a Zsoltároskönyv nem pusztán idézetanyagként van jelen Danténál, hanem a Purgatórium egyik meghatározó spirituális szervezőelveként is. Különösen fontos szerepet kap az „In exitu Israel de Aegypto” kezdetű zsoltár, amely a bűnből a kegyelembe, a szolgaságból a ...
Az alábbi bejegyzés segít újra felismerni a Biblia kulturális jelenlétét. Nemcsak azt mutatja meg, hogy a Szentírás mennyi képet, motívumot és nyelvi fordulatot adott Európának, hanem azt is, hogy a bibliai szó maga is esztétikai esemény: kép, hang, jel és teremtő erő. Ezért a Biblia itt nem lezárt hagyományként jelenik meg, hanem olyan eleven forrásként, amelyből ma is értelmezni lehet művészetet, hitet és kultúrát.
Franco Piotti tanulmányának második része azt vizsgálja, valóban ugyanarra a kérdésre válaszol-e Qohelet, A kolosszeikhez írt levél és Lukács evangéliumának példázata a gazdag bolondról.
Az előző részben azt láttuk, hogy a római katolikus lekcionárium a C-év XVIII. évközi vasárnapján egymás mellé állítja Qohelet könyvét (Préd 1,2; 2,21–23), a Kolosszei levelet (Kol 3,1–5.9–11) és Lukács evangéliumának gazdag bolondról szóló ...
Hung Liu: By the Rivers of Babylon , 2000. Olajfestmény.
Alábbiakban a Journal of the Bible and its Reception folyóiratból szemlézünk. A De Gruyter Brill kiadásában megjelenő, angol nyelvű tudományos folyóirat 2014-ben indult és fő területe a Biblia recepciótörténete. Kifejezetten interdiszciplináris lap: foglalkozik a Biblia irodalmi, filmes, zenei, képzőművészeti, politikai, társadalomtörténeti recepciójával is. Emiatt különösen hasznos fórum ...
A kora újkori politikai gondolkodásban a Biblia nem csupán vallási tekintélyként volt jelen. Mózes, Dávid vagy Ákháb alakja különböző témákról szóló viták fontos hivatkozási pontjává vált. De hogyan olvasták újra ezeket a bibliai szereplőket Machiavellitől Hobbesig, és miként kaphatott ugyanaz a történet egymással ellentétes politikai jelentéseket?
A kora újkori politikai elmélet egyik visszatérő sajátossága, hogy a hatalomról, ...
Egyiptomról sokaknak piramisok, templomok, fáraók, múmiák és hieroglifák jutnak eszébe. Van azonban az ókori Egyiptom történetének egy különös, kevésbé ismert fejezete, amely nem kőbe vésett feliratokon, hanem agyagtáblákon maradt ránk. Ezeket a táblákat nem egyiptomi írással, hanem ékírással írták. Nyelvük többnyire akkád volt, a késő bronzkor nemzetközi diplomáciai nyelve.
A most induló sorozat ezekhez a dokumentumokhoz, az úgynevezett ...
Raz Kletter “Dating the Composition of the First Bible? Hebrew Ostraca, Literacy in Israel/Judah, and the Bible” című tanulmánya a Scandinavian Journal of the Old Testament 2025-ös évfolyamának 2. számában jelent meg, a 185–207. oldalon. A cikk egy látványos tudományos állítást vizsgál: az arádi és samáriai héber osztrakonok kézírásvizsgálata alapján közelebb kerülhetünk-e a bibliai szövegek első nagy kompozíciós korszakának datálásához? Kletter ...
Franco Piotti biblikus írásának első része Qohelet, Pál apostol és Lukács evangélista szövegeinek liturgikus összekapcsolását vizsgálja. A tanulmány azt mutatja meg, hogy a Prédikátor könyve nem egyszerűen a földi javak elutasításáról beszél, hanem a hebel , a munka, a gazdagság és az Istentől kapott öröm bonyolult viszonyáról. A kérdés az: mit jelent élni, dolgozni és örülni „a nap alatt”, ha az ember nem ura sem az időnek, sem a halálnak?
A középkori szentírásértelmezés világában a Szentírás négy értelme alapvető fontosságú. Ebben a szemléletben a Biblia (Ószövetség és Újszövetség), Krisztus, az Egyház és az ember végső reménysége szorosan összetartozott. A bejegyzés azt követi végig, hogyan nyílik meg az Írás betűje a hit, az élet és a reménység felé.
Henri de Lubac Exégèse médiévale. Les quatre sens de l’Écriture című nagy művének bevezetése fokozatosan ...
Az Exodus könyve nemcsak egy nép szabadulástörténete, hanem az emberi lét egyik alapképlete: útnak indulás, kockázat, szabadság, szövetség. Ez az előadás a kivonulás bibliai szálát követi végig a pusztán, a Sínain és a prófétai hagyományon át, miközben megmutatja, hogyan válik a dicsőség, a felhő és a tűz Isten kísérő jelenlétének jelévé. A szöveg egyszerre teológiai elmélkedés, kulturális panoráma és a szabadság komoly, ma is időszerű ...
Ebben a bejegyzésben Lisa Marie Haasbroek két egymást folytató tanulmányát szemlézzük. A szerző azt kérdezi, olvashatók-e a bibliai elbeszélések bizonyos részei az attikai tragédia felől, és ha igen, mit változtat ez a szövegek értelmezésén. Felvetése nemcsak a görög és a bibliai hagyomány érintkezési pontjaira irányítja rá a figyelmet, hanem arra is, hogy ezek az egyezések esetleg a szövegek megformálásában is nyomot hagytak.
Mi történik ...
Ez a bejegyzés egy 2025-ben megjelent tanulmányról készült szemle, amely a Scandinavian Journal of the Old Testament folyóiratban látott napvilágot. A cikk szerzői Israel Finkelstein, Matthew J. Adams, Alexander Fantalkin és Assaf Kleiman; tanulmányuk címe: Josiah at Megiddo: New Evidence from the Field . A tanulmány új megiddói ásatási eredmények alapján azt vizsgálja, milyen történeti-régészeti háttér rajzolható meg Jozija/Jósiás király halála és Nékó ...
A Bírák könyve, valamint Sámuel első és második könyve (1–2Sám) nyomon követi azt az átmenetet, amelynek során a vének, majd később a karizmatikus „bírák” vezetése alatt álló törzsi társadalomból királyság alatt álló nemzet lett. A helyi hősökről szóló korai elbeszélések egy nagyobb történeti egységbe szövődnek, amely megfelel a deuteronomista iskola fogság korabeli szemléletének. Saul és Dávid alakjának részletesebb vizsgálata – ...
A Vizsolyi Biblia 400. évfordulójára készült körkérdésre Kányádi Sándor is személyes hangú vallomással válaszolt: arról, mikor érintette meg először a Szentírás, és milyen közeg segítette ezt a találkozást.
A Sínai-hegy lábánál születtem, és a Törvényeket magától Mózestől hallottam s tanultam meg, amikor még írni, olvasni sem tudtam. Az olvasás tudományát pedig az írásból sajátítgattam el öt-hat éves koromban, ugyancsak Mózes no ...
Húsz év késés, kereskedelmi bukás, mégis a viktoriánus kor egyik legmeghatározóbb művészeti vállalkozása a Dalziels’ Bible Gallery . Maddie Boden (Paul Mellon Centre) előadása egy különleges kötet sorsát követi nyomon, amely a korszak legnagyobb művészeit – köztük Frederic Leightont és Simeon Solomont – hívta segítségül, hogy a megszokott újszövetségi jelenetek helyett az Ószövetség drámai erejével frissítsék fel a vallásos művészetet. ...
Mit olvasott Boccaccio akkor, amikor nem alkotóként, hanem tudós olvasóként ült a kézirat fölé? Silvia Finazzi monumentális kötete egy kivételes kódex margóin követi végig ezt a figyelmes, elemző olvasást, feltárva a Certaldói több mint ezer jegyzetét Josephus Flavius Antiquitates Iudaicae című művéhez. Az eredmény nemcsak jelentős filológiai teljesítmény, hanem ritka betekintés is egy nagy író szellemi műhelyébe.
Silvia Finazzi Boccaccio lettore ...
A Dante és a Biblia közötti kapcsolatrendszer olyan gazdag és szerteágazó, hogy teljes bemutatása messze meghaladná egyetlen előadás kereteit. Az alább olvasható és megtekinthető előadás ezért nem a teljesség igényével lép fel, hanem néhány lényeges összefüggést emel ki, hogy újra ráirányítsa a figyelmet arra a mély párbeszédre, amely az Isteni színjáték és a bibliai hagyomány között fennáll.
Dante Színjátékában a Biblia átható és ...
Vannak könyvek, amelyeket az ember nem egyszerűen birtokol, hanem hordoz.
A tarisznyában van minden kincse: egy agyonolvasott Biblia-példány és a Filokália egy régi kiadása. A zarándok elveszíti a tarisznyáját, ám nem esik kétségbe, mert az anyagi javakhoz nem érdemes túlságosan ragaszkodni. Később azonban a tarisznya előkerül, és a zarándok meghatott örömmel ujjong fel, hiszen egy könyvet nem a piaci értéke tesz igazán értékessé, hanem az a lelki ...
Lákís (Júda) asszír ostromát (i. e. 701) követően elhurcoltak. Részlet Szanhérib „Vetélytárs nélküli palotája” (Ninive, Irak) domborművéről; a domborművet eltávolították, és ma a British Museumban található. (Fotó: a British Museum jóvoltából)
Az i. e. 9–7. században Asszíria kiterjesztette uralmát Levantéra, mégis meglepően kevés egyértelmű „asszír” régészeti jellegzetességet hagyott hátra a térség anyagi kultúrájának nagy ...
A panasz-zsoltárok különös, mégis ismerős világot nyitnak meg: azt a helyet, ahol az imádság nem csiszolt szólam, hanem őszinte megszólítás. Ezekben az imákban a „Meddig?” nem információt kér, hanem kiáltás: a szenvedés nyelvén ragaszkodik Istenhez. A panasz itt nem terméketlen zúgolódás, hanem vállalt kapcsolat, amelyben a fájdalom is kimondható. Az alábbi írás ennek az imádságos, felszabadító logikájába vezet be.
Zsoltárok könyve a holt-tengeri tekercseken – forrás: Library of Congress (loc.gov), CC BY-SA 4.0.
A zsoltárok olvasása több, mint szép vallásos költészet: emberi hangok teljes skálája szólal meg bennük, és ezek a hangok Istennel beszélgetnek. A bejegyzés ahhoz ad kapaszkodókat, hogy értsük a műfajokat, a visszatérő témákat, és a könyv belső rendjét, amely a panasztól a dicséret felé szerveződik. Röviden: térképet kapunk a Zsoltároskönyvhöz, ...
Benjamin West: Józsue átkel a Jordán folyón a Szövetség Ládájával, 1800. Közkincs.
A deuteronomisztikus történeti mű nem egyszerűen elbeszéli Izrael korai történetét, hanem értelmezi is: mi számít hűségnek, mit jelent a szövetség, és hogyan olvasható a siker vagy a katasztrófa morális nyelven. A bejegyzésben Prof. Dr. Christine Hayes ehhez a gondolkodásmódhoz ad kapaszkodót a Deuteronomium könyvétől Józsue könyvén át a Bírák könyvéig.
A philanthrōpia (φιλανθρωπία) fogalma az európai kultúra egyik alapköve, jelentéstartalma azonban az évszázadok során jelentős átalakuláson ment keresztül. Ez a tanulmány a szó fejlődéstörténetét mutatja be: az aiszkhüloszi tragédiák világától a sztoikus etikán és a hellenisztikus uralkodói retorikán át egészen az újszövetségi teológiáig. Megvizsgáljuk, hogyan vált egy kockázatos isteni tettből politikai eszköz, majd végül a krisztusi ...
Händel és a Messiás kottái című mű részleteihez. Thomas Hudson alkotása (1748). Közkinccsé vált.
Händel Messiása a barokk zene egyik csúcsteljesítménye és a komolyzenei kánon globális ikonja. A mű 1741-ben, rendkívül rövid idő alatt készült el Charles Jennens bibliai idézetekből összeállított librettója alapján. Első előadására 1742-ben, Dublinban került sor jótékonysági koncertként, ahol óriási sikert aratott. A darab különlegessége a ...
Marianne Grohmann teológus írása a Zsoltárok könyvének egyik legnehezebb rétegét, az úgynevezett „ellenség-zsoltárokat” és azok drasztikus nyelvi képeit vizsgálja. A szerző rávilágít, hogy a bosszúvágyat és harcias istenképet tükröző szövegek komoly értelmezési nehézséget jelentenek, mivel gyakran ...
A 2025-ös év a bibliai régészetben különösen termékenynek bizonyult: új leletek és friss természettudományos vizsgálatok gazdagították a Szentírás történeti, kulturális és topográfiai hátteréről alkotott képünket. A felfedezések súlypontja idén is Jeruzsálem volt, de fontos eredmények születtek a kéziratkutatás, a geopolitikai kontextus és az újszövetségi helyszínek feltárása terén is. Az alábbi Top 10 lista olyan, valódi felfedezéseket és ...
Az 1920-as évek végén egy berlini folyóirat interjúsorozatot közölt számos híres személyiséggel, azt kérdezve tőlük, mi volt életük „legerősebb benyomása” – ahogy a körkérdés címe is szólt. Megkérdezték Brechtet is, aki szűkszavúan, szinte odavetve felelt:
„Nevetni fog: a Biblia.”
Brechtet aligha fűzte vallásos érdeklődés „a könyvek könyvéhez”, sőt, olykor parodisztikus átiratokban is idézte. Műveiben azonban a Szentírás ...
