A frigyládáról szóló bibliai elbeszélés részletesen bemutatja a frigyláda útját egészen addig, amíg a jeruzsálemi templom Szentek Szentjébe el nem helyezik. A frigyláda állomásai között szerepel a korai Izrael néhány legfontosabb kultuszhelye. Az ott végzett régészeti ásatásoknak köszönhetően jobban megérthetjük e történet jelentését és összetettségét. Israel Finkelsteinnek két ilyen helyszínen is volt szerencséje ásatásokat végezni: néhány ...
Harvey Cox, ikonikus teológus, aki több mint négy évtizeden át tanított a Harvard Divinity Schoolban, a „How to Read the Bible” című könyvében a Biblia olvasásának három elsődleges módját tárja fel. Sok laikus lelkesen olvassa, megpróbál inspirációt és útmutatást meríteni belőle. A bibliatudósok kritikusan olvassák, történelmi és irodalmi megközelítéssel megkísérlik feltárni a jelentést. E kettő között vannak azok, akik kontextuálisan ...
James F. McGrath a What Jesus learnd from Women c. könyvében komolyan veszi Jézus emberségét. A keresztény teológusokat mindig is foglalkoztatta, hogy az „istenember” lényében mit takar az „ember” szó. (Másokat pedig inkább az „isten” szó zavart.) McGrath hangsúlyozza, hogy a dehumanizáció az evangéliumok súlyos félreértelmezéséhez vezetett . Jézusban a keresztény hit a „több mint embert” látja, de az emberségre vetett pillantás joggal veti fel a ...
A Második Szentély korabeli judaizmus valóban vonzotta a prozelitákat, és megkönnyítette a judaizmusra áttérni kívánó nem-zsidók megtérését – egyes görög és latin szerzők haragja és megvetése ellenére –, de nem volt öntudatos missziós tevékenység, mivel Izrael, a Tóra és a zsinagóga szerepe soha nem irányult egyértelműen a nem-zsidók toborzására. Michael F. Bird biblikus professzor írása az ókori zsidó prozelita törekvések természetéről ...
Mit tudunk a bírák időszakáról? Mikor és milyen céllal íródtak azok a szabadító történetek, amelyekben férfiak és nők harcolnak a szabadságukért az uralkodói hatalommal szemben? Milyen későbbi rétegek rakódtak a Szabadítók történeteire, ahogy a közösség áthagyományozta történeteiket és újraolvasta azokat? A történetekben említett helységnevei milyen térképet formálnak és ez miről árulkodik? Ezekre és más, hasonló kérdésekre keresi a ...
Nőként, idegenként és szajhaként Ráháb látszólag tehetetlen volt az izraelita férfiak uralta törvényekkel és szokásokkal szemben, mégis képes volt demonstrálni a nőiesség egy új dimenzióját, amely nemcsak erős és magabiztos volt, hanem bizonyos értelemben „prófetikus” is, mivel képes volt meghallani, megérteni és értelmezni a régi hagyományokat egy viharos új világban.
H. C. Goddard egyszer azt írta, hogy „a világ sorsát kevésbé az ...
Az atlétikai képek fontos szerepet játszanak az erkölcsi nevelésről szóló gondolatokban. Janelle Peters biblikus írása.
A sztoikusoktól kezdve Pál apostolon, Loyolai Ignácon át Pierre Hadot-ig sokan mondták már, hogy az erényre lelki gyakorlatok segítségével kell törekedni. A sztoikus filozófusok, Cicero, Epiktétosz és Seneca szerint a küzdelem erényesebbé teszi a filozófust . Cicero a gladiátorokat hozza példaként arra, hogy rávilágítson:
az ...
„Elnevezte Életnek (Vita) , mert ő lett minden élők anyja” (Vetus latina)
Cristina Simonelli aki 2013 és 2021 között volt az Olasz Női Teológusok Egyesületének elnöke és jelenleg is patrisztikus teológiát tanít Veronában, valamint a milánói Észak-Olaszországi Teológiai Karon, az Éva, az első nő. Történet és történetek című könyvében Éva nyomában vezeti az olvasót: felidézi őt a szövegek labirintusából, megmutatja összetettségét és ...
A kivonulás története a Biblia egyik leghíresebb története. Minden gyermek tudja, hogyan állt Mózes a fáraó elé, és mondta neki: „Engedd el az én népemet!”, hogyan kelt át a tengeren, és hogyan vezette népét az ígéret földjére a hosszú út után a Sínai-sivatagban. Ezek a történetek lenyűgözőek és gazdag jelentést hordoznak, de sajnos a fő (ha nem az egyetlen) történelmi forrásunk, amelyből tanulmányozhatjuk őket, maga a Biblia, amely sok ...
Bejegyzésünkben áttekintjük a 2021-es év legjelentősebb bibliai régészeti leleteit. A válogatás elkerülhetetlenül szelektív és szubjektív. Több hírről folyamatosan, hosszabban is beszámoltunk a #BibliaKultúra bejegyzéseiben vagy Facebook-oldalunkon.
A Dávid városa Nemzeti Parkban ásatásokat végző régészek egy i.e. 8. századi földrengés bizonyítékát tárták fel. ...
Képzeld csak el Jézus születését! Betlehem városa mozdulatlanul ül a holdfényben, és még csak nem is sejti, hogy az Isten fia született meg az egyik szegényes és alantas melléképületben. Egy névtelen mellékutcában, a szemünk elől elrejtve egy huzatos istállót találunk. Odabent, az állatok melegétől felmelegedve, egy család ül csendesen. A meleg fénytől megvilágítva egy szamár, egy tehén és egy ökör nyugodtan fekszik a jelenet szélén. A tehén ...
A Biblia az emberiség történelmének egyik legösszetettebb szövege, és ma már teljesen egyértelmű, hogy a hosszú írási és újraírási folyamat során számos rétegből áll. Tudjuk, hogy jelentős része a Júda királyságban íródott, ám ha alaposan megvizsgáljuk a bibliai szöveget, azonosíthatunk néhányat, amelyek valószínűleg korábban, Izrael északi királyságában íródtak. A „The Shmunis Conversations in the Archaeology and History of Ancient ...
Bár a bibliai szövegeket létrehozó kultúrákban nem létezik a fogyatékosság kifejezés, léteztek a testi normativitásra vonatkozó követelmények, amelyektől egyesek teste eltérőnek minősült. A vallási feljegyzések nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megértsük a fogyatékosságot a kulturális rendszerekkel összefüggésben. Staffan Bengtsson fogyatékosságkutató professzor írása. A magyar fordítást a fogyatékos emberek világnapja alkalmából ...
Tel Dán, izraelita városkapu
A Shmunis Conversations in the Archeology and the History of Ancient Israel legújabb epizódja az északi királyság egyik legnagyobb királyának, II. Jeroboámnak korával foglalkozik. Az ő uralkodása alatt, az i.e. 8. század első felében a királyság elérte virágzásának csúcspontját, amint azt a régészeti leletekből is láthatjuk. II. Jeroboám királysága hatalmas területeket uralt, sőt, Júda királyságát is vazallusává ...
Izrael bölcsei módszerének két sarokköve: a tapasztalat értékelése és a boldogság keresése. A bibliai bölcsességirodalomnak ez a nyitottsága a tapasztalatra a környező kultúrák iránti nyitottságra készteti művelőit. Hogyan álltak Izrael bölcsei a koruk által felkínált nevelési kihíváshoz, kihez fordultak, milyen utakat kívántak követni? Luca Mazzinghi biblikus professzor írása többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.
