A kortárs tudományossággal szemben G. Scott Gleaves úgy véli, hogy a görög nyelvet Jézus, tanítványai és az első századi Palesztinában élő zsidók szélesebb körben használták mind írásban, mind szóban. A bizonyítékok ugyanis azt mutatják, hogy a görög lett a domináns nyelv, amelyet a zsidók és a…
Ismert népmesei motívum, különösen a Mátyás királyhoz kapcsolódó meséinkben, hogy az uralkodó álruhát ölt, úgy járja az országot. Néha utólag tudják meg a lakosok, hogy kicsoda, máskor viszont ő maga fedi föl személyét. De vajon mi a királyi álruhák mögöttes célja és funkciója a Bibliában? Timothy…
Előadásában Andrew R. Davis azt vizsgálja, hogyan befolyásolta bibliatudományi munkáját, és hogyan befolyásolja a Szentírás a szülői szemléletét az a tény, hogy maga is egy Down-szindrómás fiú édesapja. A Jób könyvére összpontosítva megtárgyalja, hogyan támogathatja a Biblia a fogyatékkal élőkért és…
Jézus szenvedéstörténetének olvasásával felbukkanhat az antijudaizmus fenyegetése. Amy-Jill Levine biblikus professzor a nehéz szövegek olvasási módjáról ad hasznos stratégiákat.
A názáreti Jézus, akit a római hatóságok lázadással vádolnak, egy római kereszten hal meg. A zsidók – kollektíven,…
A Biblia nem beszél az emberi jogokról, de hozzájárult ennek a diskurzusnak a kialakulásához, amennyiben a társadalom gyengébb tagjai iránti, az emberiességen alapuló aggodalomról tanúskodik. John J. Collins biblikus professzor tárgyalja az igazságosság bibliai eszméjének néhány következményét, a…
Robert B. Alter (1935–) a héber nyelv és az összehasonlító irodalom professzora a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen, ahol 1967 óta tanít. Híres könyve a The Art Of Biblical Narrative amelyben regénykritikusként szerzett tapasztalatait kamatoztatja, miközben briliánsan rávilágít a Biblia elbeszélő…
Az Ószövetség kevés könyve váltott ki annyi vitát zsidók és keresztények között, mint Eszter könyve, amelyet dicsértek és átkoztak, kedveltek és elutasítottak – mindezt jó, istenfélő emberek. Carey A. Moore biblikus professzor éveken át, több írásában is tanulmányozta ezt az ellentmondásos…
Legújabb, „Il grande libro del Creato. Bibbia ed ecologia” [A teremtés nagy könyve. Biblia és ökológia] című könyvében Gianfranco Ravasi a Biblia „ökológiai" gazdagságáról, a fény, a víz, a hegyek, a fák, az állatok és az étel szimbolikus értékéről mesél. „Szeretni felebarátodat, mint önmagadat, azt…
A Második Szentély korabeli judaizmus valóban vonzotta a prozelitákat, és megkönnyítette a judaizmusra áttérni kívánó nem-zsidók megtérését – egyes görög és latin szerzők haragja és megvetése ellenére –, de nem volt öntudatos missziós tevékenység, mivel Izrael, a Tóra és a zsinagóga szerepe soha nem…
Mit tudunk a bírák időszakáról? Mikor és milyen céllal íródtak azok a szabadító történetek, amelyekben férfiak és nők harcolnak a szabadságukért az uralkodói hatalommal szemben? Milyen későbbi rétegek rakódtak a Szabadítók történeteire, ahogy a közösség áthagyományozta történeteiket és újraolvasta…
Nőként, idegenként és szajhaként Ráháb látszólag tehetetlen volt az izraelita férfiak uralta törvényekkel és szokásokkal szemben, mégis képes volt demonstrálni a nőiesség egy új dimenzióját, amely nemcsak erős és magabiztos volt, hanem bizonyos értelemben „prófetikus” is, mivel képes volt…
Az atlétikai képek fontos szerepet játszanak az erkölcsi nevelésről szóló gondolatokban. Janelle Peters biblikus írása.
A sztoikusoktól kezdve Pál apostolon, Loyolai Ignácon át Pierre Hadot-ig sokan mondták már, hogy az erényre lelki gyakorlatok segítségével kell törekedni. A sztoikus…
Bár a bibliai szövegeket létrehozó kultúrákban nem létezik a fogyatékosság kifejezés, léteztek a testi normativitásra vonatkozó követelmények, amelyektől egyesek teste eltérőnek minősült. A vallási feljegyzések nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megértsük a fogyatékosságot a kulturális…
Izrael bölcsei módszerének két sarokköve: a tapasztalat értékelése és a boldogság keresése. A bibliai bölcsességirodalomnak ez a nyitottsága a tapasztalatra a környező kultúrák iránti nyitottságra készteti művelőit. Hogyan álltak Izrael bölcsei a koruk által felkínált nevelési kihíváshoz, kihez…
Egy szövegnek nemcsak ideológiai és történelmi,hanem földrajzi centruma is van. Hogyan jelenik meg Jeruzsálem a zsoltárokban? A héber Biblia költeményeiben a szent város a megváltás, az öröm és egyben a veszteség helyszíne. Daniel Krochmalnik professzor írásában három zsoltáron keresztül közelít a…
