„Elnevezte Életnek (Vita) , mert ő lett minden élők anyja” (Vetus latina)
Cristina Simonelli aki 2013 és 2021 között volt az Olasz Női Teológusok Egyesületének elnöke és jelenleg is patrisztikus teológiát tanít Veronában, valamint a milánói Észak-Olaszországi Teológiai Karon, az Éva, az első nő. Történet és történetek című könyvében Éva nyomában vezeti az olvasót: felidézi őt a szövegek labirintusából, megmutatja összetettségét és ...
A kivonulás története a Biblia egyik leghíresebb története. Minden gyermek tudja, hogyan állt Mózes a fáraó elé, és mondta neki: „Engedd el az én népemet!”, hogyan kelt át a tengeren, és hogyan vezette népét az ígéret földjére a hosszú út után a Sínai-sivatagban. Ezek a történetek lenyűgözőek és gazdag jelentést hordoznak, de sajnos a fő (ha nem az egyetlen) történelmi forrásunk, amelyből tanulmányozhatjuk őket, maga a Biblia, amely sok ...
Bejegyzésünkben áttekintjük a 2021-es év legjelentősebb bibliai régészeti leleteit. A válogatás elkerülhetetlenül szelektív és szubjektív. Több hírről folyamatosan, hosszabban is beszámoltunk a #BibliaKultúra bejegyzéseiben vagy Facebook-oldalunkon.
A Dávid városa Nemzeti Parkban ásatásokat végző régészek egy i.e. 8. századi földrengés bizonyítékát tárták fel. ...
Képzeld csak el Jézus születését! Betlehem városa mozdulatlanul ül a holdfényben, és még csak nem is sejti, hogy az Isten fia született meg az egyik szegényes és alantas melléképületben. Egy névtelen mellékutcában, a szemünk elől elrejtve egy huzatos istállót találunk. Odabent, az állatok melegétől felmelegedve, egy család ül csendesen. A meleg fénytől megvilágítva egy szamár, egy tehén és egy ökör nyugodtan fekszik a jelenet szélén. A tehén ...
A Biblia az emberiség történelmének egyik legösszetettebb szövege, és ma már teljesen egyértelmű, hogy a hosszú írási és újraírási folyamat során számos rétegből áll. Tudjuk, hogy jelentős része a Júda királyságban íródott, ám ha alaposan megvizsgáljuk a bibliai szöveget, azonosíthatunk néhányat, amelyek valószínűleg korábban, Izrael északi királyságában íródtak. A „The Shmunis Conversations in the Archaeology and History of Ancient ...
Bár a bibliai szövegeket létrehozó kultúrákban nem létezik a fogyatékosság kifejezés, léteztek a testi normativitásra vonatkozó követelmények, amelyektől egyesek teste eltérőnek minősült. A vallási feljegyzések nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megértsük a fogyatékosságot a kulturális rendszerekkel összefüggésben. Staffan Bengtsson fogyatékosságkutató professzor írása. A magyar fordítást a fogyatékos emberek világnapja alkalmából ...
Tel Dán, izraelita városkapu
A Shmunis Conversations in the Archeology and the History of Ancient Israel legújabb epizódja az északi királyság egyik legnagyobb királyának, II. Jeroboámnak korával foglalkozik. Az ő uralkodása alatt, az i.e. 8. század első felében a királyság elérte virágzásának csúcspontját, amint azt a régészeti leletekből is láthatjuk. II. Jeroboám királysága hatalmas területeket uralt, sőt, Júda királyságát is vazallusává ...
Izrael bölcsei módszerének két sarokköve: a tapasztalat értékelése és a boldogság keresése. A bibliai bölcsességirodalomnak ez a nyitottsága a tapasztalatra a környező kultúrák iránti nyitottságra készteti művelőit. Hogyan álltak Izrael bölcsei a koruk által felkínált nevelési kihíváshoz, kihez fordultak, milyen utakat kívántak követni? Luca Mazzinghi biblikus professzor írása többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.
III. Sulmánu-asarídu fekete obeliszkje A oldalának felső, 2. regisztere: Jéhu az Omri-házból (Bit Omri) leborul az újasszír uralkodó előtt, akit kísérői vesznek körül. Nimrud, Észak-Mezopota (Irak). Újasszír időszak, i. e. 825. British Museum, London.
Az omridák az i.e. 9. század első felében 40 éven át uralkodtak és létrehoztak egy „mini birodalmat” Dél-Levantéban. Az északi királyság újra erős királyságként jelent meg a térségben. Vajon a ...
Egy szövegnek nemcsak ideológiai és történelmi, hanem f öldra jzi centruma is van. Hogyan jelenik meg Jeruzsálem a zsoltárokban? A héber Biblia költeményeiben a szent város a megváltás, az öröm és egyben a veszteség helyszíne. Daniel Krochmalnik professzor írásában három zsoltáron keresztül közelít a témához, kitekintve az évszázadok zarándokaira is.
A Németországi Ortodox Rabbik Konferenciája kiadta – a polgári időszamítás szerint ...
A mondás szerint „a szerelemben és a háborúban minden megengedett”. E két megjelölt terület közötti kapcsolat nem új, hiszen már az Énekek énekében is katonai képeket használtak a szerelem leírására. Ez a metaforikus konstrukció és annak következményei, amelyeket a bibliakutatók gyakran figyelmen kívül hagytak, a témája Dr. Danilo Verde újdonsült könyvének. A Flandriai Kutatási Alapítvány posztdoktori ösztöndíjasa és a Leuveni Katolikus Egyetem ...
Sorozatunk soron következő epizódjaiban Matthew J. Adams és Israel Finkelstein Izrael „elfeledett” északi királyságáról beszélgetnek. Ez a királyság volt a két héber királyság közül a nagyobb és erősebb, és valójában az egyik legfontosabb területi királyság a vaskori Dél-Levantéban. A Biblia mégsem beszél róla sokat, mivel az Júda királyságának szemszögéből íródott. Az Izraelről szóló ismereteink a régészetből és az ókori Közel-Kelet ...
Az ókori Közel-Keleti és bibliai példák szerint a királyok betegségei gyakran kapcsolódnak a dinasztiák bukásához és a királyság problematikus természetéhez. De miben egyedülálló a Biblia? Isabel Cranz biblikus professzor írása erre a kérdésre is válaszol.
A királyok betegsége komoly problémát jelent a héber Bibliában és az ókori Közel-Keleten. A beszámolók szerint a királyok olyan betegségekben szenvedtek, mint az öregség, a mentális ...
Milyen volt Jeruzsálem a késő bronzkortól kezdve? Hogyan fejlődött ókori metropolisszá? Miképpen értékelhetjük a jelenleg is folyó régészeti ásatásokat? I srael Finkelstein és Matthew J. Adams régészek ezekre a kérdésekre próbálnak választ adni a „The Shmunis Foundation Family Conversation in the Archaeology and History of Ancient Israel” új epizódjában.
Israel, köszöntelek újra itt. Nagy nap ez a mai.
Örülök, hogy itt lehetek.
Ma ...
A Biblia a mitikus nyelv használatával egy mítoszokkal átszőtt világot teremt. A mítosz a bibliai világ létfontosságú, alapvető részét képezi. Paul K.-K. Cho biblikus professzor érdekfeszítő írása.
Engedjék meg, hogy egy merész állítással kezdjem, amelynek megvédését ebben a blogban csak elkezdeni tudom: A mítosz a héber Biblia alapvető részét képezi; erőteljesen formálja a bibliai nyelvet, a különböző ...
