Jon D. Levenson a Harvard Divinity School Zsidó Tanulmányok professzora. Kutatásai a Héber Biblia értelmezésére összpontosítanak, különös tekintettel annak újraértelmezéseire a Második Szentély korabeli és a rabbinikus zsidóság hagyományában. Legújabb könyvéről, Israel’s Day of Light and Joy: The…
John Coffey előadása azt mutatja be, miként vált a Biblia a 18–19. századi rabszolgaságellenes (abolicionista) mozgalmak egyik legfőbb hivatkozási alapjává és szimbólumává – annak ellenére, hogy korábban éppen a rabszolgaság igazolására használták. Az angol és amerikai reformerek nemcsak…
A bibliai nők számára – ahogyan az ókori Közel-Kelet többi nőjének is – a gyermekáldás jelentette életük legnagyobb értékét. Ez magyarázza, hogy különösen a Teremtés könyvében miért hajlandók szinte bármire, hogy biztosítsák utódaik születését. Ezért esnek néha erkölcsileg megkérdőjelezhető…
Hogyan lehetséges, hogy mind Júda, mind Asszíria saját győzelmeként tartja számon az i. e. 701-ben vívott háborút, amikor Szanherib betört Júdába? Egyesek ezt azzal magyarázták, hogy vagy Asszíria, vagy Júda megtévesztően adta írásba az eseményeket. E tanulmányban azonban, a vitatott győzelem…
Ezekiel könyve a héber Biblia egyik legösszetettebb és teológiailag leggazdagabb prófétai gyűjteménye, amely évszázadok óta egyszerre ösztönzi és kihívás elé állítja a kutatókat és a hívőket. Misztikus látomásai, komplex szimbolikája és a babiloni fogság alatti élet bemutatása különleges helyet…
Christine R. Trotter tanulmánya arra vállalkozik, hogy új megvilágításba helyezze a szenvedés értelmezésének és a vigasztalás nyelvének kérdését a hellenisztikus zsidóság világában. A szerző érzékenyen és árnyaltan tárja fel, miként formálták újra a bibliai és görög–római hagyományokat azok a zsidó…
Marilynne Robinson Home című regénye a tékozló fiú példázatát gondolja tovább, bemutatva Robert Boughton lelkész és gyermekei, különösen a problémás múltú Jack és a hűséges Glory kapcsolatát. Jack hazatérése nem hoz megnyugvást, hanem felszínre hozza a család mélyebb konfliktusait és a megbocsátás…
Egy nyolcrészes régészeti kurzus során Israel Finkelstein és Matthew J. Adams régészek segítségével ismerhetjük meg Megiddó, az ókori Közel-Kelet egyik legfontosabb stratégiai központjának történetét és régészetét. Megiddó az i. e. 8. században az izraeli királyok, különösen II. Jeroboám jelentős…
Luciano Zappella írása a tékozló fiú történetét elemzi, amelyet pontosabb lenne az irgalmas atya példázataként nevezni. Rámutat, hogy a Biblia maga is az újraértelmezések forrása, és a példázat a kizárás és befogadás dinamikáját vizsgálja. A középpontban az apa áll, aki különböző módon, de…
„Vanitas vanitatum” – de tényleg ezt mondta a Prédikátor? A latin fordítás évszázadokra meghatározta a Prédikátor könyvének értelmezését. A „vanitas” erkölcsi színezetet adott egy eredetileg teljesen más jelentésű szónak: a héber hebel nem „hiábavalóságot”, hanem „leheletet”, „párát”,…
Christine Hayes előadásaösszehasonlító megközelítésben mutatja be a bibliai törvényeket, rávilágítva az izraelita jog és más ókori közel-keleti jogrendszerek, például Hammurapi törvénykönyve közötti hasonlóságokra és eltérésekre. Kiemeli az izraelita törvény egyedi vonásait, amelyeket az isteni…
Cristina Acidini művészettörténész előadása a firenzei Dávid-szobrok születését, jelentését és hatástörténetét mutatta be, művészettörténeti és vallási összefüggésekben. Részletesen bemutatja, hogyan vált Dávid Firenze városának és szabadságeszményének szimbólumává, miként jelenítette meg a nép…
Aquinói Tamás a Jób könyvéhez írt kommentárjában azt vizsgálja, hogyan egyeztethető össze Isten gondviselése a világban tapasztalható igazságtalanságokkal. A középkori szellemóriás szerint Jób története valóságos, és a könyvben leírt beszélgetések egyfajta teológiai vitát alkotnak Isten…
Ez a bejegyzés a „Great Art Explained” YouTube-csatorna egyik videójának magyar nyelvű fordítása. A Caravaggio „A Krisztus elfogatása” című festményét elemző szöveg nemcsak művészettörténeti, hanem spirituális és emberi mélységeket is feltár – érdemes végigolvasni.
Bevezetés
A 17. század…
Ámosz Oz Júdás című regénye a hűség és árulás kérdését vizsgálja történelmi, vallási és személyes síkon. A cselekmény 1959-1960 telén játszódik Jeruzsálemben, ahol a fiatal Shemuel Asch egy idős, mozgáskorlátozott tudós, Gershom Wald társalkodója lesz, és találkozik Atalia Abrabanellel, egy…
