Bejegyzésünkben vázlatosan áttekintjük a 2019-es év legjelentősebb bibliai régészeti leleteit. Egy válogatás mindig szubjektív. Több hírről folyamatosan, hosszabban is beszámoltunk a #BibliaKultúra bejegyzéseiben vagy Facebook-oldalunkon.
A jeruzsálemi Dávid városához tartozó parkoló alatt más tárgyakkal együtt egy 2600 éves pecsétnyomóra bukkantak, amely Netan-Meleké, a ...
Érdekes megfigyelésekre tehet szert, aki áttekinti a 91. zsoltár recepciótörténetét. A zsoltárt vagy annak néhány versét ugyanis megtalálhatjuk az amuletteken, mágikus papiruszokon és tálakon azzal a céllal, hogy az embereket megóvják a gonosz szellemektől. Bejegyzésünkben rápillantunk a 91. zsoltárnak két fontos vonatkozására, az eredeti és későbbi használatára.
A Biblia zsoltáraiban egy embert találunk, aki imájával, énekével elsuttogta, ...
Alexandriai Philón szerint Mózes Izrael egyik legnagyobb vezetője volt, a „legtökéletesebb férfi”, de számos alkalommal került életveszélybe és nem maradt volna életben a nők bátorsága, bölcsessége és közebelépése nélkül. Bejegyzésünkben rápillantunk azokra a bátor bibliai nőkre, akiket az Örökkévaló felhasznált céljai elérésére.
Ha figyelmesen olvassuk Mózes történetét, akkor azt látjuk, hogy valójában tizenkét nő ad (új) életet ...
Hogy viszonyult a kereszténység korának legfontosabb filozófiai irányzatához? Reflektorfényben két hagyomány, valamint két képviselője: Seneca és Pál apostol. Beszélgetés Joseph Dodson biblikus professzorral.
Biblikus tanulmányokból szerezte alapképzését, mára pedig egyetemi docens. Beszélne erről az útról? Hogyan döntött úgy, hogy a bibliatudományt egész életen át tartó tevékenységévé teszi?
Egyetemista hallgatóként lenyűgözött ...
December 7-én nyitják meg azt a kiállítást a Vatikáni Múzeumban, ahol ritka, 4. századi szarkofágokat láthatnak a látogatók.
A kiállítás címe: Tempo divino. I Sarcofagi di Bethesda e l’avvento del Salvatore nel Mediterraneo antico (Szent idő. Beteszda szarkofágjai és az Üdvözítő érkezése az ókori Mediterráneumba).
A 366–399 közötti időszakra visszanyúló értékes márvány szarkofágok többnyire Jézus gyógyításait ábrázolják:
A Biblia a világirodalom része és bizonyos értelemben meglepően modern. Konrad Schmid, svájci bibliakutató elmondja, hogy a Biblia ősi írásait miért kellene még ma is olvasnunk.
Ki írta a Bibliát?
A Biblia a Kr. előtti első évezredben és a Kr. utáni első két évszázadban keletkezett. Abban az időben az „irodalmi szerző” fogalma még ismeretlen volt. Aki írt valamit, az hozzácsatolta a meglévő hagyományokhoz. Az első ismert bibliai szerző ...
Cristofano Allori: Judit Holofernész fejével (1613)
Folytatásos sorozatunkban megismerkedünk néhány ószövetségi női alakkal, és általuk megpróbálunk közelebb férkőzni önmagunkhoz is. Debora , Eszter , Éva és Hágár , Anna története után most ismerkedjünk meg Judittal.
A harcos archetípusa kettős érzéseket kelt, nem egy segítő ember képét hívja elő. Mégis fontos, hogy a harcos célja mindig az élet.
Judit könyvében ...
A feminista bibliaértelmezés nem pusztán a nőkről szóló szövegekre irányul, hanem az ókori Izrael életének és a Biblia kompozíciójának pontosabb megértését is szolgálja.
A feminista bibliaértelmezés alapvetően a nőkről szóló, vagy a nőket érintő kérdésekkel foglalkozó bibliai szövegek elemzése. Mivel történelmileg a mainstream bibliatudomány a férfiakra összpontosított és férfiak művelték, sok ...
A P.Oxy. 63.4365 jelzésű papirusz két nő levelezését rögzíti könyvek kölcsönzéséről. A rendkívül rövid levélből kiderül, hogy a levelezőpartnerek rendszeresen olvasó keresztény nők.
Az Oxyrhynchus-papiruszok néven ismert legnagyobb ókori gyűjteményt a hasonló nevű egyiptomi görög város szeméttelepén fedezték fel a 19. század végén. A Kr. e. 3. – Kr. u. 7. sz. között kialakult, mintegy félmillió darabból álló gyűjteményt dobozokban ...
Kinek látták Jézust a kortársai? John P. Meier nagyszabású könyvsorozatának provokatív címe egyben válasz is a kérdésre: egy „marginális”, mellékes zsidónak. A Notre Dame University professzora az „A Marginal Jew: Rethinking the Historical Jesus” köteteiben minden eddiginél alaposabban és előítéletektől mentesen rajzolja meg a történelmi Jézus személyét. A „történelmi Jézus” kifejezés alatt azt a Jézust érti, akit a modern történelmi ...
Ön évek óta vezet zarándoklatokat a Szentföldre „Bibliával a kezében”. Mesélne erről?
Számos módja van, hogy a Szentföldre menjünk. Az egyik legalapvetőbb módja, hogy „Jeruzsálemtől kezdve” (vö. Lk 24,47) megpróbáljuk megérteni a Bibliát. Amikor valaki újra rátalál a Szentírásra, máshogy elevenednek meg előtte az események. Sok zarándok beszámolt már erről. Sokan mondják:
Most, hogy hazatértem, kezdem felfogni a Bibliát.
mert ...
Néhány éve, hogy 2015-ben izraeli régészek római légiós tábor nyomaira bukkantak az ókori Megiddó mellett.
A tábor eredete Hadriánus császár uralkodására nyúlik vissza (117 – 138), aki két légiót is felállított a római Júdea provinciában:
Egészen a közelmúltig ...
Egy-egy véletlenszerű régészeti felfedezés sok mindent megváltoztathat. Így gondolják ezt azok az izraeli kutatók is, akik Aravában, Izrael dél-keleti részén, a Holt-tengertől Eilatig húzódó kietlen völgyben, a jordániai határ mentén ástak és egy hatalmas, nem állandó településeken alapuló nomád királyság nyomaira bukkantak.
Örök kérdés, hogy vannak-e történelemi alapjai az egyes bibliai elbeszéléseknek vagy milyen történelmi emlékezet ...
Folytatásos sorozatunkban megismerkedünk néhány ószövetségi női alakkal, és általuk megpróbálunk közelebb férkőzni önmagunkhoz is. Debora , Eszter , Éva és Hágár története után most ismerkedjünk meg Annával.
Az első, ami eszünkbe juthat a bölcs öregasszonyról, az a népmesék világa, gondoljunk csak a híres fordulatra: Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál! A történetekben ők mozgatják a szálakat, képesek a főhősök életét a rossz ...
Egy korábbi bejegyzésünkben már rápillantottunk egy olyan lapszéli megjegyzésre, amely kritikusan áll a vallásos turizmushoz. Mostani bejegyzésünkben pedig egy felháborodott scriptor véleményét olvashatjuk.
A borítóképen a második tesszaloniki levél utolsó része (2Tessz 3,11–18) és a Zsidókhoz írt bevezető sorai láthatók (Zsid 1,1–2,2) a Vatikáni kódexben . A szöveghasábok közötti sárga 8-as szám alatt pedig egy későbbi másoló megjegyzését ...
Vannak pillanatok, amikor fellélegzünk, és kimondjuk, most jól vagyok. Egy ilyen békés pillanat megtapasztalásához szükséges, hogy végig tudjuk gondolni életünket.
Ha így teszünk észrevesszük, hogy van miért hálásnak lennünk.
Cicero szerint a hálátlanság az, amikor megfeledkezünk róla, hogy emberek vagyunk. A Bibliában a leprások közül, akiket a Názáreti meggyógyított, csak egy gyógyult meg igazán: az, aki visszafordult megköszönni ...
Amy-Jill Levine professzor asszony beszél az ókori Izrael társadalmának egyik fontos építőkövéről, az igazságosságról, amely a mai embert is foglalkoztatja.
A Második Törvénykönyv 16:20 előírja:
„Az igazságosságra és csakis az igazságosságra törekedj!”
A héberben az igazságosságra használt kifejezésnek, a cedek nek ( צדק ) ugyanaz a gyöke, mint az „igaz mivoltra” használatos szónak és ugyanez a gyöke annak a kifejezésnek ...
A spirituális érdeklődésed nem arra való, hogy jobbnak tartsd magad másoknál, hanem arra hív, hogy a hétköznapjaidat normálisan, a jelenben élve próbáld megélni.
Anselm Grün gondolata nyomán
Az észak-Izraelben feltárt Ein Asur (Ein Asawir) a korai bronzkor egyik legnagyobb települése. A feltáró régészek szerint az 5000 éves kánaáni megapolisz örökre megváltoztatja azt, amit a térségben (Jordánia, Libanon, Szíria déli része) az urbanizáció kialakulásáról tudunk.
A 6000 lakosú, 160 hektáros alapterületű, kifinomult építkezést és várostervezést sugalló nagyvárosra a mai Harish melletti új közlekedési csomópont építésekor bukkantak az ...
Thomas Römer, filológus, számos könyv és tanulmány szerzője, a Collège de France biblikus professzora úgy véli, hogy a Biblia tudományos értelmezése gazdagítja a szöveget és szélesíti a megértés horizontját, mindazonáltal nem kérdőjelezi meg a hit alapjait.
Professzor Römer, meghatározná nekem, hogy mi fán terem egy biblikus?
Válaszolhatnám azt, hogy a biblikus az valaki, aki úgy döntött, hogy a Bibliát kutatási tárgyának tekinti, és élete ...
Tényleg démonűző hatása van a halszív és máj elégetésének a nászéjszakán?
Tóbiás vagy Tobit könyve valamikor a makkabeusi felkelés előtt íródhatott (Kr. e. 250–175). A 14 fejezetes elbeszélés historikus könyvnek próbál mutatkozni: utal eseményekre, de olyan sok történelmi pontatlanságot és földrajzi képtelenséget találunk benne, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy a mű adatait és keretét ...
A napokban Hadidban két ékírásos táblára bukkantak a régészek, amely a Kr. e. 7. századba vezet bennünket vissza és nem akármilyen feltételű kölcsönről tájékoztat.
A mai Jeruzsálem és Tel Aviv között, egykor 50 hektáros területű dombon fekvő városban élő emberek többsége nem izraelita volt, hanem asszír. A lelet így rámutat, hogy Izrael királyságának területén nagyon kevés izraelita maradt az asszír hódítások, deportálások és ...
Beszélgetés a szerző Biblical Literalism: A Gentile Heresy című könyvéről. Aki kérdez: Candace Chellew-Hodge, baptista lelkész.
Azt állítja, hogy a Biblia szó szerinti értelmezése pogány eretnekség. Mit jelent ez?
Azt jelenti, hogy az evangéliumokat, különösen is Máté evangéliumát Jézusnak egy zsidó tanítványa írta, aki az ő zsidó tanítványi közösségének tagja volt. Máté átvesz bizonyos dolgokat, amik a zsidók mindennapos életének, ...
Bejegyezésünkben annak járunk utána, hogy milyen volt az özvegyek jogi és társadalmi háttere az Újszövetség kori Mediterráneumban. Vajon rászorulók voltak vagy erős, tehetős asszonyok?
Bibliai kommentárokban, teológiai előadások és prédikációkban is gyakran szembesülünk azzal, hogy téves társadalmi kontextust feltételeznek és közvetítenek az özvegyek helyzetével kapcsolatban. Ezek az írások vagy beszédek abból indulnak ki, hogy az özvegyek ...
A Prédikátor könyve a Kr. 3. sz. második felében íródott (Kr. e. 250 körül), amikor Nagy Sándor már meghódította Keletet és a könyv szerzője pedig szembesül a születő görög világgal és annak gazdasági változásaival.
A Ptolemaioszok uralmával Izrael földjén is megjelent a pénzérme, ami újdonságnak számított, mert az ókori Izraelben nem volt pénz, csak cserekereskedelem .
A következő versek jól tükrözik a pénz megjelenésével diktált ...
Bejegyzésünkben arra keressük a választ, hogy az ókorban a nők tényleg kevésbé voltak-e iskolázottak, mint a férfiak, illetve milyen lehetőségeik voltak a nyilvános szereplésre.
Az oktatás kiváltság volt, így a tehetősebb családba született nők nagyobb eséllyel részesültek oktatásban. Arisztokrata körökből ismerünk okos és művelt nőket, női költőket. A férfiak becsülték a művelt dajkákat és édesanyákat. ...
József bibliai alakjáról szóló értekezésében feldolgozza Potifár feleségének sikertelen csábítását (vö. Ter 39). Az első században élt zsidó szerző kétszer is felhasználja a bibliai történetet. Egyrészt azért, hogy felmagasztalja Egyiptom következő főemberét, amiért ellenállt a szexuális csábításnak, másrészt azért, hogy egy demokratikus polisz politikai vezetőjét erényes emberként mutassa be, akit nem lehet rászedni, sem megvesztegetni.
Folytatásos sorozatunkban megismerkedünk néhány ószövetségi női alakkal, és általuk megpróbálunk közelebb férkőzni önmagunkhoz is. Debora , Eszter és Éva története után most ismerkedjünk meg Hágárral.
Az elhagyott nő esete a világirodalom visszaköszönő témája, minden korban aktuális, hasonlóképpen ahhoz az alaptapasztalathoz, hogy magányukban még sincsenek teljesen egyedül. A regények, amelyek az elhagyatottságról szólnak, megérintik a női ...
A kutya „az ember legjobb barátja”, és az egyik legkorábban házasított állat. Mit tudunk róluk: szerették őket vagy inkább a tisztátalansággal társították? Korábban is megsiratták az emberek elvesztett kedvencüket? Mi közük az istenekhez és hol található az ókori világ legnagyobb kutyatemetője? Bejegyzésünkben ezeknek a kérdéseknek eredünk a nyomába.
Az időszámításunk előtti negyedik évezredből ...
Filippo Morlacchi beszélgetése Eugenio Alliata ferences régésszel, egyetemi tanárral, a jeruzsálemi Terra Sancta Museum igazgatójával.
Szentföld Múzeum. Padre Eugenio! Mi ez, mióta van és mi a célja?
A múzeumot több, mint száz éve alapították a jeruzsálemi ferencesek múzeumaként a San Salvatore kolostor mellett. Néhány fontos felfedezés után, mondjuk így, szükségszerű volt a megalapítása. Az első felfedezésre Betlehemben került sor: néhány ...
