Hung Liu: By the Rivers of Babylon , 2000. Olajfestmény.
Alábbiakban a Journal of the Bible and its Reception folyóiratból szemlézünk. A De Gruyter Brill kiadásában megjelenő, angol nyelvű tudományos folyóirat 2014-ben indult és fő területe a Biblia recepciótörténete. Kifejezetten interdiszciplináris lap: foglalkozik a Biblia irodalmi, filmes, zenei, képzőművészeti, politikai, társadalomtörténeti recepciójával is. Emiatt különösen hasznos fórum ...
A kora újkori politikai gondolkodásban a Biblia nem csupán vallási tekintélyként volt jelen. Mózes, Dávid vagy Ákháb alakja különböző témákról szóló viták fontos hivatkozási pontjává vált. De hogyan olvasták újra ezeket a bibliai szereplőket Machiavellitől Hobbesig, és miként kaphatott ugyanaz a történet egymással ellentétes politikai jelentéseket?
A kora újkori politikai elmélet egyik visszatérő sajátossága, hogy a hatalomról, ...
Egyiptomról sokaknak piramisok, templomok, fáraók, múmiák és hieroglifák jutnak eszébe. Van azonban az ókori Egyiptom történetének egy különös, kevésbé ismert fejezete, amely nem kőbe vésett feliratokon, hanem agyagtáblákon maradt ránk. Ezeket a táblákat nem egyiptomi írással, hanem ékírással írták. Nyelvük többnyire akkád volt, a késő bronzkor nemzetközi diplomáciai nyelve.
A most induló sorozat ezekhez a dokumentumokhoz, az úgynevezett ...
Raz Kletter “Dating the Composition of the First Bible? Hebrew Ostraca, Literacy in Israel/Judah, and the Bible” című tanulmánya a Scandinavian Journal of the Old Testament 2025-ös évfolyamának 2. számában jelent meg, a 185–207. oldalon. A cikk egy látványos tudományos állítást vizsgál: az arádi és samáriai héber osztrakonok kézírásvizsgálata alapján közelebb kerülhetünk-e a bibliai szövegek első nagy kompozíciós korszakának datálásához? Kletter ...
Franco Piotti biblikus írásának első része Qohelet, Pál apostol és Lukács evangélista szövegeinek liturgikus összekapcsolását vizsgálja. A tanulmány azt mutatja meg, hogy a Prédikátor könyve nem egyszerűen a földi javak elutasításáról beszél, hanem a hebel , a munka, a gazdagság és az Istentől kapott öröm bonyolult viszonyáról. A kérdés az: mit jelent élni, dolgozni és örülni „a nap alatt”, ha az ember nem ura sem az időnek, sem a halálnak?
Ezzel az írással indul a Hogyan olvasta a középkor a Bibliát? című sorozat , amely a középkori szentírásértelmezés világába vezet be. Az első rész Henri de Lubac klasszikus művének bevezetése nyomán a Szentírás négy értelmét mutatja be. A középkori exegézisben a Biblia, Krisztus, az Egyház és az ember végső reménysége szorosan összetartozott. A bejegyzés azt követi végig, hogyan nyílik meg az Írás betűje a hit, az élet és a reménység felé.
...
Az Exodus könyve nemcsak egy nép szabadulástörténete, hanem az emberi lét egyik alapképlete: útnak indulás, kockázat, szabadság, szövetség. Ez az előadás a kivonulás bibliai szálát követi végig a pusztán, a Sínain és a prófétai hagyományon át, miközben megmutatja, hogyan válik a dicsőség, a felhő és a tűz Isten kísérő jelenlétének jelévé. A szöveg egyszerre teológiai elmélkedés, kulturális panoráma és a szabadság komoly, ma is időszerű ...
Ebben a bejegyzésben Lisa Marie Haasbroek két egymást folytató tanulmányát szemlézzük. A szerző azt kérdezi, olvashatók-e a bibliai elbeszélések bizonyos részei az attikai tragédia felől, és ha igen, mit változtat ez a szövegek értelmezésén. Felvetése nemcsak a görög és a bibliai hagyomány érintkezési pontjaira irányítja rá a figyelmet, hanem arra is, hogy ezek az egyezések esetleg a szövegek megformálásában is nyomot hagytak.
Mi történik ...
Ez a bejegyzés egy 2025-ben megjelent tanulmányról készült szemle, amely a Scandinavian Journal of the Old Testament folyóiratban látott napvilágot. A cikk szerzői Israel Finkelstein, Matthew J. Adams, Alexander Fantalkin és Assaf Kleiman; tanulmányuk címe: Josiah at Megiddo: New Evidence from the Field . A tanulmány új megiddói ásatási eredmények alapján azt vizsgálja, milyen történeti-régészeti háttér rajzolható meg Jozija/Jósiás király halála és Nékó ...
A Bírák könyve, valamint Sámuel első és második könyve (1–2Sám) nyomon követi azt az átmenetet, amelynek során a vének, majd később a karizmatikus „bírák” vezetése alatt álló törzsi társadalomból királyság alatt álló nemzet lett. A helyi hősökről szóló korai elbeszélések egy nagyobb történeti egységbe szövődnek, amely megfelel a deuteronomista iskola fogság korabeli szemléletének. Saul és Dávid alakjának részletesebb vizsgálata – ...
A Vizsolyi Biblia 400. évfordulójára készült körkérdésre Kányádi Sándor is személyes hangú vallomással válaszolt: arról, mikor érintette meg először a Szentírás, és milyen közeg segítette ezt a találkozást.
A Sínai-hegy lábánál születtem, és a Törvényeket magától Mózestől hallottam s tanultam meg, amikor még írni, olvasni sem tudtam. Az olvasás tudományát pedig az írásból sajátítgattam el öt-hat éves koromban, ugyancsak Mózes no ...
Húsz év késés, kereskedelmi bukás, mégis a viktoriánus kor egyik legmeghatározóbb művészeti vállalkozása a Dalziels’ Bible Gallery . Maddie Boden (Paul Mellon Centre) előadása egy különleges kötet sorsát követi nyomon, amely a korszak legnagyobb művészeit – köztük Frederic Leightont és Simeon Solomont – hívta segítségül, hogy a megszokott újszövetségi jelenetek helyett az Ószövetség drámai erejével frissítsék fel a vallásos művészetet. ...
Mit olvasott Boccaccio akkor, amikor nem alkotóként, hanem tudós olvasóként ült a kézirat fölé? Silvia Finazzi monumentális kötete egy kivételes kódex margóin követi végig ezt a figyelmes, elemző olvasást, feltárva a Certaldói több mint ezer jegyzetét Josephus Flavius Antiquitates Iudaicae című művéhez. Az eredmény nemcsak jelentős filológiai teljesítmény, hanem ritka betekintés is egy nagy író szellemi műhelyébe.
Silvia Finazzi Boccaccio lettore ...
Új sorozatot indítunk a blogon. A következő hónapokban Henri de Lubac mesterművét, az „Exégèse médiévale. Les quatre sens de l’Écriture” című nagy művét fogjuk olvasni, és fejezetről fejezetre bemutatni. A cél azonban nem csupán a könyv ismertetése. Inkább azt szeretnénk megérteni, mit jelentett a középkori kereszténység számára a Szentírás „négy értelme”, milyen teológiai látásmód állt mögötte, és mit kezdhet ezzel ma egy ...
A Dante és a Biblia közötti kapcsolatrendszer olyan gazdag és szerteágazó, hogy teljes bemutatása messze meghaladná egyetlen előadás kereteit. Az alább olvasható és megtekinthető előadás ezért nem a teljesség igényével lép fel, hanem néhány lényeges összefüggést emel ki, hogy újra ráirányítsa a figyelmet arra a mély párbeszédre, amely az Isteni színjáték és a bibliai hagyomány között fennáll.
Dante Színjátékában a Biblia átható és ...
Vannak könyvek, amelyeket az ember nem egyszerűen birtokol, hanem hordoz.
A tarisznyában van minden kincse: egy agyonolvasott Biblia-példány és a Filokália egy régi kiadása. A zarándok elveszíti a tarisznyáját, ám nem esik kétségbe, mert az anyagi javakhoz nem érdemes túlságosan ragaszkodni. Később azonban a tarisznya előkerül, és a zarándok meghatott örömmel ujjong fel, hiszen egy könyvet nem a piaci értéke tesz igazán értékessé, hanem az a lelki ...
Lákís (Júda) asszír ostromát (i. e. 701) követően elhurcoltak. Részlet Szanhérib „Vetélytárs nélküli palotája” (Ninive, Irak) domborművéről; a domborművet eltávolították, és ma a British Museumban található. (Fotó: a British Museum jóvoltából)
Az i. e. 9–7. században Asszíria kiterjesztette uralmát Levantéra, mégis meglepően kevés egyértelmű „asszír” régészeti jellegzetességet hagyott hátra a térség anyagi kultúrájának nagy ...
A panasz-zsoltárok különös, mégis ismerős világot nyitnak meg: azt a helyet, ahol az imádság nem csiszolt szólam, hanem őszinte megszólítás. Ezekben az imákban a „Meddig?” nem információt kér, hanem kiáltás: a szenvedés nyelvén ragaszkodik Istenhez. A panasz itt nem terméketlen zúgolódás, hanem vállalt kapcsolat, amelyben a fájdalom is kimondható. Az alábbi írás ennek az imádságos, felszabadító logikájába vezet be.
Zsoltárok könyve a holt-tengeri tekercseken – forrás: Library of Congress (loc.gov), CC BY-SA 4.0.
A zsoltárok olvasása több, mint szép vallásos költészet: emberi hangok teljes skálája szólal meg bennük, és ezek a hangok Istennel beszélgetnek. A bejegyzés ahhoz ad kapaszkodókat, hogy értsük a műfajokat, a visszatérő témákat, és a könyv belső rendjét, amely a panasztól a dicséret felé szerveződik. Röviden: térképet kapunk a Zsoltároskönyvhöz, ...
Benjamin West: Józsue átkel a Jordán folyón a Szövetség Ládájával, 1800. Közkincs.
A deuteronomisztikus történeti mű nem egyszerűen elbeszéli Izrael korai történetét, hanem értelmezi is: mi számít hűségnek, mit jelent a szövetség, és hogyan olvasható a siker vagy a katasztrófa morális nyelven. A bejegyzésben Prof. Dr. Christine Hayes ehhez a gondolkodásmódhoz ad kapaszkodót a Deuteronomium könyvétől Józsue könyvén át a Bírák könyvéig.
A philanthrōpia (φιλανθρωπία) fogalma az európai kultúra egyik alapköve, jelentéstartalma azonban az évszázadok során jelentős átalakuláson ment keresztül. Ez a tanulmány a szó fejlődéstörténetét mutatja be: az aiszkhüloszi tragédiák világától a sztoikus etikán és a hellenisztikus uralkodói retorikán át egészen az újszövetségi teológiáig. Megvizsgáljuk, hogyan vált egy kockázatos isteni tettből politikai eszköz, majd végül a krisztusi ...
Händel és a Messiás kottái című mű részleteihez. Thomas Hudson alkotása (1748). Közkinccsé vált.
Händel Messiása a barokk zene egyik csúcsteljesítménye és a komolyzenei kánon globális ikonja. A mű 1741-ben, rendkívül rövid idő alatt készült el Charles Jennens bibliai idézetekből összeállított librettója alapján. Első előadására 1742-ben, Dublinban került sor jótékonysági koncertként, ahol óriási sikert aratott. A darab különlegessége a ...
Marianne Grohmann teológus írása a Zsoltárok könyvének egyik legnehezebb rétegét, az úgynevezett „ellenség-zsoltárokat” és azok drasztikus nyelvi képeit vizsgálja. A szerző rávilágít, hogy a bosszúvágyat és harcias istenképet tükröző szövegek komoly értelmezési nehézséget jelentenek, mivel gyakran ...
A 2025-ös év a bibliai régészetben különösen termékenynek bizonyult: új leletek és friss természettudományos vizsgálatok gazdagították a Szentírás történeti, kulturális és topográfiai hátteréről alkotott képünket. A felfedezések súlypontja idén is Jeruzsálem volt, de fontos eredmények születtek a kéziratkutatás, a geopolitikai kontextus és az újszövetségi helyszínek feltárása terén is. Az alábbi Top 10 lista olyan, valódi felfedezéseket és ...
Az 1920-as évek végén egy berlini folyóirat interjúsorozatot közölt számos híres személyiséggel, azt kérdezve tőlük, mi volt életük „legerősebb benyomása” – ahogy a körkérdés címe is szólt. Megkérdezték Brechtet is, aki szűkszavúan, szinte odavetve felelt:
„Nevetni fog: a Biblia.”
Brechtet aligha fűzte vallásos érdeklődés „a könyvek könyvéhez”, sőt, olykor parodisztikus átiratokban is idézte. Műveiben azonban a Szentírás ...
Egy teljes napot töltöttem Colmarban az isenheimi oltár előtt… Néztem Krisztus testét könny nélküli megrendülés nélkül; e test rettenetes állapota valóságnak tűnt, és e valóság előtt értettem meg, mi zavart a többi keresztre feszítésben: a szépség, az átszellemültség… Amit a valóságban bizonyára borzadva fordítanánk el a tekintetünktől, itt, ebben a festményben mégis teljes egészében megragadható volt: emlékeztető arra a borzalomra, amelyet ...
József elmagyarázza a Fáraó álmát – Jean-Adrien Guignet 19. századi festménye. Közkincs. Forrás: WikiMedia .
A József-történet a Teremtés könyve egyik legösszetettebb és legművészibben megszerkesztett elbeszélése. Aaron Quincoces Lorén tanulmánya azt vizsgálja, miként fonódnak benne össze a mitikus, folklorisztikus és irodalmi motívumok – mindenekelőtt a kút, a börtön és a ruha szimbolikája –, s hogyan rajzolódik ki ezek mentén József ...
Négy kommentár Salamon király Énekek énekéhez, Ejmiadzin, Örményország, 1787.
Forrás: Wikimedia Commons, szerző: Inlibris.com , licenc: public domain
A bibliai Énekek éneke értelmezéstörténete a zsidó és keresztény hagyományban egyaránt az allegorikus olvasatban csúcsosodik ki. Nuria Calduch-Benages tanulmánya a mű hatását követi nyomon a 16. századi misztikusok – különösen Avilai Szent Teréz – írásaiban, megmutatva, hogyan válik az isteni ...
Luca Signorelli (1445–1523): Mózes végrendelete és halála , freskó, 1481–1482. Sixtus-kápolna, Vatikán. Digitális reprodukció: Web Gallery of Art. Licenc: közkincs.
Moáb síkságán, a határ peremén hangzanak el Mózes búcsúbeszédei: innen tekint vissza a múltra, és innen készíti fel Izraelt a belépésre. A Deuteronomium egyszerre szónoki könyv és törvény-korpusz: a korábbi hagyományokat értelmezve és megújítva központosítja a kultuszt, ...
Antonio Zanchi: Mózes és a szikla , Santa Maria Maggiore Bazilika (Bergamo) 1669. Forrás: Wikimedia Commons, Licenc: CC BY 4.0
Anna Lisa Sch ino tanulmánya egy különös szellemi fordulópontra irányítja a figyelmünket, arra az időre, amikor Mózes és Krisztus alakját már nemcsak a hit, hanem a filozófia és a történelem is új fénybe állította. A 17. század gondolkodói, köztük Gabriel Naudé és Thomas Hobbes megpróbálták megérteni, mit jelent a törvény, ...
