Az ezredforduló óta egy maroknyi biblikus szakember elkezdett foglalkozni az emberi gondolkodás és viselkedés tudományos magyarázataival, hogy megértsék a bibliai szövegek létrehozásának és használatának hátterében álló kognitív folyamatokat, beleértve az isteni bibliai fogalmát, az első krisztushívők rituáléit, valamint azokat a társadalmi interakciókat, amelyek befolyásolták közösségeik kialakulását és növekedését.
Az ...
A Dávid városában, az Armon Hanatziv sétány közelében, a szeptember első napjaiban fellelt makulátlan oszlopfők stílusa Izrael és Júda királyságának királyi és hivatalos épületeire jellemző az első Szentély időszakában (Kr. e. 10–6. sz.) és szépen jelzik a Dávid-dinasztiával való kapcsolatot. A díszes, mészkőből faragott oszlopfők a palotába vezető kapuknál álltak eredetileg.
Az oszlopfők motívuma egyébként ma is látható az egyik izraeli ...
Hogyan formálta Jung a bibliaértelmezést? Milyen az az olvasat, amely közelebb van a psziché új igényeihez? Fontosabb lett a szöveggel szemközti világ, mint a szöveg világa és a szöveg mögötti világ? Milyen előnyei vannak és milyen kockázatokat rejt magában egy pszichológiai bibliaértelmezés? Prof. Antonio Dorella írás többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.
„Óriási feladat
új megközelítést alkotni
egy régi igazsághoz.”
C. ...
A „Bible and Archaeology Discussons” YouTube-sorozatban Israel Finkelstein régész (Tel Aviv) és Thomas Römer bibliakutató (Párizs) felkeresik az egyes régészeti helyszíneket és a két tudományág kritikai szemléletének segítségével hidat vernek a régészeti és a biblikus kutatások eredményei között. Így segítenek bennünket eligazodni, hogy az ásatások adatai hogyan kapcsolódnak a Biblia világához és szövegéhez. Az első részben Khribet Qeiyafát ...
Az Ószövetség ellentmondásokkal teli szöveg. Pontosan ez teszi annyira érdekessé Thomas Römer számára: vitát vált ki az értékekről és a világnézetekről.
Marc Zitzmann interjúját olvashatjuk Thomas Römerrel.
„A fundamentalisták szeretik kiszúrni maguknak azokat a szövegrészeket, amelyek beleillenek a koncepciójukba, majd a maradékot egyszerűen félredobják.” Thomas Römer, a Collége de France -ban, 2020 februárjában.
Decemberben ...
A Biblia vallási és politikai kérdésekre összpontosít, illetve túlhangsúlyozza a városi életet a vidéki élet rovására. Ezzel szemben a régészet segíthet nekünk, hogy jobban megértsük az izraeliták többségének az életét, akik nem a városban éltek. Segít az olyan hétköznapi kérdések megválaszolásában is, mint például: mit tettek az ókori izraeliták a megélhetésért és mivel táplálkoztak.
A bibliai szöveg tanulmányozásával bizonyos ...
A Tízparancsolatra tekinthetünk a politikai teológia megnyilatkozásaként is. Mózest pedig szemlélhetjük úgy is, mint aki az emberek elé adta azt a programot, amely visszautasítja az állam mindenhatóságát és a szabadság örökös elnyomását a mindenkori fáraók részéről.
1942-ben, az amerikai száműzetésben élő Thomas Mann egy novellával járult hozzá a The Ten Commandments. Ten Short Novels of Hitler’s War Against the Moral Code című kötethez. A ...
Hogyan beszél az Ószövetség a fogyatékosságról? A hasonlatok és képanyagok csak ártatlan szófordulatok és szemléltetés csupán, vagy egyszersmind megbélyegzik és marginalizálják is a fogyatékos embereket?
A héber Biblia gazdag nyelvezetet és képanyagot használ a fogyatékossággal kapcsolatban. A fogyatékosság kortárs elképzelései az emberi állapotok sokszínű változatosságára utalhatnak, bár ezeknek az állapotoknak nincs sok közös orvosi vagy ...
Apollón temploma és Korintus akropolisza
Ha el akarjuk kerülni a naiv bibliaolvasás buktatóit, akkor a bibliai könyveket a maguk történelmi kontextusában kell megérteni. Pál apostol korintusi története és első levele.
Amikor Pál apostol 50-ben Korintusba érkezett, akkor a Földközi-tenger térségének egyik legelbűvölőbb városát találta. Addig még nem szerzett tapasztalatot arról, hogy milyen is egy nagy görög polisz városi élete, ha ...
Honnan tudjuk, hogy melyik a legjobb jelölt a bibliai Betszaida városára? Milyen érvek szólnak El-Araj mellett?
Nagy Heródes egyik fia, Heródes Fülöp 38 évig uralkodott (Kr. e. 4 – Kr. u. 34) a Jordánon túli terület északi régiójában. A negyedes fejedelemség területe a Hermon hegyétől húzódott a Galileai-tótól keletre fekvő területéig. Fülöp 30 körül negyedes fejedelemségének déli határán alapított egy tóparti várost, amely társa volt az ...
A Prédikátor könyvében a munka világának jó néhány vonatkozása előkerül. Vajon mit kezdett a Kr. e. 3. század közepén élt bölcs szerző a törtetéssel, a megelégedettséggel, az irigységgel és a kapzsisággal? Hogy tekintett a lusta, a tevékeny vagy éppen munkamániás emberekre, a csapatmunkára? Egyszóval: Mit gondolt az élet értelmén töprengő bibliai szerző, Qohelet, a Prédikátor a munkáról? Vendégszerzőnk, prof. Franco Piotti , írásában többek ...
Hogyan kapcsolódnak össze az emberek és az állatok a Biblia szerelmes dalgyűjteményében, az Énekek énekében? Milyen női metaforákkal találkozunk? Milyen képekbe sűrítették a bibliai szerzők a nőkről szerzett tapasztalataikat?
Amikor Umberto Eco A rózsa neve c. nagyhírű regényében Adso, a szerzetesújonc, egy éléskamra félárnyékában, egy névtelen, fiatal, szegény lány karjaiban felfedezi a szexualitás örömeit, akkor csak az Énekek ...
Az Istenszülő Szűz tiszteletére szentelt templomot és a monostort 456-ban építtette egy gazdag özvegyasszony, Iqilia. Az arab hódítást követően a templomot mecsetté alakították, mekkai irányt jelölő mihráb ot illesztettek hozzá, ami a 749-es földrengés során jelentősen megrongálódott, a keresztes kor után pedig teljesen elpusztult. Ezzel azonban a hely emlékezete is szinte kiveszett.
A Maria Kathisma motívumot a keresztesek Európába is elvitték, amikor ...
A filmiparban nem ismeretlen, hogy a rendezők több befejezést forgatnak le, vagy a rajongók követelnek méltóbb befejezést. Sokszor még a színészek sem tudják, hogy mi lesz egy-egy jól menő sorozat igazi befejezése és melyek lesznek azok a fordulatok, amelyek valóban bekerülnek a végső változatba. Ebből a szempontból Márk evangéliumának utolsó fejezete kiemelkedő, ugyanis a mintegy 1700 fennmaradt görög kézirat és az első fordítások között a ...
John August Swanson A Prédikátor könyve c. festménye, amelyen az „időkatalógus” szavai olvashatók és mozzanatai láthatók: Mindennek megszabott ideje van . (A kép elérhetősége: Finding Solace)
Valaki írt egy szenvedélyes könyvet, amely végül a viták lecsengése után bekerült a Bibliába. Nem volt pesszimista, sem optimista, még csak opportunista sem, hanem reális és egyértelmű személy, aki szenvedélyesen szerette az igazságot és kutatta az élet ...
Békésen szunyókáló macska a jeruzsálemi Dávid városában
Néhány gondolatébresztő tanulmány alapján utánajártunk, hogy a bibliai írások, illetve néhány apokrif irat a korai zsidó irodalomból hogyan tekint az állatokra, foglalkozik-e a teológia az állatokkal és végül milyen viszonyban állt az ókori ember az állatvilággal.
A bibliai állatvilág iránti érdeklődés lehet állattani vagy kultúrtörténeti. Ezeken túl azonban a bibliai képek és ...
Csak három emlékem maradt gyerekkorom legkorábbi időszakából, a makói házról, ahonnan 1928-ban elkerültem. Az első könnyes. [...] A szomorú epizód voltaképpen inkább viccesnek mondható. Kaptam egy csokoládényuszit, és odavoltam érte. Majd a következményekkel nem számolva, nagy élvezettel enni kezdtem. Nyúlbarátom hamarosan elvesztette a fejét, s e látvány kétségbe ejtett, vigasztalhatatlanul bőgtem órákon át. Nemrégiben valaki, aki nagyon közel áll ...
Az olajfák alatt viharos a mozgolódás: rohamra kész rendőrök, felajzott tömeg valódi és nem odaillő fegyverekkel, menekülő emberek és a központban a zajos csődület oka: a prédikátor és gyógyító Názáreti Jézus. Egy bizonyos ponton az elbeszélés dinamikája megáll egy marginális jelenetnél. Az általános zavarodottságban feltűnik a fáklyák vagy a hold fénye alatt
egy ifjú, akinek meztelen testét csak egy gyolcslepel fedte. Amikor meg akarták ...
A Zsoltárok könyve összekapcsolja a kereszténységet és a zsidóságot, hiszen sem az Újszövetség, sem a második század keresztény irodalma nem teremtett „új” keresztény imádság- vagy énekgyűjteményt: maradtak tehát a zsoltárok, beleértve az átokzsoltárokat is.
Biztos vagyok abban, hogy manapság a szerzeteseinken kívül csak kevesen olvassák az Ószövetség zsoltárait. Talán néhány bibliás hívő, néhány idős beteg, esetleg még egy fiatal ...
Milyen körülmények között éltek a szoptatós dajkák az ókori világban? Milyen szokások érvényesültek? A dajkák ugyanabból az etnikai csoportból származtak, mint megbízóik? Milyen képességekkel kellett rendelkezniük? A női szolgáknak fizettek ezért a szolgáltatásért vagy rákényszerítették őket? Saját házukban nevelték fel a gyermeket vagy házhoz mentek? Ha magukhoz vették a gyermeket, akkor mikor kellett visszaküldeni szüleihez? Bejegyzésünkben ...
A járványokat az ókori emberek nem annyira természeti jelenségekkel magyarázták, hanem gyakran morális kontextusba helyezték.
Az egyes ókori kultúrák különféle orvosi felismerésekre jutottak (tudtak például a különböző növények és ételek gyógyító hatásairól, egyes műtéti folyamatokról), de nem értették a fertőző betegségek terjedésének módját. Ennek eredményeként az ókorban a járványok voltak antikvitás legnagyobb gyilkosai.
Az ...
A nemrégiben indult „Bible and Archaeology Discussons” YouTube-sorozatban Israel Finkelstein régész (Tel Aviv) és Thomas Römer biblikus kutató (Párizs) felkeresik az egyes régészeti helyszíneket és a két tudományág kritikai szemléletének segítségével hidat vernek a régészeti és a biblikus kutatások eredményei között. Így segítenek bennünket eligazodni, hogy az ásatások adatai hogyan kapcsolódnak a Biblia világához és szövegéhez. Az első ...
Sokakat foglalkoztat, hogy a régészeti felfedezések adatai hogyan kapcsolódnak a Biblia világához és szövegéhez. A „Bible and Archaeology Discussions” sorozatban Israel Finkelstein régész (Tel Aviv) és Thomas Römer biblikus kutató (Párizs) felkeresik az egyes régészeti helyszíneket és párbeszédbe bocsátkoznak: a két tudományág kritikai szemléletének segítségével hidat vernek a régészeti kutatások eredményei és a bibliai szöveg között.
Az ...
Különös képvilága és a nyomában támadt fanatikus irányzatok miatt joggal nézünk gyanakodva a Biblia apokaliptikus könyveire, főleg a Jelenések könyvére. Hogyan értékelhetjük helyesen az apokaliptikát, amely szerves részét képezi a nyugati vallási örökségnek? Beszélgetés Adela Yarbro Collins biblikussal.
Mi jellemzi az apokaliptikus gondolkodást a Bibliában?
Az apokaliptika legfontosabb jellemzői: a föld és az ég, valamint a jelen kor és egy ...
Vajon előrébb ment-e a világ az egyes vallási alapelbeszélések által?
A Talmudban lecsapódott zsidó vallásos hagyomány a leányok születését isteni büntetésnek tartotta [1]
átkozott, akinek lánygyermekei vannak,
és a bölcsek azt tanították, hogy „a világ nem állhat fenn férfiak és nők nélkül, de boldog, akinek gyermekei fiúk, és jaj azoknak, akiknek a gyermekei lányok” [2]. Egy olyan világban, ahol azt ...
Mit tudhatunk biztosan a zsidó oktatásról, nevelésről és szakképzésről a hellenisztikus-római időszakban? Milyen modellt vettek alapul? Mit tanult a kulturális elit? Támogatták-e a kétnyelvűséget és a nők képzését? Bejegyzésünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Az elmúlt években megdőlt a hagyományos feltételezés a szervezett zsidó elemi oktatásról a hellenisztikus-római időszakban, amely a jeruzsálemi templom ...
„Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó, hogy a férfi egyedül van, alkotok hozzáillő segítőtársat.”
Ahhoz, hogy megértsük a teremtés-elbeszélésben szereplő ʽēzer k e negdô héber kifejezés jelentését (Ter 2,18), pontosítanunk kell, mit is jelent az Ószövetségben az ʽēzer szó („segítség”). Nem egy megszokott kifejezésről van szó. Többnyire olyan szövegekben fordul elő, ahol isteni támogatást jelöl.
Az ókori Közel-Kelet embere festővászonként tekintett testére. Mit tudunk a tetoválásról az ókori világban és mit mond a Biblia a tetoválás gyakorlatáról?
Miért dönthettek úgy emberek az évszázadok során, számtalan kultúrában, hogy tetováltatják testüket?
Az embereket mindig is foglalkoztatta testük „festővászna”. A testi megjelenés megváltoztatásának számos módja közül az egyik éppen a test megjelölése. Már az ókor legelején, ...
Jean Louis Ska biblikus egy rendkívül szemléletes képpel illusztrálta, hogy a Biblia első öt könyve ( Pentateuchus ) hogyan állt össze.
Ma úgy fogalmaznék, hogy a Pentateuchus kompozíciója egyfajta csatatér. Számos vélemény létezik arról, hogy a Pentateuchus hogyan keletkezett. Van azonban néhány pont, amelyben több kutató egyetért. Az egyik, hogy a Pentateuchus egy késői időszakban, a perzsa korban keletkezett. A következő hasonlattal élnék:
a ...
„Ha nem értjük meg Jézus korának zsidóságát, akkor hogyan érthetnénk meg őt és üzenetét?” Jó kérdés. David Heim beszélgetése Matthias Henzével, a qumráni közösség és a korai judaizmus szövegeinek kutatójával, a Rice University zsidó tanulmányok programjának alapító igazgatójával. Henze két legjelentősebb könyve: Jewish Apocalypticism in Late First Century Israel és Mind the Gap: How the Jewish Writings between the Old and New Testament Help Us ...
