Jefte lánya üdvözli a győztes sereget. Miniatűra Rudolf von Ems világkrónikájában; 13. század.
Izgalmas sorozatot indított el az Evangelische Verlagsanstalt kiadó a „Bibliai alakok” (Biblischen Gestalten) címmel. Nem egyszerűen a Biblia jól ismert alakjait mutatja be. Itt olyan szerzők jutnak szóhoz, akiknek sok mondanivalójuk van a bibliai történetek eredetéről, a gyakran heves erkölcsi vitákról és a történetek későbbi fogadtatásáról. Jefte ...
Mariano Gómez Aranda tanulmányában azt vizsgálja, miként értelmezték a legfontosabb középkori zsidó kommentátorok a Prédikátor (Qohelet) könyvét. A könyv néhány vitatott gondolatára összpontosít: mit jelentenek az élet örömei és miféle a könyvben magasztalt bölcsesség. Kitér a szerzőség kérdésére is, bár az nem vitatott. A középkori zsidó írásmagyarázóknak a témákról alkotott értelmezései képezték az alapját annak, ahogyan a könyv ...
Az Újszövetség dokumentumainak politikai jellege gondosan el van rejtve az Újszövetség (és általában a Biblia) keresztényiesítésének és spiritualizálásának évszázados hagyományának redői között. Az Újszövetség depolitizálása és demilitarizálása kéz a kézben jár a Biblia szűk, spirituális értelmezésen keresztül történő dejudaizálásának és ugyanilyen hosszú gettósításának hosszú történetével, amely elhomályosítja vagy elmossa a ...
Hogyan lehet változásokat elérni az életben? Hanne Løland Levinson biblikus rámutat a túlélést szolgáló retorikai stratégiákra.
A kétségbeesés mélyén sokan kívánták már halálukat. Mi a helyzet a héber Biblia alakjaival?
Massimo Recalcati pszichoanalitikus professzor írása a pszichoanalízis és a Biblia éltető kapcsolatáról.
A mitológiai világ, amelyre a pszichoanalízis általában hivatkozik, nem a bibliai világ. A pszichoanalitikus doktrína alapvető szereplői a görög világból származnak: Oidipusz , Elektra , Antigoné .
Mégis vannak bibliai gyökerei a pszichoanalízisnek , és nemcsak azért, mert Sigmund Freud zsidó családba született (nem gyakorló, de a Szentírás ...
A peszách ünnepe Hag ha-Aviv, „A tavasz ünnepe” néven is ismeret. De mióta jelent a héber aviv szó „tavaszt”?
A Bibliában az aviv valójában nem az évszakok egyikére utal, hanem a termés érési szakaszára, amikor a kukoricacsövek már teljes növekedésnek indulnak, de a benne lévő szemek még puhák. Az ilyen gabonafélékből álló első termésáldozatot a Leviticus 2:14 úgy említi, mint „tűznél pörkölt kalász (aviv) ”. A jégeső ...
Richard Elliott Friedman biblikus professzor amellett érvel, hogy a Bibliában a kivonulás eseménye nem csupán kitaláció.
Miután megjelent a Reform Judaism 2013 tavaszi száma, amelyben David Sperling professzor és David Wolpe rabbi azt állította, hogy a bibliai exodus csupán egy fikció, Ön levélben fejezte ki aggodalmát a magazin szerkesztőinek. Miért?
Az említett cikkek elolvasása után a Reform Judaism olvasói azt a következtetést vonhatták le, hogy a ...
Ebben az előadásban Christine Hayes professzor bemutatja a Biblia modern kritikai tanulmányozását, beleértve a forráselméleteket, Wellhausen okmányelméletét, valamint a forma- és hagyománykritikát. Ismerteti az egyes bibliai források (J, E, P és D) főbb jellemzőit a klasszikus forráselmélet szerint. Felveti a Biblia történeti pontosságának kérdését és a régészet és a bibliai feljegyzések kapcsolatát is.
NB. Kitűnő bizonyíték arra, hogy az istentisztelet egyéb intézkedései mellett a zenét is Isten Lelke rendelte el Dávidon keresztül.
Ezek J. S. Bach lapszélre jegyzett sorai az 1Krón 28,21 verséhez.
1934 júniusában egy lutheránus lelkész, Christian G. Riedel a Michigan állambeli Frankenmuthban részt vett a Lutheránus Egyház zsinati kongresszusán. Miközben unokatestvére, Leonard Reichle otthonában vendégeskedett, Riedelnek mutattak egy bibliakötetet, ...
Az amerikai történelem alapító atyái gyakrabban említették a Bibliát, mint bármelyik európai író vagy akár bármelyik európai gondolkodási iskola, például a felvilágosodás liberalizmusa vagy a republikanizmus. A leggyakrabban idézett mű egyedül a Második Törvénykönyv volt, ezt követte Montesquieu bárónak A törvények szelleméről című műve, a leggyakrabban idézett világi forrás. A Második Törvénykönyvre majdnem kétszer olyan gyakran hivatkoztak, ...
„Azt akarom, hogy pánikba essetek. Azt akarom, hogy érezzétek azt a félelmet, amit én minden nap érzek. Azt akarom, hogy cselekedjetek. Azt akarom, hogy úgy cselekedjetek, ahogyan egy válsághelyzetben tennétek. Azt akarom, hogy úgy viselkedjetek, mintha égne a ház, mert ég.” (Greta Thunberg, Világgazdasági Fórum, Davos, Svájc, 2019. január 25.)
A „terrorszöveg” a bibliatudományban a nők fizikai bántalmazására és erőszakos halálára utaló ...
Christine Hayes a „Kétszer szereplő történetek és ellentmondások, varratok és források: A Ter 5–11 és a történeti-kritikai módszer” c. előadásban folytatja a Teremtés könyvéről szóló előadását, beleértve a Káin és Ábel, az özönvíz és a Noéval kötött szövetség ismert beszámolóit. Káin és Ábel története kifejezi az emberi élet Istentől kapott szentségének és a világot irányító „egyetemes erkölcsi törvénynek” gondolatát. Az ...
A Teremtés könyvéről szóló előadássorozat első előadásában Christine Hayes a bibliai monoteizmus alapelemeit hasonlítja össze az ókori közel-keleti szövegekkel, hogy bemutassa az istenség nem mitológiai és mégcsak nem is teogonikus felfogását, hanem az emberi élet céljának és értelmének új felfogását, a természetet, a mágiát és a mítoszt, a bűnt és a gonoszt, az etikát (valamint az egyetemes erkölcsi törvényt) és a történelmet. A két ...
Gyötrelmes egy történet, amelyben Ábrahám majdnem feláldozza fiát, Izsákot. Luigi Cattani hebraista rápillant erre a nyugtalanító történetre és a hatástörténetére.
Izsák „feláldozásának”, vagy – ahogyan a zsidó hagyományban mondják – áldozati oltárra való „megkötözésének” bibliai története nyugtalanító, titokzatos, sőt sokkoló történet: milyen jelentőséggel bír a zsidó és a keresztény hagyományban?
„És persze ott voltak az ótestamentumi történetek, amelyeket már igen korán fölfedeztem magamnak. […] Az ótestamentumi történetek rendkívül érdekfeszítőek egy kisgyerek számára. Megvan bennük mindaz a drámai feszültség és hatás, amire a gyermeki lélek vágyik: József és testvérei, az ő tarka köntöse, hatalomra kerülése Egyiptomban, és a drámai végkifejlet, ahogyan megbocsát gonosz testvéreinek. Mózes és az égő csipkebokor szintén a kedvenceim ...
