A philanthrōpia (φιλανθρωπία) fogalma az európai kultúra egyik alapköve, jelentéstartalma azonban az évszázadok során jelentős átalakuláson ment keresztül. Ez a tanulmány a szó fejlődéstörténetét mutatja be: az aiszkhüloszi tragédiák világától a sztoikus etikán és a hellenisztikus uralkodói retorikán át egészen az újszövetségi teológiáig. Megvizsgáljuk, hogyan vált egy kockázatos isteni tettből politikai eszköz, majd végül a krisztusi ...
Händel és a Messiás kottái című mű részleteihez. Thomas Hudson alkotása (1748). Közkinccsé vált.
Händel Messiása a barokk zene egyik csúcsteljesítménye és a komolyzenei kánon globális ikonja. A mű 1741-ben, rendkívül rövid idő alatt készült el Charles Jennens bibliai idézetekből összeállított librettója alapján. Első előadására 1742-ben, Dublinban került sor jótékonysági koncertként, ahol óriási sikert aratott. A darab különlegessége a ...
Marianne Grohmann teológus írása a Zsoltárok könyvének egyik legnehezebb rétegét, az úgynevezett „ellenség-zsoltárokat” és azok drasztikus nyelvi képeit vizsgálja. A szerző rávilágít, hogy a bosszúvágyat és harcias istenképet tükröző szövegek komoly értelmezési nehézséget jelentenek, mivel gyakran ...
A 2025-ös év a bibliai régészetben különösen termékenynek bizonyult: új leletek és friss természettudományos vizsgálatok gazdagították a Szentírás történeti, kulturális és topográfiai hátteréről alkotott képünket. A felfedezések súlypontja idén is Jeruzsálem volt, de fontos eredmények születtek a kéziratkutatás, a geopolitikai kontextus és az újszövetségi helyszínek feltárása terén is. Az alábbi Top 10 lista olyan, valódi felfedezéseket és ...
Az 1920-as évek végén egy berlini folyóirat interjúsorozatot közölt számos híres személyiséggel, azt kérdezve tőlük, mi volt életük „legerősebb benyomása” – ahogy a körkérdés címe is szólt. Megkérdezték Brechtet is, aki szűkszavúan, szinte odavetve felelt:
„Nevetni fog: a Biblia.”
Brechtet aligha fűzte vallásos érdeklődés „a könyvek könyvéhez”, sőt, olykor parodisztikus átiratokban is idézte. Műveiben azonban a Szentírás ...
Egy teljes napot töltöttem Colmarban az isenheimi oltár előtt… Néztem Krisztus testét könny nélküli megrendülés nélkül; e test rettenetes állapota valóságnak tűnt, és e valóság előtt értettem meg, mi zavart a többi keresztre feszítésben: a szépség, az átszellemültség… Amit a valóságban bizonyára borzadva fordítanánk el a tekintetünktől, itt, ebben a festményben mégis teljes egészében megragadható volt: emlékeztető arra a borzalomra, amelyet ...
József elmagyarázza a Fáraó álmát – Jean-Adrien Guignet 19. századi festménye. Közkincs. Forrás: WikiMedia .
A József-történet a Teremtés könyve egyik legösszetettebb és legművészibben megszerkesztett elbeszélése. Aaron Quincoces Lorén tanulmánya azt vizsgálja, miként fonódnak benne össze a mitikus, folklorisztikus és irodalmi motívumok – mindenekelőtt a kút, a börtön és a ruha szimbolikája –, s hogyan rajzolódik ki ezek mentén József ...
Négy kommentár Salamon király Énekek énekéhez, Ejmiadzin, Örményország, 1787.
Forrás: Wikimedia Commons, szerző: Inlibris.com , licenc: public domain
A bibliai Énekek éneke értelmezéstörténete a zsidó és keresztény hagyományban egyaránt az allegorikus olvasatban csúcsosodik ki. Nuria Calduch-Benages tanulmánya a mű hatását követi nyomon a 16. századi misztikusok – különösen Avilai Szent Teréz – írásaiban, megmutatva, hogyan válik az isteni ...
Luca Signorelli (1445–1523): Mózes végrendelete és halála , freskó, 1481–1482. Sixtus-kápolna, Vatikán. Digitális reprodukció: Web Gallery of Art. Licenc: közkincs.
Moáb síkságán, a határ peremén hangzanak el Mózes búcsúbeszédei: innen tekint vissza a múltra, és innen készíti fel Izraelt a belépésre. A Deuteronomium egyszerre szónoki könyv és törvény-korpusz: a korábbi hagyományokat értelmezve és megújítva központosítja a kultuszt, ...
Antonio Zanchi: Mózes és a szikla , Santa Maria Maggiore Bazilika (Bergamo) 1669. Forrás: Wikimedia Commons, Licenc: CC BY 4.0
Anna Lisa Sch ino tanulmánya egy különös szellemi fordulópontra irányítja a figyelmünket, arra az időre, amikor Mózes és Krisztus alakját már nemcsak a hit, hanem a filozófia és a történelem is új fénybe állította. A 17. század gondolkodói, köztük Gabriel Naudé és Thomas Hobbes megpróbálták megérteni, mit jelent a törvény, ...
A 150. zsoltár az egész Zsoltárok könyvének fináléja: hatalmas Halleluja , amely minden hangot és hangszert Isten dicséretére szólít. A tanulmány, amely a zsoltár gazdag rétegjeit tárja fel – a rabbinikus számszimbolikától kezdve a kabbalista értelmezéseken át egészen a modern irodalmi és ...
A Bölcsesség könyvének 9. fejezete egy imádság: egy olyan ember szava, aki saját határait felismerve az isteni Bölcsességet kéri. Egy i. e. első századi alexandriai zsidó hangját halljuk benne, aki Salamon király palástjába bújva szólal meg, hogy hidat építsen a zsidó hagyomány és a görög kultúra között.
A legkésőbb keletkezett bölcsességi könyv az Ószövetség bibliai hagyományában a Bölcsesség könyve . Deuterokanonikus szöveg: vagyis a ...
A zsidó imádságban a 145. zsoltár, az „Aschre” különleges helyet foglal el – annyira, hogy jelentőségében a „Smá Jiszráel”-hez hasonlítják. Daniel Krochmalnik tanulmánya bemutatja, hogyan vált ez a zsoltár a mindennapi zsidó imádság egyik kulcsává, s miként testesíti meg a dicséret „ábécéjét” az elejétől a végéig. A szöveg feltárja, hogyan ...
A zsoltárok a bibliai irodalom egyik legsokoldalúbb műfaját képviselik: imádságok, költői szövegek és teológiai reflexiók egyszerre. Nem véletlen, hogy a hagyomány a „zsoltárok iskolájáról” beszél, ahol az ember tanul és formálódik.
Blogunkon új sorozat indul, amely ennek a gazdag örökségnek a megértéséhez kínál útmutatást. Alapjául Prof. Dr. Dr. Daniel Krochmalnik rabbi és filozófiatörténész írásai szolgálnak. Krochmalnik a kortárs ...
G. K. Chesterton The New Jerusalem című műve különleges helyet foglal el életművében: nem pusztán útleírás, hanem a Szentföldön szerzett tapasztalatokból kiinduló, vallási és történelmi távlatokat nyitó elmélkedés. A könyv száz év távlatából is megszólít, mert Jeruzsálemben nemcsak egy várost, hanem a civilizáció ...
Jónás. Különös alak: az Írásban nincs senki hozzá hasonló. Senkinek sem voltak olyan problémái, és senkinek sem voltak olyan elképzelései azok megoldására, mint neki. […]
Szegény próféta, inkább szórakoztató, mint zavarba ejtő; inkább mosolyt csal az olvasók arcára, mint könnyeket. És mégis, miközben történetét olvassuk, rájövünk, hogy ő is elmélyültebb gondolkodásra késztet ...
Mi értelme az igaz ember szenvedésének? Jób könyve a világvallások egyik legmegrendítőbb kérdésfelvetése: miért sújtja Isten az ártatlant? Maimonidész, a középkor egyik legnagyobb zsidó gondolkodója A tévelygők útmutatójá -ban öt különböző értelmezést tár elénk, mindegyiket egy-egy szereplőhöz kapcsolva – ...
Mit jelent „megállni” elnyomóink előtt – szavak nélkül, pusztán testtartással? A Bölcsessége könyvének egyik verse egyetlen mozdulattal bontja le az istentelenség egész építményét: az igaz ember némán, de rendíthetetlenül áll az őt vádlók előtt (Bölcs 5,1). Az alábbi szöveg egy előadás fordítása, amely irodalmi, teológiai és pszichológiai szempontból vizsgálja ennek az egyszerű gesztusnak a kommunikációs erejét. Megtudhatjuk, hogyan válik ...
Ez a beszélgetés Megiddó vaskori történelmének utolsó két évszázadát vizsgálja, különös tekintettel az asszír hódítást (i. e. 732) követő időszakra. A régészeti rétegek hiányosságai ellenére az új ásatások új fényt vetnek az asszír, egyiptomi és babiloni uralom alatti településtörténetre. Kiemelkedő jelentőségűek az itt talált kelet-görög és egyiptomi kerámiák, amelyek az i. e. 7. századi geopolitikai és katonai kapcsolatokra – ...
A Péter cselekedete nemcsak teológiai viták tükre, hanem a korai keresztény közösségek önazonosság-keresésének lenyomata is. Az interjúban Francesco Berno a római La Sapienza Egyetem kereszténységtörténeti kutatója új megvilágításba helyezi ezt a különös művet.
Milyen jelentőséggel bír a Péter cselekedete című írás az őskeresztény teológia, különösen a gnosztikus tanítások tanulmányozása és megértése szempontjából?
A Péter ...
Jon D. Levenson a Harvard Divinity School Zsidó Tanulmányok professzora. Kutatásai a Héber Biblia értelmezésére összpontosítanak, különös tekintettel annak újraértelmezéseire a Második Szentély korabeli és a rabbinikus zsidóság hagyományában. Legújabb könyvéről, Israel’s Day of Light and Joy: The Origin, Development, and Enduring Meaning of the Jewish Sabbath ( Izrael világosságának és örömének napja: A zsidó sábát eredete, fejlődése és maradandó ...
John Coffey előadása azt mutatja be, miként vált a Biblia a 18–19. századi rabszolgaságellenes (abolicionista) mozgalmak egyik legfőbb hivatkozási alapjává és szimbólumává – annak ellenére, hogy korábban éppen a rabszolgaság igazolására használták. Az angol és amerikai reformerek nemcsak érvrendszerükben, hanem vizuális kultúrájukban is bibliai idézeteket alkalmaztak: a rabigába hajtottakat Izrael népével, a hatalom birtokosait fáraói zsarnokokkal, ...
A bibliai nők számára – ahogyan az ókori Közel-Kelet többi nőjének is – a gyermekáldás jelentette életük legnagyobb értékét. Ez magyarázza, hogy különösen a Teremtés könyvében miért hajlandók szinte bármire, hogy biztosítsák utódaik születését. Ezért esnek néha erkölcsileg megkérdőjelezhető cselekedetekbe is (gondoljunk Lót lányaira, Sárára, Leára vagy Ráhelre). Ez alól Támár sem kivétel, aki egy sötét történet főszereplője ...
Hogyan lehetséges, hogy mind Júda, mind Asszíria saját győzelmeként tartja számon az i. e. 701-ben vívott háborút, amikor Szanherib betört Júdába? Egyesek ezt azzal magyarázták, hogy vagy Asszíria, vagy Júda megtévesztően adta írásba az eseményeket. E tanulmányban azonban, a vitatott győzelem történetét összevetve a jóval későbbi 1812-es háborúval – amelynek mindkét résztvevője győzelmet hirdetett –, Paul S. Evans biblikus professzor amellett ...
Ezekiel könyve a héber Biblia egyik legösszetettebb és teológiailag leggazdagabb prófétai gyűjteménye, amely évszázadok óta egyszerre ösztönzi és kihívás elé állítja a kutatókat és a hívőket. Misztikus látomásai, komplex szimbolikája és a babiloni fogság alatti élet bemutatása különleges helyet biztosít számára a bibliai kánonban. Ugyanakkor a könyv keletkezésével, szerkezetével és szerkesztési folyamatával kapcsolatos tudományos viták az ...
Christine R. Trotter tanulmánya arra vállalkozik, hogy új megvilágításba helyezze a szenvedés értelmezésének és a vigasztalás nyelvének kérdését a hellenisztikus zsidóság világában. A szerző érzékenyen és árnyaltan tárja fel, miként formálták újra a bibliai és görög–római hagyományokat azok a zsidó szerzők, akik üldöztetés, háború és kultikus válság idején próbáltak választ adni a szenvedés teológiai kihívásaira. A tanulmány ...
Marilynne Robinson Home című regénye a tékozló fiú példázatát gondolja tovább, bemutatva Robert Boughton lelkész és gyermekei, különösen a problémás múltú Jack és a hűséges Glory kapcsolatát. Jack hazatérése nem hoz megnyugvást, hanem felszínre hozza a család mélyebb konfliktusait és a megbocsátás nehézségeit. Az apa feltételekhez köti a megbocsátást, míg Jack úgy érzi, számára nincs igazi feloldozás. Végül Jack ismét távozik, ...
Egy nyolcrészes régészeti kurzus során Israel Finkelstein és Matthew J. Adams régészek segítségével ismerhetjük meg Megiddó, az ókori Közel-Kelet egyik legfontosabb stratégiai központjának történetét és régészetét. Megiddó az i. e. 8. században az izraeli királyok, különösen II. Jeroboám jelentős beruházásainak központja volt, ahol a lótenyésztés és lókereskedelem kiemelkedő szerepet játszott. A város erődítéseit újjáépítették, egy új ...
Luciano Zappella írása a tékozló fiú történetét elemzi, amelyet pontosabb lenne az irgalmas atya példázataként nevezni. Rámutat, hogy a Biblia maga is az újraértelmezések forrása, és a példázat a kizárás és befogadás dinamikáját vizsgálja. A középpontban az apa áll, aki különböző módon, de ugyanazzal az irgalommal viszonyul mindkét fiához. A nyitott végű történet arra ösztönzi az olvasót, hogy maga is továbbgondolja a testvéri ...
„Vanitas vanitatum” – de tényleg ezt mondta a Prédikátor? A latin fordítás évszázadokra meghatározta a Prédikátor könyvének értelmezését. A „vanitas” erkölcsi színezetet adott egy eredetileg teljesen más jelentésű szónak: a héber hebel nem „hiábavalóságot”, hanem „leheletet”, „párát”, „átmenetiséget” jelent. Franco Piotti tanulmánya nemcsak ezt a fordítást kérdőjelezi meg, hanem rámutat arra is, hogyan alakította át a ...
