A járványokat az ókori emberek nem annyira természeti jelenségekkel magyarázták, hanem gyakran morális kontextusba helyezték.
Az egyes ókori kultúrák különféle orvosi felismerésekre jutottak (tudtak például a különböző növények és ételek gyógyító hatásairól, egyes műtéti folyamatokról), de nem értették a fertőző betegségek terjedésének módját. Ennek eredményeként az ókorban a járványok voltak antikvitás legnagyobb gyilkosai.
Az ...
A nemrégiben indult „Bible and Archaeology Discussons” YouTube-sorozatban Israel Finkelstein régész (Tel Aviv) és Thomas Römer biblikus kutató (Párizs) felkeresik az egyes régészeti helyszíneket és a két tudományág kritikai szemléletének segítségével hidat vernek a régészeti és a biblikus kutatások eredményei között. Így segítenek bennünket eligazodni, hogy az ásatások adatai hogyan kapcsolódnak a Biblia világához és szövegéhez. Az első ...
Sokakat foglalkoztat, hogy a régészeti felfedezések adatai hogyan kapcsolódnak a Biblia világához és szövegéhez. A „Bible and Archaeology Discussions” sorozatban Israel Finkelstein régész (Tel Aviv) és Thomas Römer biblikus kutató (Párizs) felkeresik az egyes régészeti helyszíneket és párbeszédbe bocsátkoznak: a két tudományág kritikai szemléletének segítségével hidat vernek a régészeti kutatások eredményei és a bibliai szöveg között.
Az ...
Különös képvilága és a nyomában támadt fanatikus irányzatok miatt joggal nézünk gyanakodva a Biblia apokaliptikus könyveire, főleg a Jelenések könyvére. Hogyan értékelhetjük helyesen az apokaliptikát, amely szerves részét képezi a nyugati vallási örökségnek? Beszélgetés Adela Yarbro Collins biblikussal.
Mi jellemzi az apokaliptikus gondolkodást a Bibliában?
Az apokaliptika legfontosabb jellemzői: a föld és az ég, valamint a jelen kor és egy ...
Vajon előrébb ment-e a világ az egyes vallási alapelbeszélések által?
A Talmudban lecsapódott zsidó vallásos hagyomány a leányok születését isteni büntetésnek tartotta [1]
átkozott, akinek lánygyermekei vannak,
és a bölcsek azt tanították, hogy „a világ nem állhat fenn férfiak és nők nélkül, de boldog, akinek gyermekei fiúk, és jaj azoknak, akiknek a gyermekei lányok” [2]. Egy olyan világban, ahol azt ...
Mit tudhatunk biztosan a zsidó oktatásról, nevelésről és szakképzésről a hellenisztikus-római időszakban? Milyen modellt vettek alapul? Mit tanult a kulturális elit? Támogatták-e a kétnyelvűséget és a nők képzését? Bejegyzésünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Az elmúlt években megdőlt a hagyományos feltételezés a szervezett zsidó elemi oktatásról a hellenisztikus-római időszakban, amely a jeruzsálemi templom ...
„Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó, hogy a férfi egyedül van, alkotok hozzáillő segítőtársat.”
Ahhoz, hogy megértsük a teremtés-elbeszélésben szereplő ʽēzer k e negdô héber kifejezés jelentését (Ter 2,18), pontosítanunk kell, mit is jelent az Ószövetségben az ʽēzer szó („segítség”). Nem egy megszokott kifejezésről van szó. Többnyire olyan szövegekben fordul elő, ahol isteni támogatást jelöl.
Az ókori Közel-Kelet embere festővászonként tekintett testére. Mit tudunk a tetoválásról az ókori világban és mit mond a Biblia a tetoválás gyakorlatáról?
Miért dönthettek úgy emberek az évszázadok során, számtalan kultúrában, hogy tetováltatják testüket?
Az embereket mindig is foglalkoztatta testük „festővászna”. A testi megjelenés megváltoztatásának számos módja közül az egyik éppen a test megjelölése. Már az ókor legelején, ...
Jean Louis Ska biblikus egy rendkívül szemléletes képpel illusztrálta, hogy a Biblia első öt könyve ( Pentateuchus ) hogyan állt össze.
Ma úgy fogalmaznék, hogy a Pentateuchus kompozíciója egyfajta csatatér. Számos vélemény létezik arról, hogy a Pentateuchus hogyan keletkezett. Van azonban néhány pont, amelyben több kutató egyetért. Az egyik, hogy a Pentateuchus egy késői időszakban, a perzsa korban keletkezett. A következő hasonlattal élnék:
a ...
„Ha nem értjük meg Jézus korának zsidóságát, akkor hogyan érthetnénk meg őt és üzenetét?” Jó kérdés. David Heim beszélgetése Matthias Henzével, a qumráni közösség és a korai judaizmus szövegeinek kutatójával, a Rice University zsidó tanulmányok programjának alapító igazgatójával. Henze két legjelentősebb könyve: Jewish Apocalypticism in Late First Century Israel és Mind the Gap: How the Jewish Writings between the Old and New Testament Help Us ...
Bejegyzésünkben vázlatosan áttekintjük a 2019-es év legjelentősebb bibliai régészeti leleteit. Egy válogatás mindig szubjektív. Több hírről folyamatosan, hosszabban is beszámoltunk a #BibliaKultúra bejegyzéseiben vagy Facebook-oldalunkon.
A jeruzsálemi Dávid városához tartozó parkoló alatt más tárgyakkal együtt egy 2600 éves pecsétnyomóra bukkantak, amely Netan-Meleké, a ...
Érdekes megfigyelésekre tehet szert, aki áttekinti a 91. zsoltár recepciótörténetét. A zsoltárt vagy annak néhány versét ugyanis megtalálhatjuk az amuletteken, mágikus papiruszokon és tálakon azzal a céllal, hogy az embereket megóvják a gonosz szellemektől. Bejegyzésünkben rápillantunk a 91. zsoltárnak két fontos vonatkozására, az eredeti és későbbi használatára.
A Biblia zsoltáraiban egy embert találunk, aki imájával, énekével elsuttogta, ...
Alexandriai Philón szerint Mózes Izrael egyik legnagyobb vezetője volt, a „legtökéletesebb férfi”, de számos alkalommal került életveszélybe és nem maradt volna életben a nők bátorsága, bölcsessége és közebelépése nélkül. Bejegyzésünkben rápillantunk azokra a bátor bibliai nőkre, akiket az Örökkévaló felhasznált céljai elérésére.
Ha figyelmesen olvassuk Mózes történetét, akkor azt látjuk, hogy valójában tizenkét nő ad (új) életet ...
Hogy viszonyult a kereszténység korának legfontosabb filozófiai irányzatához? Reflektorfényben két hagyomány, valamint két képviselője: Seneca és Pál apostol. Beszélgetés Joseph Dodson biblikus professzorral.
Biblikus tanulmányokból szerezte alapképzését, mára pedig egyetemi docens. Beszélne erről az útról? Hogyan döntött úgy, hogy a bibliatudományt egész életen át tartó tevékenységévé teszi?
Egyetemista hallgatóként lenyűgözött ...
December 7-én nyitják meg azt a kiállítást a Vatikáni Múzeumban, ahol ritka, 4. századi szarkofágokat láthatnak a látogatók.
A kiállítás címe: Tempo divino. I Sarcofagi di Bethesda e l’avvento del Salvatore nel Mediterraneo antico (Szent idő. Beteszda szarkofágjai és az Üdvözítő érkezése az ókori Mediterráneumba).
A 366–399 közötti időszakra visszanyúló értékes márvány szarkofágok többnyire Jézus gyógyításait ábrázolják:
